Nem akartam, de egyszerűen nem térhettem ki a téma elől, mert ahol szex van, ott hatalom is van, és ahol hatalom van, ott könnyen lehet, hogy valaki visszaél a hatalmával. A hatalommal való visszaélés számos formája közül most a munkahelyi szexuális zaklatás lesz a téma (a családon belüli erőszakhoz még bátorságot és szakirodalmat gyűjtök). Előre is elnézést kérek, de a poszt sokkal inkább fog szólni a nők, mint a férfiak elleni szexuális zaklatásról, azonban sok tényező nem függ a résztvevők nemétől. Másik hiányosság, amit előre jelzek, hogy nem térek ki magára a zaklatás formáira, csak a résztvevők jellemzőire és a zaklatás hatására koncentrálok.
Mit jelent a szexuális zaklatás?
A szexuális zaklatás fogalma jogilag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben definiált, mint a zaklatás egy formája. Eszerint „zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott (védett) tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása”. Mielőtt hiányolnák a 8. §-t, röviden összefoglalom: védett tulajdonság például a személy neme, etnikai, vallási hovatartozása, szexuális orientációja, stb., gyakorlatilag bármilyen tulajdonság, adottság, ami diszkriminációra adhat okot. A szexuális zaklatás esetén egyértelműen a személy neme kerül a középpontba.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kiadványa szerint „A szexuális zaklatás tipikus példái a szexuális tartalmú, szöveges vagy képi üzenetek; zavarba hozó, fizikai kontaktusra irányuló próbálkozások; előléptetés, jutalmak, egyéb előnyök ígérete szexuális szolgáltatásért cserébe; zavarba ejtő, félreérthető jelzések, gesztusok; adott esetben rendszeres, az áldozat megjelenésére tett megjegyzések, célzások, stb.” A satöbbi nagyon lényeges, mert az itt felsoroltak nem merítik ki a szexuális zaklatás széles körét, és a felsoroltakon belül is nagyon nagy a választék. Például a fizikai kontaktusra irányuló próbálkozások sokfélék lehetnek, kezdve az egészen enyhe kézsimogatástól, amit akár értékelhetünk még elviselhetőnek is (és mivel sokan nem reagálnak rá, így nem csak elviselhető de elfogadható is lesz), de az erőszakkal a székbe nyomom, csókolgatom és fogdosom az kifejezett szexuális zaklatás! Ennyit most a jogról, de a végén még visszatérek hozzá.
A zaklatás minden formája a hatalommal és/vagy annak hiányával függ össze, akár a ragadozó (értsd: elkövető), akár az áldozat oldaláról szemléljük. A munkahelyi szexuális zaklatás esetén is ketté választhatjuk a hatalommal rendelkező és hatalmi pozícióval visszaélő ragadozókat (ezek lehetnek nők és férfiak egyaránt, de a hatalom természetéből fakadóan sokkal több a férfi, mint a nő), valamint a hatalomhiányos és éppen ezért frusztrált ragadozókat (akik szinte kizárólag férfiak). Az áldozatok általában a hatalom nélküli vagy a ragadozóhoz képest kevesebb hatalommal rendelkező munkavállalók közül kerülnek ki, részletesebben később jellemzem őket.
A munkahelyi szexuális ragadozók fejében összekapcsolódó hatalom és szex
A szexuális zaklatás okai összetettek és még nem teljesen tisztázottak. Számos elméleti modell létezik, amelyek általában több tényezőt vesznek figyelembe, és ezen tényezők mindegyikéhez más-más típusú szexuális zaklatót (agresszort) társítanak. Mivel jelenlegi témánk a munkahelyi szexuális zaklatás, ami ritkán jut el a tényleges megerőszakolásig (értsd ezalatt a közösülésre kényszerítést), ezért most azokat a tényezőket vesszük figyelembe, ami a szex, az agresszió és a munkahelyi körülmények metszéspontjában vannak.
A témával foglalkozó kutatók a hatalom és a szex összekapcsolódását emelik ki, ami egyes emberek fejében egy erős, azonnali és nem tudatosuló összefüggés. Ha ezeknek az embereknek hatalommal összefüggő szavakat mutatunk a másodperc törtrésze alatt úgy, hogy azok nem is tudatosulnak, majd vonzó férfiak/nők képeit tesszük eléjük (szexuális orientációjuknak megfelelően) és arra kérjük őket, hogy értékeljék, mennyire vonzó az adott személy, a hatalommal „előfeszített” személyek vonzóbbnak értékelik a képeket, mint azok, akiknek előzőleg nem mutattak hatalom vonatkozású szavakat. Egyes kutatások szerint az erős hatalom-szex asszociációval rendelkező férfiak nem csak vonzóbbnak ítélik munkatársnőiket a hatalomra való emlékeztetés után, de valószínűbben nyilatkoznak úgy, hogy szívesen kényszerítenék vagy akár ténylegesen kényszerítették őket régebben szexre! Nem meglepő módon a hatalom-szex összefüggéssel jellemezhető egyének izgatóbbnak találták az erőszakot megjelenítő szexuális tartalmakat (könyvek, filmek), jobban elhitték a megerőszakolással kapcsolatos mítoszokat (pl. hogy a lelke mélyén minden nő erre vágyik), elfogadhatóbbnak ítélték az erőszakot általában, és erősebben jellemezhetők az ellenséges szexizmussal (t.i. a nők alacsonyabb rendűek), mint azok, akiknek a fejében nincs meg ez a hatalom-szex összefüggés.
A kutatások szerint ez az automatikus hatalom-szex összefüggés azokkal a személyekkel szemben aktiválódik inkább, akik egyrészt szexuálisan vonzók (ez a dolog szexuális vonzalommal és izgalommal kapcsolatos oldala), másrészt kiszolgáltatottak, sérülékenyek, alárendeltek/alárendelődők (ez a dolog hatalommal kapcsolatos oldala). Vagyis van egy tipikus áldozat, aki vonzza a ragadozókat. Róluk később írok.
A hatalomhoz való alárendelti viszony félreértelmezése
A kutatások azt is feltárták, hogy a hatalmi pozícióval visszaélő szexuális ragadozók nem feltétlenül kezdik rögtön ragadozóként a beosztásukat. Hatalomba kerülésükkor megtapasztalják beosztottaik feléjük irányuló pozitív, alárendelődő viszonyulását, hogy mindenki egy kicsit a kedvükbe akar járni. Azokon a munkahelyeken, ahol sok a női beosztott és tipikusan férfiak a vezetők (pl. egy egyetem), a hatalmi helyzetbe kerülő férfi egy csomó nőt talál hirtelen maga körül, akik látszólag mind a kegyeiért rajonganak. Látszólag! És itt jön az újabb félreértés, mert a szexuális ragadozók a nem ragadozókkal szemben hajlamosabbak félreérteni a beosztottak feléjük irányuló figyelmességét és segítőkészségét, és szexuális érdeklődésként értelmezni, hogy a titkárnő beviszi a kávét, és még közben mosolyog is. Semmiképp nem szeretnék elfogult lenni, mert ugyanez előfordulhat a vezető beosztásba kerülő nőkkel is, ha férfiak a beosztottak, és a kutatások szerint meg is történik, de mégis ritkább, mint fordítva.
A ragadozó gyermekkora
Ejtsünk akkor néhány szót a hatalom-szex összefüggés kialakulásáról. Honnan származik? Az elméleti megközelítés sokféle lehet kezdve a pszichoanalitikustól, ami nyilván mindent az elfojtott tudatalatti késztetésekre és az anyára ken, a másik végponton elhelyezkedő behavioristáig, ami pedig egyszerű tanult válasznak fogja értelmezni a szex mint domináns válasz megjelenését a hatalmi helyzetben, de bárhonnan is közelítünk, az biztos, hogy a szexuális ragadozónak valami nagyon félrecsúszott gyermek- és serdülőkorában!
Kézenfekvőnek tűnik a pszichoanalitikus megközelítés, ami az anya mindenható hatalmát emeli ki, aki csecsemőkorban legtöbbször minden szükséglet egyszemélyi kielégítője, így nagyon sok gyermek életében a hatalom legelső és legfontosabb megtestesítője. Ráadásul a vele való kapcsolat nagyon is testi, örömteli érintéseken alapuló, mondhatjuk a legelső erotikus élményünk. Könnyen elképzelhetjük azt a nem is olyan ritka helyzetet, hogy az anya, aki egyébként párkapcsolatában és a társadalomban is hatalom nélküli, a csecsemővel majd növekvő és cseperedő gyermekével való kapcsolatában éli meg egyedül, hogy ő parancsol, az van, amit ő mond, ő a főnök. Ez természetesen frusztrációt, dühöt és ellenségességet, fokozott hatalmi vágyat alakít ki válaszként a gyermekben, ami ambivalens módon kapcsolódik az anya testének és érintésének eredendően pozitív érzésével. Elméletileg kész is a szexuális ragadozó, aki felcseperedve a nőkben potenciális veszélyt, legyőzendő, meghódítandó anyát lát, akit mellesleg jól meg kellene „büntetni”.
A másik jól használható elméleti megközelítés a látott, megfigyelt szülői, gondozói szerepminták szexhez és hatalomhoz való viszonyát hangsúlyozza. Eszerint a gyermek megfigyeli szülei hatalmi harcait és a közöttük lévő intimitásnak a hatalomhoz való viszonyát, majd a látott, de nem értett mintákat, képeket, forgatókönyveket lefordítja magának és létrehozza a hatalom-szex összefüggést, ami a későbbiekben előírásként, az intim kapcsolatok modelljeként fog működni.
Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a szexuális bűnelkövetők élettörténetében nagy valószínűséggel megtalálhatók a koragyermekkori kötődési problémák, családi strukturális és működési zavarok, elhanyagolás, bántalmazás, különös tekintettel a szexuális bántalmazásra, amelyekből már serdülőkorban kialakul az érzelmi és szociális intelligencia alacsonyabb szintje, az érzelmek felismerésének és szabályozásának zavara, ami pl. az empátia hiányában, a kegyetlenség iránti érzéketlenségben nyilvánulhat meg. Ha vezető beosztású ragadozókra gondolunk, akkor az értelmi intelligencia magas szintje mellett mindezek nem mindig vezetnek nyílt (szexuális) erőszakhoz, mert ebben az esetben a felnőtt képes kontrollálni a durva és nyílt szexuális agressziót, azonban a szexuális zaklatásnak sok formája létezik, és ezek nem értelmeződnek agresszióként a ragadozó fejében, sőt ő tulajdonképpen „csak udvarolgat, teszi a szépet a hölgyeknek”. Még egyszer hangsúlyozom szexuális ragadozó nő is lehet, akár hasonló háttérmintázatokkal és tudattalan motivációkkal, de nyilván másféle viselkedésformákkal. Mivel azonban a munkahelyi szexuális ragadozóvá válás sokkal több férfinak, mint nőnek lehetőség, ezért most nem térek ki a női verzióra. (Majd megírják a férfiak úgyis a kommentekben.)
Ennyi elég is lehet a ragadozóról, akinek fent leírt pszichoanalitikusan értelmezett probléma-eredete igaz lehet a hatalom nélküli ragadozóra is, sőt tulajdonképpen még érthetőbb az ő esetében a nők felé irányuló harag, amit jelenlegi alárendelt pozíciója csak még inkább felerősít. De már így is többet írtam a ragadozóról, mint kellene, de tettem ezt azért, hogy ráirányítsam a figyelmet a tudatos koragyermekkori nevelés fontosságára! Fiam van, én nagyon kell, hogy figyeljek erre!
Az áldozat
A tipikus áldozat elsősorban alárendelt, beosztott viszonyban van, kiszolgáltatott helyzetben, és ennek az érzete nagyon erős. Egy beosztottnak is lehet biztonságérzete munkájában, önbizalma képességeiben, és tudatossága jogait és kötelességeit illetően, de a tipikus áldozat úgy érzi vele mindent megtehetnek, és nagyon fél attól, hogy elbocsájtják. A tipikus áldozat kiszolgáltatottsága annál nagyobb, minél inkább sérülékeny élethelyzetben, mentális állapotban van. A tipikus áldozat (inkább nő, mint férfi) egyedülálló szülő, gyermekét egyedül neveli, így szociálisan kiszolgáltatott. A tipikus áldozat mentálisan sérülékeny, minimum önértékelési problémákkal küzd, de akár komolyabb lelki nehézségei is vannak, amitől bizonytalan, de legalábbis ambivalens saját magát és a környezetét illetően is. „Sem én nem vagyok elég jó, sem a világ nem elég biztonságos hely. Kicsi vagyok és kiszolgáltatott, valaki mentsen meg!” – ez a tipikus áldozati narratíva, ami félreértelmezve felhívás lehet az uralkodásra, kontrollra, visszaélésre. Ugyanakkor a tipikus áldozat sokszor szexuálisan nagyon is vonzó, akinek alárendelődő, behódoló viselkedését a ragadozó szexuális nyitottságként értelmezi. Sokszor sajnos a szexuális zaklatás felnőtt áldozata gyermekkori szexuális bántalmazás áldozata egyben, ilyenkor a trauma ismétlődése megerősíti a koragyermekkori sérülések lenyomatait a személyiségben, a szexualitásról alkotott sémákban, reakciókban. „Velem mindenki mindig így bánik!”
A munkahelyi szexuális zaklatás hatása az áldozatra és környezetére
A kutatások szerint a munkahelyi szexuális zaklatás megnöveli a munkahelyi stressz észlelt mértékét, a munkától való elfordulás és hiányzások arányát, a negatív stresszkezelési módszerek használatát, úgy mint alkoholfogyasztás, és egyéb droghasználat (akár alkohol és gyógyszerek együttes használata öngyilkossági céllal), az alkohol kifejezetten menekülési célú használata („nem akarok semmire gondolni!”), valamint túlzott mértékű dohányzás. Az áldozatok általában magukat hibáztatják, keresik az okot, hogy mit csinálnak rosszul, mivel hívják fel magukra a figyelmet. A zaklatás elkerülésére megváltoztatják öltözködési szokásaikat, zárkózottá válnak, még közlekedési útvonalaikat is lecserélik, hogy ne találkozzanak a ragadozóval. Magyarul mindent alárendelnek a zaklatásnak, az átveszi felettük az irányítást.
A zaklatás élménye kiszolgáltatottságot, bizonytalanságot, megalázottságot teremt, az áldozat emberi méltóságát sérti, úgy érzi egy darab hússá, szexuális tárggyá válik a helyzetben. A visszatérő zaklatás áldozatai egyre inkább elbizonytalanodnak magukban, egyre kisebb lesz az énhatékonyságuk, elveszítik azt az érzést, hogy felelősek magukért, képesek kontrollálni saját életüket. A rendszeres és súlyos szexuális zaklatás áldozatai ugyanolyan komoly szorongásos zavarokat, u.n. poszt-traumás stressz szindróma tüneteket produkálnak, mint a katasztrófák túlélői, így mindenképpen pszichológiai segítségre van szükségük!
A szexuális zaklatás hatása nem áll meg az áldozatnál, hanem hatással lehet annak családjára is. A párkapcsolattal rendelkező áldozatok partnerei maguk is bevonódnak a zaklatással összefüggő játszmába („Miért hagyod? Miért nem csapsz a kezére? Bemenjek, megverjem? stb”). A megnövekedett munkahelyi stressz a családba is begyűrűzik, az áldozat a partnerével szemben sem tud bizalomteli, intim viszonyban maradni, mintha megfertőződött volna és nem szeretné ezt átragasztani a családjára.
A munkahelyi szexuális zaklatásnak csakúgy, mint a zaklatás minden formájának vannak szótlan szemlélői, a problémát titkoló és szőnyeg alá söprő egyéb vezető beosztású kollégáktól, az áldozat mellé álló és őt folyamatosan ápolgató munkatársakig. A szemlélők itt nyilván nem ugyanolyanok, mint az iskolai bullying esetén, de a szexuális zaklatás sem marad titokban, sokan tudnak róla, csak nem akarják tudomásul venni. De az események rájuk is hatnak, a kutatások szerint ők is zaklatottabbak, elégedetlenebbek, stresszesebbek, mint akik nincsenek bevonódva az ügybe.
Mit tehetsz?
Személyes és pszichológusi tanácsom egyértelmű: akár férfi vagy akár nő, ha szexuális zaklatás ér, azonnal reagálj, tiltakozz, tedd szóvá. Nem elég elhúzni a kezed, mondd is meg, hogy mi nem tetszik, és mit szeretnél helyette. Ha elsőre nem érti, mondd el még egyszer. Ha akkor sem, akkor egyértelműen jelezd, ez zaklatás, amit jelenteni fogsz. Ne hagyd magad megfélemlíteni, kérj segítséget, tanácsot azonnal, ne viseld a terhet évekig! Te vagy a felelős saját magadért, ne add át a kontrollt!
Mivel ez egy szexuálpszichológiai blog, így nem áll módomban jogi tanácsot adni. Szerencsére nem is nekem kell, mert több szervezet is foglalkozik jogsegély szolgáltatással. Ha nőként éled át a zaklatást, akkor javaslom, hogy a témában keresd a Patent és a NANE jogsegély odalát a Nők jogát. Férfiként (és nőként is) megkeresheted az Egyenlő Bánásmód Hatóságot segítségért, vagy egyszerűen magánvádas feljelentést tehetsz. Persze ehhez kell a legnagyobb bátorság, ez nem vitás. De nem vagy egyedül, sokan vannak hasonló cipőben, megtalálhatod a segítő csoportokat, akik megerősítenek, tanácsot adnak! Ezek mellett a nagyobb szervezetekben mindig van az etikai vétségekre szakosodott csoport, bizottság, akik felé szintén jelentheted az ügyet. Vannak tehát utak, ezt ma már nem kell, nem szabad elhallgatni! Lépj magadért!
Felhasznált irodalmak tudományos igényességű olvasóknak:
Bargh, J. A., & Raymond, P. (1995). The naive misuse of power: Nonconscious sources of sexual harassment. Journal of Social Issues, 51(1), 85-96.
Glomb, T. M., Richman, W. L., Hulin, C. L., Drasgow, F., Schneider, K. T., & Fitzgerald, L. F. (1997). Ambient sexual harassment: An integrated model of antecedents and consequences. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 71(3), 309-328.
Richman, J. A., Rospenda, K. M., Nawyn, S. J., Flaherty, J. A., Fendrich, M., Drum, M. L., & Johnson, T. P. (1999). Sexual harassment and generalized workplace abuse among university employees: prevalence and mental health correlates. American Journal of Public Health, 89(3), 358-363.
Schneider, K. T., Swan, S., & Fitzgerald, L. F. (1997). Job-related and psychological effects of sexual harassment in the workplace: empirical evidence from two organizations. Journal of Applied Psychology, 82(3), 401.
Xin, J., Chen, S., Kwan, H. K., Chiu, R. K., & Yim, F. H. K. (2015). Work–family spillover and crossover effects of sexual harassment: The moderating role of work–home segmentation preference. Journal of Business Ethics, 1-11.
Williams, M. J., Gruenfeld, D. H., & Guillory, L. E. (2017). Sexual aggression when power is new: Effects of acute high power on chronically low-power individuals. Journal of personality and social psychology, 112(2), 201.
Zurbriggen, E. L. (2000). Social motives and cognitive power–sex associations: Predictors of aggressive sexual behavior. Journal of personality and social psychology, 78(3), 559.