Az eddigi írásaimból egyértelművé válhatott, hogy a szexuális elégedettség – ami szorosan összefügg a testi-lelki jólléttel, egészséggel, hosszabb és boldogabb élettel – számos egyéni és kapcsolati tényező által befolyásolt. Összefüggést mutat az egyén személyiségével, önértékelésével és testi elégedettségével, gyermekkori kötődési és szexuális tapasztalataival, szexuális motivációjával. Párkapcsolati szinten elégedettebbek a szexszel azok, akik képesek arról nyíltan kommunikálni, akik képesek játékosságot vinni bele és nem a teljesítményre hajtanak. Még olyan nehezített helyzetekben is örömteli és kielégítő lehet a szex, mint a várandósság és gyermekágy, vagy az idős korral együtt járó egészségi állapotok. Van azonban egy eddig nem tárgyalt tényező, ami a szexuális tevékenységet alapjaiban érinti, ez pedig a „kapcsolat”, amiben a szex helyet kap. Eltérnek-e egymástól a különböző közelséggel, kötődéssel, elkötelezettséggel járó kapcsolati formák a szexuális és a párkapcsolati elégedettség vonatkozásában? Előre vetítem, hogy jelen írásban nem foglalkozom a házasságtöréssel, vagy a megcsalással, arról egy másik posztban lesz majd szó.
Házasság vagy együttélés?
A nyugati trendekkel megegyezően hazánkban is egyre többen élnek házasságon kívüli szexuális kapcsolatokban, együttéléssel vagy anélkül, illetve élnek aktív szexuális életet nem elkötelezett kapcsolatokban, akár rendszeresen csak eseti jelleggel, azaz mindig mással, vagy egy barátjukkal. A korai szexuális elégedettségre vonatkozó kutatások még eléggé egyöntetűen hangoztatták a házasság, mint kapcsolati forma előnyét a szexuális elégedettség vonatkozásában, de a későbbiekben sokkal árnyaltabb és ellentmondásosabb kép bontakozott ki az egyes kapcsolati formák elégedettségi oldaláról.
A szexuális elégedettségre irányuló kutatási eredmények nem egyöntetűek a házasság vagy együttélés vonatkozásában. Vannak olyan kutatások, amelyek nem találtak lényeges különbséget a nagyobb elkötelezettséggel bíró házasság javára, azaz nem elégedettebbek a szexuális életükkel a házasságban élők, mint az ugyanannyi ideje (papír nélkül) együttélők vagy együtt járók. Van azonban olyan kutatás is, ahol a házasságban élést nagyobb szexuális elégedettséggel találták együttjárónak, mint az együttélést vagy együttjárást. Újabb kutatásokban azt is kimutatták, hogy ez a különbség elsősorban a nőkre igaz, vagyis a nők a nagyobb elkötelezettséggel járó házasságban elégedettebbek a szexuális kapcsolattal, mint a formális elkötelezettséget nélkülöző együttélésben, vagy együttjárásban.
Ha jobban belegondolunk, ennek egyik logikus magyarázata a szexuális kapcsolatból fakadó esetleges következmények miatti szorongás, illetve annak alacsonyabb mértéke a házasságon belül. A teherbeesés kockázata elsősorban a nők számára fontos körülmény, ugyanakkor szex mindkét partnernek sokkal élvezetesebb, ha a fogamzásgátlást nem eseti jelleggel, hanem pl. hormonálisan oldják meg a felek. A tabletta persze nem véd a betegségektől, így teljes mértékben érthető, hogy a legfelszabadítóbb egyértelműen az, ha a védekezéssel semmilyen formában nem kell törődni, mert tartós, monogám és akár a gyermekáldást is elfogadó a kapcsolat. (Sok változó kor utáni nő szerint a legfelszabadítóbb, ha már szóba sem jöhet a gyermekáldás!) Vagyis a kölcsönös tiszteletre és szeretetre épülő monogám házasság előnyei a biztonság, kiszámíthatóság a szexben is megmutatkozik, főleg a nőknél. Egyértelmű azonban a szexuális aktivitás gyakoriságának hatása az elégedettségre, vagyis csak azokban a monogám házasságokban volt magas a szexuális elégedettség mindkét félnél, ahol a szexuális tevékenységek a felek igényeinek megfelelő gyakoriságúak voltak. A szexmentes vagy ritkán szexelő házaspárok természetesen nem elégedettek a szexuális életükkel! Fontos tehát a tartós kapcsolatokban a minőségi szexuális aktivitás fenntartása, ahogyan erről már máshol is írtam.
Ha tehát azokat a szexuális kapcsolati formákat hasonlítjuk össze, ahol a szex gyakoriságával a felek elégedettek, akkor az elkötelezettebb kapcsolatok (házasság és együttélés) magasabb szexuális elégedettséggel járnak, mint az egyéjszakás kalandok – de ez az összefüggés elsősorban a nőkre igaz. A férfiak többsége a szexet sokszor „csak” szexnek tekinti, vagyis, ha arról kérdezik őket, mennyire kielégítő a szexuális életük, akkor ők tényleg arról nyilatkoznak, hogy 1. van-e elég gyakran szex, 2. ebben ők kielégülnek-e. Ilyen értelemben a férfiak egy része számára a szexuális elégedettségnek kevésbé fontos része a kapcsolatban megélt közelség és intimitás, ami a kötelezettség-mentes kapcsolatokból hiányzik. Vagyis kielégítőnek élhetik meg az alkalmi szexet csakúgy, mint a „barátság extrákkal” kapcsolatot.
Az alkalmi szex nagyon felszabadító?
A szex egészségtámogató hatását elsősorban az elkötelezett kapcsolatokkal tartják összefüggőnek, és valóban, az alkalmi szex sok kutatásban járt együtt inkább szorongással, szégyennel és alacsonyabb elégedettséggel. Ennek lehetséges magyarázata, hogy az alkalmi, egyéjszakás kalandok gyakran alkohol és drogfogasztással párosulnak, és ennek következtében válogatás és védekezés nélküli szexet jelenthetnek. Ez, főleg a nők esetében, másnap komoly aggodalmakat szül, és még ha akkor és ott jó is volt az élmény („de kit tudná azt megmondani, amikor be voltam csípve?”), akkor is utólag kevésbé kellemes az összkép, mint ha nem kellene azon aggódnom, hogy kivel és hányszor vajon miket csináltam, mit kaptam el, és teherbe estem-e. A rossz érzés a férfiakat is érintheti, akik a közhiedelemmel ellentétben, szintén aggódhatnak a saját és partnerük egészsége miatt.
Ugyanakkor, ha nem voltunk teljesen benyomva, és nem csak úgy egymásba akadtunk (az angolszász terminológia a „hook up”), hanem erős vonzalom miatt történt az alkalmi szex, akkor meg azért lehetünk másnap vagy később elégedetlenek a kalanddal, mert nem lett más belőle, csak kaland maradt. Hányan, főleg megint csak nők, érezték egy-egy ilyen este után, hogy erősen vonzódnak, már-már kötődnek a pasihoz, akinek a nevét is alig tudják. Ennek biokémiai magyarázata a szex közben és után felszabaduló hormonokkal, főleg az oxitocinnal van összefüggésben, ami még ilyen helyzetekben is megteremti a kötődés vegyi alapját az agyunkban és a testünkben szétáradva euforikus élményhez hasonlót teremt. De hiába a kötődés, ha a másik másnap köszönés nélkül távozik, esetleg cédulát hagy, hogy „köszi mindent bébi” vagy ha nagyon érzékeny, akkor „legyünk barátok”. Az elégedettséget tehát a csalódás és kiábrándulás érzése is ronthatja.
Mindennek ellenére számos kutatás szerint az alkalmi szex után mégis sokszor megugranak a jóllét pszichológiai mérőszámai: növekszik az önétékelés, önbizalom vagy akár a társas és tanulmányi elköteleződés, teljesítmény.
Mindezek az ellentmondó eredmények azt mutatják, hogy az alkalmi szex és a jóllét kapcsolata nem direkt, hanem különböző tényezők által befolyásolt. Az egyik ilyen vizsgált és fontosnak talált tényező az alkalmi szex motivációja. Egy amerikai egyetemisták között végzett kutatásban azt találták, hogy azok, akik az egyéjszakás „egymásba akadást” azzal indokolták, hogy „szerintem ez egy jó tapasztalat, ki akartam próbálni” vagy „örömöt, kielégülést akartam érezni” – azaz motivációjuk pozitív és saját magukra irányuló volt (autonóm), azoknak nem hatott negatívan az önértékelésükre, hangulatukra, szégyenérzetükre az alkalmi szex. Viszont akik a másik miatt, vagy valaminek az elkerülése miatt mentek bele az alkalmi szexbe, pl. mert „nem akartam, hogy szűzkurvának nézzen”, vagy tipikusan, mert „bosszút akartam állni”, ezekben az esetekben az alkalmi szex sokkal gyakrabban okozott végül rossz érzéseket, szégyent és járt nagyobb mértékű depressziós tünetekkel. Nem mindegy tehát, hogy miért szexelünk, sem az egyéjszakás kalandokban, sem a tartós párkapcsolatban.
Vagyis az alkalmi szex is lehet örömteli és kielégítő, ha nem várjuk el tőle, amit nem tud adni – gondoskodó, intim, odafigyelő hozzáállást, és ha nem bosszúból, és valaminek az elkerülése miatt megyünk bele, valamint, ha odafigyelünk a védekezésre. Ha ott és akkor mindketten kölcsönösen azt várjuk, amit adhat, akkor lehet egy jó óránk, esténk. Ehhez azonban nagy önismeretre és szexuális énhatékonyságra van szükség.
Barátság extrákkal
Az alkalmi szexszel ellentétben a barátság extrákkal kapcsolat („friends with benefits”) nem a kötődés- és közelségmentes szex körébe tartozik. A barátság extrákkal a barátságra épül, vagyis az alkalmi ("hook up") szexszel ellentétben itt jelen van egyfajta intimitás és kötődés, azonban a párkapcsolattal ellentétben nincs elvárás a hűséggel, elköteleződéssel kapcsolatban. A kötöttség mentes („No strings attached”) barátság extrákkal azonban korántsem olyan egyszerű és egyértelmű kapcsolat.
Egy átfogó kutatásban amerikai egyetemistákat kérdeztek a barátság extrákkal kapcsolataikról és 7 típusát tárták fel ennek a kapcsolati típusnak.
Az „igazi barátok” olyan egymással törődő és egymást szerető barátok, akik rendszeresen szexelnek is egymással. Sok időt töltenek együtt, szeretik és tisztelet egymást. Azért nem párkapcsolat az övék, mert ők nem tekintik annak. A környezetük azonban sokszor kérdezgetheti őket: „most akkor jártok, vagy sem?”.
A „csak szex” barátok kapcsolata kevésbé szoros és intim, más helyzetekben nem keresik egymás társaságát, barátságuk a szexre korlátozódik, azonban mégis más, mint az alkalmi szex, mert rendszeres, kiismerhető és megbízható szexpartnerei lesznek egymásnak.
A „kapcsolati opportunisták” azért szexelnek egymással, mert kéznél vannak egymásnak, és így nem kell különösebb energiát az ismerkedésbe és becserkészésbe fektetni. Jellemző módon alkohol fogyasztás is van a buliban, és ha már olyan oldottak vagyunk, és itt vagyunk, miért is ne? Ez a típus jellemzően több beszélgetést és intimitást jelent, mint a „csak szex” kapcsolat, de kevésbé mély és gyakori, mint az „igazi barátok” típusú barátság extrákkal.
A barátság extrákkal kapcsolat többi típusát a romantikus kapcsolatba vagy kapcsolatból való átmenetek jelentik. A „sikeres átmenet” típusú barátság extrákkal valamelyik fél részéről kezdeményezett romantikus kapcsolat, amit eleinte nem vállalt fel, de később beismeri, hogy ő bizony, ha nem is kezdettől, de egy idő múlva már tudatosan építette fel a barátságból a romantikus kapcsolatot, aminek jó megalapozója volt a szex. A „nem tervezett átmenet” ezzel szemben olyan barátság extrákkal, ahol egyik fél sem tervezte, mégis belecsúsztak a szerelmi viszonyba. A „meghiúsult átmenet” ugyanakkor olyan barátság extrákkal, ahol a felek (egyik, másik vagy mindkettő) szeretné szorosabbra és romantikusabbra fűzni a viszonyt, de az valamiért mégsem működik, ezért visszatérnek az extrákkal felturbózott barátsághoz. És végül vannak azok a maradványkapcsolatok, ahol az „átmenet a szerelemből a barátságba” történik. Itt a szakítás után a partnerek úgy döntenek, vannak jól működő részeik a kapcsolatuknak, és ezek közé a szex is tartozik, viszont nem szeretnének már mint egy pár működni.
A kutatások eredményei szerint a barátság extrákkal kapcsolatok számos előnnyel bírnak az egyéjszakás alkalmi szexszel szemben. A barátként megismert és szexuálisan is vonzó partnereinkkel sokkal kevesebb szorongást, bizonytalanságot, kínos magyarázkodást élünk meg, mint az idegenként induló szexpartnereinkkel. Különösen igaz ez a „befelé irányúló” átmenetek esetén, de a kifelé irányuló „romantikusból barátságba” való átmenet is előnyös, hiszen az ilyen kapcsolatban megmaradó szex is két egymást kedvelő, ismerő, egymásban megbízó ember között zajlik. A kutatások szerint az ilyen kapcsolatba bevonódó felek emellett azt is pozitívumként említik, hogy ezzel a döntéssel nem növelik a szexuális partnereik számát, ami (főleg a nőknek) még mindig fontos önbecsülési kérdés.
Összefoglalva, a kutatások szerint a barátság extrákkal kapcsolatok gyakran válnak tényleges romantikus kapcsolattá, ha kölcsönösen mindkét partner jobban bevonódik és elköteleződik, vagy jelentenek átmenetet a romantikus kapcsolat lezárása felé. Ebben az esetben mindkét irányú átmenet érzelmi és szexuális kielégülést nyújthat a partnereknek.
Azonban ennél is gyakoribb, hogy csak az egyikük vonódik be jobban és kezdi többnek érezni a kapcsolatot, mint barátság. Ilyenkor elkerülhetetlen a csalódás és gyötrődés, mint ahogyan akkor is, ha már kezdetben is ez volt a kapcsolatba való belépés, azaz a „barátkozás” motivációja. A szexszel és a kapcsolattal való elégedettséget tehát megint az befolyásolja, hogy miért is kezdeményezzük azt. Ha mindketten tudatában vagyunk a motivációinknak, ha nem csapjuk be sem magunkat, sem a másikat, akkor akár jól is elsülhetnek ezek az extrákkal kitömött kapcsolatok, ellenkező esetben azonban valaki szenvedni fog.
Szexeljünk tehát bármilyen kapcsolatban, az elégedettséget nem elsősorban a kapcsolat formalizáltsága vagy tartóssága befolyásolja, hanem annak más jellemzői. A házasságok éppúgy lehetnek szexuálisan unalmasak és hidegek, mint amennyire személytelenek és kiábrándítók az egyéjszakás kalandjaink. A szexuális elégedettségünket nem a kapcsolat formája, hanem annak minősége befolyásolja, amit persze meghatározhatnak a kapcsolat keretei, hiszen biztonságot, kiszámíthatóságot, odafigyelést ne várjunk a „belénk botlótól”, ugyanakkor sokszor a házasságunk keretei sem tartanak vissza bennünket a szomszéd zöldebb fűjétől. Erről azonban legközelebb írok.
Felhasznált irodalom tudományos igényességű olvasóknak:
Birnie-Porter, C., & Hunt, M. (2015). Does relationship status matter for sexual satisfaction? The roles of intimacy and attachment avoidance in sexual satisfaction across five types of ongoing sexual relationships. The Canadian Journal of Human Sexuality, 24(2), 174-183.
Laumann, E. O., Gagnon, J., Michael, R. T. and Michaels, S. (1994) The Social Organization of Sexuality: Sexual Practices in the United States. Chicago: University of Chicago Press.
Mongeau, P. A., Knight, K., Williams, J., Eden, J., & Shaw, C. (2013). Identifying and explicating variation among friends with benefits relationships. Journal of Sex Research, 50(1), 37-47.
Pedersen, W., & Blekesaune, M. (2003). Sexual satisfaction in young adulthood cohabitation, committed dating or unattached life? Acta Sociologica, 46(3), 179–193.
Vrangalova, Z. (2015). Does casual sex harm college students’ well-being? A longitudinal investigation of the role of motivation. Archives of Sexual Behavior, 44(4), 945-959.