A szex, dacára a civilizáció befolyásának , még mindig nagyon ösztönös tevékenység. Az evolúció a fajfenntartás és a diverzitás megőrzése parancsára egyszerre tett bennünket rendkívül válogatóssá és ezzel egyidőben állatiasan egyszerűvé. Egyszerűek vagyunk és a legprimitívebb, legősibb érzékszerveink vezérelnek bennünket a szexben – a szagok, és a velük nagyon szorosan együttjáró ízek.

A szaglás szerepe a megismerésben

A szaglás a leggyorsabb, legközvetlenebb útja a környezet megismerésének. Ugyan állati őseink és közvetlen rokonaink a mai embernél sokkal fejlettebb szaglással rendelkeztek/rendelkeznek és jobban is támaszkodnak a szaglóérzékükre, mint a modern ember, azonban még így is nagy mértékben hatnak ránk a szagok a fizikai és a társas világ felfedezésében. Az orrunkban lévő szaglóhámból kilépő szaglóideg rövid úton, átkapcsolás nélkül szállítja az ingert az agy szaglásért felelős központjába, ahol az azonnal kivált valamilyen választ. A szagok erősen kapcsolódnak az emlékeinkhez, és azonnali közelítő/távolító választ váltanak ki, ezáltal segítve a túlélést az egyén és a faj számára. Már az újszülött előnyben részesíti az édeskés illatokat és fintorogva elutasítja a kellemetlen, szúrós szagokat, melyek veszélyt pl. mérgezést jeleznek.

Születésünktől kezdve automatikusan és tudatos feldolgozás nélkül kapcsoljuk a szagokat az élményekhez, sőt van, amit meg sem kell tanulnunk. Ilyenek az említett veszélyt jelző kellemetlen szagok (pl. ammónia), és a szaporodásban szerepet játszó, feromonként működő szagok. Az állatvilágban ezen „illatok” egyértelmű feladata a fajtársak vonzása vagy elűzése, ezért jelölik meg a hímek a territóriumot, elriasztandó a vetélytársakat, vagy illegetik a feneküket a nőstények, odacsábítandó a partnereket. Az emberek világában is működnek ezek a vonzó/taszító illatok. A pszichológia területén elsősorban az un. evolúció-pszichológiai megközelítés hívei kutatják a kérdést, nézzünk hát néhány kutatási eredményt munkásságukból.

A nők érzékenyebbek a szagokra?

Sok kutatási eredmény szól arról, hogy a nőknek „jobb az orra”, vagyis erősebben reagálnak a férfiak illatára, míg a férfiak vizuális típusúak, jobban vonzza őket a látvány. Egy 2002-es kutatásban fiatal nőket és férfiakat kérdeztek meg arról, hogy mi vonzza őket egy lehetséges „szeretőben”, és azt találták, hogy a nőket, a kedvességet kivéve, minden egyéb fizikai és társas jellemzőnél jobban befolyásolja a férfi vonzó testszaga, míg a férfiakat hasonló módon ragadta meg az adott nő kinézete! Lefordítom: ha egy pasi alapvetően kedves/kellemes fazon, akkor leginkább azon bukhat meg a csábítás, ha nem vonzó a szaga. A kutatásban használt szöveg a „tiszta, és tetszik a teste természetes illata” volt, vagyis a megkérdezett fiatal nők nem a parfümözött, pacsulitól bűzlő, maga után szagcsíkot húzó férfira buktak, hanem a tiszta, saját test illatára.

A tisztát azért hangsúlyozom, mert ugyan az evolúciós pszichológusok azt is kimutatták, hogy a nők akár a férfi hónalj izzadságszagát is vonzónak tartják(!), ugyanakkor én ezt kutatási helyzeten kívül még soha egyetlen nőtől sem hallottam, nem számítva a hónaljszag fetisisztákat (egyébként ők jellemzően férfiak). A vonzó testszag ugyanakkor megfoghatatlan fogalom, van, akinek tetszik a teste illata és van, akinek nem.

A testszag

A testszag a test egyéni szaga, amely tiszta állapotunkban is jellemző ránk. A kutatások leggyakrabban úgy vizsgálják a testszag-preferenciát, hogy olyan ruhadarabokat szagoltatnak a kísérleti személyekkel, amelyeket férfiak/nők legalább 2 éjszakán keresztül viseltek. Fontos feltétele a kutatásoknak, hogy a ruhák tiszták ugyan, de nem illatosítottak és a viselőnek sem szabad illatosítani magát a kísérlet idején.

Az egyik ilyen kísérletben nőket kértek meg, hogy ítéljék meg különböző férfiak által hordott pólók illatát, azaz a férfiak testszagát, a menstruációs ciklusuk különböző időszakában. A férfiaknak egy jellemzőjét figyelték, testük szimmetriáját, melynek mértéke a kutatások szerint az egészség, fittség, hosszú élet jó előrejelzője. Ezt a szimmetriát jól láthatjuk a másikon, és a vonzerő egyik fontos összetevője, azonban a kutatás eredményei szerint a nők kiszagolják a szimmetriát és előnyben részesítik a szimmetrikus pasik szagát, de csak a termékeny időszakban. A termékenység rövid időszakán túl a nők nem tettek különbséget szimmetrikus és aszimmetrikus pasi-szagok között.

Saját testünk szaga egyénileg jellemző ránk, annak ellenére, hogy időről időre változhat, például az elfogyasztott ételek és italok, vagy dohányzás hatására. Ehhez a testszaghoz társulnak azok a tudatosan nem érzékelhető, de az emberekre is hatással lévő illatanyagok, amelyeket feromonoknak hívunk. Ugyan ezek hatása tudományosan közvetlenül nem igazolt, de egy izgalmas kísérletben közvetett módon bizonyítékot találtak a szexuális reakciókban betöltött szerepükre.

Férfiaktól és nőktől nyert szex-hormon szerű (az ösztrogén és a tesztoszteron összetételéhez hasonló) illatanyagot szagoltattak férfiakkal és nőkkel, miközben agyukat PET készülékkel vizsgálták, hogy elemezzék az egyes agyterületek megváltozó aktivitását. A képalkotó eljárás segítségével egyértelműen kimutatható volt, hogy amíg a férfiak agyában saját testük szexhormonjainak szaga a szaglásért felelős agyi területeken váltott ki izgalmat – vagyis csak egy szag volt a sok közül –, addig a női szexhormon illatanyaga a hipothalamusban váltott ki aktivitás növekedést, amely terület többek között a szexuális viselkedés legfőbb szabályozója. Nőknél éppen ellentétes eredményt kaptak – rájuk saját szexhormon illatuk volt szaghatással, míg a férfiak szexhormonja a hipothalamusban landolt – hasonlóan az állatokhoz, akiknél ezeket az összefüggéseket már egyértelműen igazolták. Ugyan viselkedéses hatást a kutatás nem vizsgált, azonban az illattal kapcsolatban megkérdezték a vizsgálati személyeket. Minimális szinten ugyan, de mind a férfiak, mind a nők a saját nemükhöz tartozó szexhormon illatot jellemezték zavaróbbnak. Mondanom sem kell, hogy a résztvevők mind heteroszexuálisak voltak. Az eredmények, ha nem is direktben, de közvetve alátámasztják a szexhormonok illatának feromon-szerű működését, és lehetséges szerepét a szexuális válaszkészség kialakulásában.

A nemi szervek illata

A feromonoknál egyértelműbb és azonosíthatóbb illatanyagokat legerősebben a hónaljban, a mellbimbók és a nemi szervek környékén választ ki a testünk. Ezek közül a szexualitásban leginkább érintettek nemi szerveink, melyeknek frissen mosott állapotban is sajátos illatuk van. Az evolúciós nézőpont szerint ezen illatok szerepe a párválasztás megkönnyítése, a hozzánk kémiailag illő partner kiválasztásának támogatása. Különösen igaz ez a punci illatára, ami evolúciósan nem csak az összeillésről, hanem a női nemi ciklusról is informálja a hímet. Állatoknál egyértelműen megjelenik ez a szaglászásban, amit legközelebbi rokonaink esetében kiegészít az ülőgumó vizuális szemügyre vétele is.

Az emberek esetében a nemi szervek illata többnyire csak a szexuális intimitás közelségében érződik, ott azonban nagyon fontos hatással lehet a vonzalomra, vagy a taszításra. És ugyan a férfiakról eddig úgy tudtuk, hogy nem annyira a szagok, mint a látvány vonzza őket, egy izgalmas mexikói kísérletben ennek az ellenkezőjére derült fény.

Női önkéntesektől illatmintát gyűjtöttek hónaljból és punciból egyaránt a menstruációs ciklusuk különböző időpontjában (a módszer leírását ld. a lent hivatkozott cikkben), és férfiakkal szagoltatták meg azokat, anélkül, hogy a férfiak előre tudták volna, mint fognak szaglászni. A szaglászás után nyálmintákat vettek tőlük, hogy elemezzék benne a férfi nemi hormon szintet, és kitöltöttek egy kérdőívet melyben a szexuális érdeklődési szintjüket és a belélegzett illatokat kellett jellemezni. Az eredmények szerint a fogamzóképes időszakból vett női illatminták szaglászása egyértelműen magasabb szexuális érdeklődéssel járt együtt a férfiakban, mint a nem fogamzóképes időszak mintái. A férfiak orra nem is olyan rossz, képes különbséget tenni a testszag változatai között és – mint a kutyáké – kiszagolja a fogamzóképes nőstényt! Nem csak hogy kiszagolja, de vonzóbbnak is érzi a fogamzóképes időszakból származó punciszagot, mint amikor már késő bánat, elmúlt a nyár.

De nem csak a fogamzóképesség illatát szagolja ki a pasi, hanem valószínűleg a hűtlenségét is! Egy 2013-as kutatásban az orális szexre való motiváció és a hűtlenségre való lehetőség összefüggéseit vizsgálták, és azt találták, hogy azok a férfiak, akik valószínűbbnek gondolták a párjuk hűtlenségét, motiváltabbak voltak a nő orális kényeztetésére. Természetesen lehetnek más magyarázatok is, de a kutatók nem zárják ki a vadászkutya szaglás megjelenését a rizikós helyzetben.

A punci szaga az egészségről is tájékoztatja az érdeklődő arra járót, így a szokásostól eltérő illatot érdemes finoman a tulajdonos tudtára adni.

A férfiak péniszének illata sokkal kevésbé izgatja a kutatókat. Egyes elméletek alapján azonban a fityma bőre alatt termelődő illatanyagok intenzitása közrejátszik abban, hogy a szexuálisan (hivatalosan) puritán sőt prűd Amerikában a mai napig széles körben elterjedt gyakorlat a csecsemők körülmetélése, annak ellenére, hogy a higiénés szokások megváltozása már sokkal kevésbé indokolná. A hatás egyértelmű – a körülmetélt férfiak kevésbé illatoznak, ám ennek következményei még nem volt kutatás témája.

És mi van az ízzel?

Az orális szex egyik fontos aspektusa a partner testének megkóstolása. Nemi szerveink íze, csakúgy mint szaga sajátos, az őket jellemző szekrétumok ízétől függ.

A punci ízét a hüvelyváladék savassága adja, ami azért fontos, mert védi a hüvelyt (és a méhet) a "behatoló" kórokozóitól. A hüvely illatát semlegesítő öblítések, illatos lemosók és szappanok mind károsítják ezt a védőfunkciót, így a legjobb, ha nemes női testrészünket tiszta vízzel mossuk és csak akkor öblítjük ki a hüvelyt, ha azt orvos valamilyen fertőzés miatt előírta. Az egészséges és tiszta punci íze kissé sós (a savas kémhatás miatt), de semmi undorító nincs benne, sőt! Nyugodtan kóstoljuk meg, ízlés szerint a másét vagy a sajátunkat, partnerünk szájáról lenyalva a mintát!

A férfiak esetében a tiszta pénisznek nincs ilyen sajátos, azonnal szembeötlő íze, azt az előváladék és az ondó íze adja. Ez utóbbi élvezeti értéke erősen megosztó, van, akinek ízlik, van, aki csak eltűri és vannak, akiket taszít. Ez a megosztottság független a szexuális orientációtól, a kutatások szerint a meleg férfiak sem mind imádják lenyelni, sőt a pornófilmeken kívül kevés nő esik extázisba attól, ha teljes arcát és száját ondó borítja, és azt élvezettel nyalja le. Az ondó íze és állaga egyaránt magyarázat lehet erre a megosztottságra, mivel nyúlóssága és kesernyés íze csak az ínyenceknek kulináris élvezet. Szerencsére a szex hevülete sokszor feledteti velünk a kissé kesernyés ízt, és egyébként is: „Tanulja meg szeretni a tonikot!”

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a szex természetes íze és illata az élmény fontos része. Nem érdemes ezért sem elnyomni, elfedni, eltakarni, sem egész napos mosdatlansággal undorítóvá tenni. A nem kényszeres, de figyelmes tisztálkodás, az illatmentes, de alapos mosakodás szex előtt (és után) nagyban hozzájárulhat a szex élvezeti értékéhez, a vágy és vonzalom kiváltásához.

Tudom, hogy sokan a mosdatlanságot és az erős természetes szagokat preferálják, velük majd jól elvitatkozunk a kommentekben. Én azonban azt javaslom, hogy ha csak párjával mindketten nem szag-fétisiszták, inkább vegyenek egy jó kis fürdőt szex előtt és utána bátran kóstolgassák egymást!

Olvasmányok érdeklődőknek:

Gangestad, S. W., & Thornhill, R. (1998). Menstrual cycle variation in women's preferences for the scent of symmetrical men. Proceedings of the Royal Society of London B: Biological Sciences, 265(1399), 927-933.

Herz, R. S., & Inzlicht, M. (2002). Sex differences in response to physical and social factors involved in human mate selection: The importance of smell for women. Evolution and Human Behavior, 23(5), 359-364.

Kohl, J. V., & Francoeur, R. T. (2002). The scent of Eros: Mysteries of odor in human sexuality. IUniverse.

Pham, M. N., & Shackelford, T. K. (2013). Oral sex as infidelity-detection. Personality and Individual Differences, 54(6), 792-795.

Savic, I., Berglund, H., Gulyas, B., & Roland, P. (2001). Smelling of odorous sex hormone-like compounds causes sex-differentiated hypothalamic activations in humans. Neuron, 31(4), 661-668.

Schilder, A. J., Orchard, T. R., Buchner, C. S., Miller, M. L., Fernandes, K. A., Hogg, R. S., & Strathdee, S. A. (2008). ‘It's like the treasure’: beliefs associated with semen among young HIV‐positive and HIV‐negative gay men. Culture, health & sexuality, 10(7), 667-679.