Sajnos van egy rossz hírem, bár ezt nyilván sokan tudják: a vágy legnagyobb ellensége a tartós kapcsolat. Kutatások statisztikailag bizonyítják, hogy a partnerkapcsolatok 2.-5. évében a vágy és ezzel összefüggően a szexuális és párkapcsolati elégedettség elkezd hanyatlani, és ez az esetek nagy részében – ezt bizonyítja a válások magas száma – oda vezet, hogy a pár egyik vagy mindkét tagja a kapcsolaton kívül keresi vágya új tárgyát. Ugyanakkor azt is bizonyítják a párkapcsolati kutatások, hogy a szexuális és párkapcsolati elégedettség általában növekszik az első 1-2 évben, vagyis az összeszokás nagyon is fontos összetevője a jó szexnek és a jó kapcsolatoknak. Ugyanaz az érem két oldala – nézzük meg mind a kettőt!

A szexuális vágy hanyatlásának számos megközelítése létezik. Az egyik az általános (kísérleti) lélektan nézőpontja, mely egy nagyon egyszerű jelenséggel magyarázza a tartós kapcsolatban bekövetkező vágycsökkenést, a habituáció, azaz a hozzászokás jelenségével. Az érzékeléshez kapcsolódó alapvető jelenségről van, amelynek hatására ugyanaz az inger sorozatos bemutatása egyre kevésbé váltja ki ugyanazt a kezdetben bekövetkező hatást. Ez különösen a férfiakra hat, akik alapvetően vizuálisan vezéreltek a szexben, vagyis a látvány hat rájuk leginkább. A párkapcsolatok kezdetén a partner testének látványa igen gyorsan (néha túl gyorsan) izgalomba hozza a férfit, és a kezdeti rózsaszín köd, a gyomorban repkedő pillangók, a heves testi reakciók szexuális izgalomként értelmeződnek, a partner vonzóságának tudatához kapcsolódnak. Nem belemenve a vonzalom kialakulásának bonyolult kérdéseibe (a vágy kémiája, fizikája, biológiája, szociológiája stb. egy rendkívül összetett tudomány), azt mondhatjuk, hogy ebben a kezdeti fázisban a partner valós testi adottságai, vagy tényleges tulajdonságai elmosódnak, a vágyakozó (romantikusan fogalmazva: szerelmes) fél ezen a vágytól rózsaszín szemüvegen keresztül látja a másikat. A sorozatos ingerbemutatás azonban hozzászokást okoz. Telnek múlnak a hetek és a pillangók csillapulnak, már nem ugyanaz a reakció jön létre ugyanarra az ingerre. Megismertük és megszoktuk a másik testét, illatát, érintését, és eljöhet az a pillanat is, amikor az inger annyira megszokott, hogy unalmassá válik. Ez a legtöbb, de nem minden férfi tapasztalata a tartós kapcsolatokban.

Noha a nőkre is hatnak a külső fizikai ingerek, és sokan megélhetik a fent leírt hozzászokást a partnerükkel kapcsolatban, a nők szexuális vágycsökkenését elsősorban nem ezen, hanem a szociálpszichológia szerepelméletének megközelítésén keresztül szokták értelmezni. Itt most nem részletezném a női szexuális vágy természetét, azonban annyi bizonyos, hogy a női szexuális vágy a legtöbb nőnél fejben dől el, vagyis, ha a szex elé betolakodnak más teendők, gondolatok, akkor kevésbé hajlamos a szexuális izgalom átélésére, adott esetben észre sem veszi, hogy izgalomba jött. Igen, mi nők egy picit bonyolultabbak vagyunk ezen a téren, és ugyan nem szeretem a leegyszerűsítő, már-már szexista videókat a női agy – férfi agy összehasonlításáról, most mégis azt mondom, a szexszel kapcsolatban többnyire igaza van Mark Gungornak: a nőknek túl sok dobozuk van, és az mind össze van kötve (ha nem érti, mindenképpen nézze meg a videót!). A szociális szerepelméletbe helyezve azt mondhatjuk, a nők a szerepeiket nehezebben tudják szétválasztani, és a tartós párkapcsolatban előtérbe kerülő szerepek gyakran ellentétes elvárásokat tartalmaznak. A heteroszexuális párkapcsolatok különösen hajlamosak intézményesülni (akár házasság nélkül is), és bemerevedett szerepek szerint működni – ami nem kedvez a szexnek, ami akkor jó, ha rugalmas, lendületes, és a lehetőségekhez képest a lehető legspontánabb (erről a spontaneitásról még írok!). A házastársi szerepek elvárássá, megszokássá és kiszámíthatóvá válnak, ami egyrészről biztonságot és intimitást teremt, másrészt újfent unalmat. A férfiak szerepelvárásai ugyanakkor nem elsősorban a vágyra, hanem a szexuális izgalomra hatnak, a megfelelés- és teljesítményorientáció leginkább az erekció ellen hat (erről máshol írok részletesebben). A leggyilkosabb vágyölő azonban mindkét nem számára a szülői szerep! Mindenki, akinek gyermeke van, nevelje azt a legharmonikusabb családban, megélheti a szexuális késztetések időleges vagy tartós csökkenését a gyermekneveléssel, gondozással összefüggésben. Az összekuszált dobozok a nőkben hajlamosabbak ezt a szerepkonfliktust súlyosabbá tenni, a férfiak sokszor (legalábbis a felszínen) könnyebben felülemelkednek a másik szobában alvó gyerekek tudatán. Honnan tudhatjuk, hogy szülői szerepünk felülírta a párkapcsolati szerető szerepét? Például onnan, hogy apának és anyának hívjuk egymást! Ha ez lenne a helyzet az Önök kapcsolatában, sürgősen gondolják át, beszéljék meg, és ha kell, keressenek segítséget, hogy újra elsősorban egymás szerető partnerei lehessenek, és ne elsősorban szülők.

A szülői szerep vágycsökkentő hatása értelmezhető a pszichoanalízis libidó teóriájában. A libidó az általános életenergia, ami az ösztönénből származik, vagyis erősen örömközpontú. A teória szerint a libidó mennyisége véges, vagyis amikor a szülők – főleg az anyák – hatalmas energiákat fektetnek a gyereknevelésbe, akkor másra nem jut. A gyermek, főleg a kisbaba, lefoglalja az időnket, szeretetünket, és ha csak nem tudatosan odafigyelve szabadítunk fel időt és energiát a párkapcsolatra, akkor sajnos azt vehetjük észre, hogy eltávolodunk egymástól. Ennek elkerülésére nagyon fontos a környezetükben lévő támogatás kihasználása, segítségkérés, bébiszitter vagy nagyszülő hadrendbe állítása, hogy a szülőknek maradjon idejük és energiájuk egymásra. A kisgyermekes szülők szexuális életéről egy másik írásban részletesebben olvashatnak.

A libidót azonban nem csak a gyermeknevelés foglalhatja le, ugyanilyen problémát okozhat a munka, karrierépítés, vagy akár a házépítés! Minden, ami leköti az időnket és energiánkat elterelhet bennünket a szextől. Nem csak a fizikai fáradtság teljesen érthető állapota, hanem a szellemi elfoglaltság is vezethet a szexuális libidó csökkenéséhez. Ha munkánk teljesen leköt, nehézzé válhat a kikapcsolás, a szexre hangolódás, ami a jelen pillanat megélését, a fejből a testbe költözést igényli. Ezekben az esetekben nagyon segítenek a mindfullness technikák, és az erre alapuló szexuálterápiás módszerek.

A vágycsökkenéssel összefüggő másik biológiai tényező a tartós kapcsolatokkal együttjáró öregedés. Ha párkapcsolatunk már húsz éve tart, akkor biztosan nem vagyunk már húsz évesek. Sajnos a változó kor főleg a nőknél, de akár a férfiaknál is, gyakran jár együtt a szexuális vágy csökkenésével, elsősorban a hormonális rendszer változásaival, másodsorban az ehhez sokszor kapcsolódó betegségek, és az ezekre szedett gyógyszerek mellékhatásaival összefüggően. Az idős kori szexualitásról máshol bővebben írok, most csak annyit, hogy a szexnek nem kell elmúlni, ha elmúltunk negyven évesek!

És most nézzük a tartós párkapcsolat pozitív oldalát, az összeszokást, bizalmat, intimitást!

A tartós, és főleg az elkötelezett kapcsolatokban minden egyéb kapcsolati formánál magasabb szintű a partnerek közötti bizalom és intimitás. A bizalom és intimitás magas szintje adja azt a kellemes, kiegyensúlyozott jó érzést, ami a párkapcsolati elégedettség legfontosabb összetevője. Az az érzés, hogy számíthatunk egymásra, hogy ismerjük egymást kívül belül, hogy nem kell napról napra energiát fektetni a másik lehetséges reakcióinak kiszámításába – a tartós kapcsolatokban megélhető összeszokás eredménye. Az érme pozitív oldala!

A bizalom magas szintje a kapcsolatban megélt stresszt csökkentő tényező, és ez által a testi és lelki egészség fontos tényezője. A bizalomteli kapcsolatokkal rendelkező személyek egészségesebbek és tovább élnek, mint az ilyen kapcsolatot nélkülöző azonos korú és nemű társaik. Paradox módon a tartós heteroszexuális kapcsolatokból éppen a férfiak profitálnak jobban, vagyis az ő egészségüket jobban védi a kiegyensúlyozott párkapcsolat, és ugyanők azok, akik sokkal inkább elvágyódnak ebből a biztonságos, nyugodt „járomból”.

Az intimitás a kapcsolatban megélt közelségből, feltárulkozásból, a másik felé való teljes nyitottságból származik, aminek egyértelműen legjobb példája a párkapcsolati szex. Ez, a többi személytelenebb szexuális aktivitással szemben, a kölcsönös örömszerzésen, a saját és a másik testi-lelki jóllétének gazdagításán, a kapcsolat elmélyítésén, építésén alapul. A szexben megélt párkapcsolati intimitás azon a bizalmon alapul, ami éppen a kapcsolat fejlődésével, annak időben való előrehaladásával jön létre, ahogyan a gyermek is kialakítja a bizalmat szüleivel szemben. Nem véletlenül, a koragyermekkori kötődéshez hasonlóan, a felnőtt párkapcsolatokban megélt kötődés biztonsága a kapcsolatban megélt bizalommal és intimitással, s ezen keresztül a kapcsolati elégedettséggel szorosan együttjáró tényező. Ezt a bizalmat nem hozzák létre az egy éjszakás kalandok, a párcserélős swinger klubok, vagy a prostik – noha nyilván szexuálisan ezek is izgalmasak és kielégítők lehetnek, sajnos a testi-lelki jólléthez nem járulnak olyan mértékben hozzá, mint a tartós párkapcsolatok.

Az összeszokás a kölcsönös örömszerzés alapja. Csak a kapcsolat tartóssága eredményezheti a másik testének és lelkének olyan szintű megismerését, ami a képes a partnerünk hangulatai finom rezdülését érzékelni és erre empatikusan, érzékenyen, segítően reagálni. Az összeszokás adja azt a tudást, amire építhetjük a változatosságot is, hiszen ismerve a saját és másik igényeit, kísérletezhetünk és játszhatunk úgy, hogy azzal fokozatosan és biztonságban érezve magunkat gazdagítjuk a kapcsolatot. Fontos is ez a kísérletezés és megújulás, hogy az érme ne a másik felére essen.

Ahhoz, hogy az összeszokás ne legyen egyenlő a megszokással, a partnereknek időről időre beszélniük kell igényeikről, érzéseikről, vágyaikról – nem csak szexuálisan, hanem a kapcsolat egészét tekintve. A nyílt, őszinte, és a saját érzésekre fókuszáló kommunikáció sokat segít a kapcsolat megújításában, az igények tisztázásában, a kapcsolat intimitásának és bizalmi bázisának megőrzésében. Ha úgy érzi, partnerével elakadtak ebben a kommunikációban, ne habozzon szakértő segítséget kérni párkapcsolata támogatásához!