Azt, hogy miért szexelünk több megközelítésből vizsgálhatjuk, és az erre vonatkozó kutatások számos okot tártak fel. Mivel az okok száma majdnem végtelen lehet, érdemes a kérdésre adott válaszokat csoportosítani, belőlük dimenziókat képezni.
A belülről motivált szex örömtelibb, mint ha külső okok vezérlik
A motivációkutatás egyik legelfogadottabb felosztása az extrinzik (külső) és intrinzik (belső) motiváció megkülönböztetése, amely szorosan kapcsolódik az önszabályozáshoz. A magasabb szintű önszabályozott, belső szexuális motiváció az egyén jobb szexuális funkcionálásával, magasabb szintű szexuális vággyal, izgalommal és elégedettséggel jár együtt, mint a kívülről irányított szexuális motiváltság, vagy a szexuális amotiváltság, amely a legerősebb összefüggést mutat a szexuális diszfunkciókkal és az elégedettség alacsony szintjével. Mindez azt jelenti, hogy ha saját vágyam, akaratom, igényeim irányítják a szexualitásomat, és ennek megfelelően választom ki, hogy kivel, mikor, milyen formában, gyakoriságban szeretnék szexuális kapcsolatba kerülni, nem engedve a külső nyomásnak, elvárásoknak, akkor jobb, kielégítőbb szexuális életem, párkapcsolatom lesz.
Tovább bontva a külső és belső szexre vonatkozó motívumokat megkülönböztethetünk az intimitásból fakadó szexuális motivációt – amikor saját szeretetem, közelség iránti vágyam kifejeződése a szex, vagy egy ezzel ellentétes irányú szerelmi motívumot, amikor a partenem szerelmének, közelségének elérése a szexuális tevékenység célja. Nem meglepő módon, sokkal örömtelibb a szex, ha gyakrabban motiválja a saját szeretetem vagy vágyam, mint az, hogy a másik szeressen. Sajnos a heteroszexuális párkapcsolatokban (főleg fiatal korban) nagyon gyakori, hogy a nők azért létesítenek szexuális kapcsolatot (akár megfontolás nélkül), hogy úgy érezhessék szeretik, kívánják őket, ezzel megerősítve a saját (sokszor sérült, bizonytalan) önértékelésüket. Egy serdülőkkel végzett amerikai kutatásban azt találták, hogy a depressziós serdülő lányok körében sokkal magasabb volt a partner vágyainak kielégítésére, ezáltal szeretetének megszerzésére irányuló szexuális motiváció, mint a hangulati zavarral nem rendelkező lányok körében.
Szerencsére a lelki fejlődés hozzásegíthet bennünket az önbizalom, önazonosság érzéséhez, aminek birtokában (általában 30 fölött) már nem akarunk mindenkinek megfelelni, kedvébe járni, így jobban tudunk saját vágyunkra, igényeinkre figyelni. Az erős, érzelmileg érett férfiak ezt díjazzák is, és mostanában kifejezetten trendik lettek az önbizalomteli, szexuálisan öntudatos középkorú nők, mint szexpartnerek.
Belülről fakad, de sokkal kevésbé vezet kielégítő szexuális kapcsolatokhoz, ha azért kezdeményezem, vagy fogadom a szexet, hogy azzal önmagamat megerősítsem, saját szexuális és kapcsolati értékemet a magam szemében növeljem. Ha napról napra azért szexelek, hogy ezzel saját nagyszerűségemet, szexuális kívánatosságomat magamban bizonyítsam, akkor ez azt jelenti, hogy önértékelésem, és különösen szexuális énsémám sérülékeny lábakon áll. Sokszor komoly pszichopatológiák (pl. a mostanában sokat emlegetett nárcisztikus vagy borderline személyiségzavarok) állnak az ilyen szexuális motívumok hátterében. Nem vitatom azonban, hogy a jól sikerült szexuális együttlét után bekövetkező feldobott, elégedett állapot nagyon jó érzés, érdemes rá törekedni, de a kutatások azt bizonyítják, nem mindegy milyen indokkal.
Szintén belső motívum lehet, és mégsem túl célravezető, ha a szexet a stresszel való megküzdésként használjuk. Erre inkább a férfiak hajlamosak, a nők, ha rosszul érzik magukat, inkább kerülik, mint keresik a szexet. A stresszel való megküzdésnek persze ez még egy ártatlan formája, hiszen ihatnánk, drogozhatnánk is, de mégsem vezet megoldáshoz. A problémát ugyanis érintetlenül hagyja, semmi sem oldódik meg attól, hogy szexeltünk egy jót. A kutatások szerint azonban ez kevéssé befolyásolja a férfiak szexuális elégedettségét, inkább hat rosszul a partnerre, mivel az ilyen stressz-szex sokszor nem figyel a másikra, csak a saját gyors feszültséglevezetése vezérli a férfit. A másikra irányuló szexuális motivációról és a partnerhatásról a későbbiekben részletesen írok!
Végül az utolsó megkülönböztetett belső motívum az öröm, élvezet elérése. Természetesen ez egy nagyon egyértelműen megjelenő motívum a szexben, mégsem minden szexuális együttlétet vezérel ez elsősorban és nem is mindenkinél van az első helyen a szex általános, gyakori indokai között. Az élvezet motívum magasabb szintű jelenléte, a nagy fokú szexuális vágy sokszor jár együtt túlzott önkielégítéssel, pornófogyasztással, rizikós szexuális magatartással, patológiás szintje pedig a sokat vitatott hiperszexualitás.
A hiperszexualitás patológiásan magas, állandóan jelen lévő szexuális vággyal, és a vágy kielégítésére irányuló kontroll képtelenségével jellemezhető, ezáltal kockázatos szexuális viselkedéshez, promiszkuitáshoz, sok esetben kriminális viselkedésekbe sodródáshoz vezet. A jelenség azonban túlságosan sokoldalú, kutatása nem mentes a nemiségre és nemi ideológiákra vonatkozó elméleti és politikai megfontolásoktól, így nem kapott helyet a legújabb diagnosztikai kézikönyvben, a DSM V-ben. Annyi bizonyos, hogy a nők esetében a magas fokú szexuális vágyat gyakran összekeverik a hiperszexualitással, feltételezve a szexuális vágy magas szintjének negatív hatását a szexuális funkcionálásra és elégedettségre. Egy horvát nők körében végzett kutatás azt az eredményt találta, hogy a szexuális vágy magas szintje, jól működő énkontroll funkciókkal (vagyis kizárva a hiperszexualitást) vezetett a legkielégítőbb szexuális aktivitásokhoz, és kapcsolati elégedettséghez. Ezzel ellentétben, a kontroll csoporthoz viszonyítva a hiperszexuális nők (de nem a magas szexuális vággyal jellemezhető, viszont nem hiperszexuális nők) alacsonyabb szexuális és párkapcsolati elégedettségről számoltak be. Mindezek az eredmények a szexuális motiváció mellett a szexuális viselkedés szabályozásában szerepet játszó énkontroll-funkciók meglétét hangsúlyozzák.
Egy következő fontos külső motívum a közösségi nyomás. Különösen fontos ez serdülőkorban, amikor a kortársak hatása nagyon erős, a serdülő azt gondolja nem fogadják el a többiek, ha nem követi az ő normáikat, nem felel meg az elvárásaiknak. A serdülőkori meggondolatlan, rizikós szexuális magatartás (pl. védekezés nélküli szex) szorosan kapcsolódik ehhez (és az előbb leírt, a partner vélt vagy valós igényeihez kapcsolódó, szeretetének elnyerésére/megőrzésére irányuló) motivációhoz. A tinilányok különösen ki vannak téve annak a nyomásnak, amit a kortárscsoport felől éreznek, ami ironikus módon sokszor nem valós, mindenki által valóban megvalósított cselekvést, csak annak a propagandáját jelenti. Sokszor a fele sem igaz azoknak a szexuális tevékenységeknek, amikről beszámolnak egymásnak a fiúk és a lányok, mint az óvodások, egymásra licitálva, nagyot mondva. Mindenki azt hiszi, a többiek már rég elvesztették szüzességüket, vagy ha azt féltik is, már rég túl vannak az első orális/anális szexen. Az ilyen nyomásnak engedő, nem belülről fakadó, elsietett szexuális aktivitás azután csalódáshoz, önmagára irányuló rossz érzésekhez, leértékeléshez vezethet.
Ne tegyük azért, hogy valamit elkerüljünk!
A külső-belső megkülönböztetés mellett a közeledés-elkerülés megközelítés is jól használható a szexuális tevékenységek vonatkozásában. A szexre vonatkozó közelítő motívumok a testi örömök elérését, az intimitás növelését, a kapcsolat erősítését célozhatják, míg az elkerülő motívumok között megtalálhatjuk többek között a konfliktusok, a csalódás, a leértékelődés elkerülésére vonatkozó indokokat. A közelítő-elkerülő motiváció összefüggést mutat a szexuális tevékenységhez kapcsolódó érzelmekkel és az elégedettséggel. Naplóvezetés módszerével vizsgálva kutatók azt találták, hogy a közelítő motívumok által vezérelt szex a kapcsolatra és a szexre vonatkozó pozitívabb érzésekhez, míg az elkerülő motívumok által vezérelt szexuális tevékenységek negatív érzésekhez és alacsonyabb elégedettséghez vezettek. Nagyon gyakori azonban, hogy egyesek (főleg a nők) a békesség kedvéért, a veszekedés elkerüléséért szexelnek, ami a heteroszexuális kapcsolatokban kiegészítő motívuma a férfiak által stressz-kezelésből kezdeményezett szexnek. Klasszikus forgatókönyv, hogy az egyik fél (gyakrabban a férfi) hazahozza a feszültséget, otthon „levezeti” a családon (értsd türelmetlen, kiabál, esetleg verekszik), majd a másik fél (gyakrabban a nő) ezt csökkentendő (akár megelőzendő) szexet kezdeményez, hogy hátha akkor béke lesz, legalábbis elalszik utána. Már olvasom is a férfiak kommentjeit alább, de nem érdekel. Ez így sokkal gyakrabban megtörténik, mint fordítva. A nők másként szívják a férfiak vérét, és bár sokszor vezetik le a családon a hazahozott feszültséget, de sokkal kevésbé a szex lesz a másik által kezdeményezett megoldás.
A mi motívumaink a partnerünkre is hatnak
Az eddigiekben összefoglalt szexuális motivációra vonatkozó kutatások többsége az egyént helyezi a fókuszba, vannak azonban a pár mindkét tagját vizsgáló kutatások is. Egy kutatásban a szexuális motiváció, vágy és szexuális elégedettség összefüggését vizsgálták fiatal együtt járó pároknál, egyéni naplóvezetési módszerrel. Eredményeik szerint az egyén szexuális motivációja nem csak saját, hanem partnere szexuális vágyát és szexszel való elégedettségét is befolyásolja. Azokon a napokon, amikor az egyének közelítő motivációval (az intimitás növelés, kölcsönös örömök elérése) végeznek szexuális aktivitást, a partnerek elégedettebbek a szexszel, mint akkor, amikor az egyének elkerülő motívumokkal szexelnek. Azeredmények szerint a partnerek egymásra hatása erősebb volt, mint saját észlelt motivációik. Azokon a napokon, amikor az egyén közelítő motivációval vonódott be a szexuális aktivitásba, partnere magasabb fokú szexuális vágyról, és ezen keresztül magasabb szintű párkapcsolati és szexuális elégedettségről számolt be Érdekes módon, a kötődés minőségének befolyásoló szerepéhez hasonlóan, jelen kutatás is azt találta, hogy az elkerülő motiváció a nők esetében alacsonyabb kapcsolati elégedettséggel járt együtt, míg a férfiaknál nem mutatható ki jelentős együttjárás a kapcsolati elégedettség és a szexre vonatkozó motiváció között.
Megéri a másikra figyelni, önzetlennek lenni!
Felvetődhet a kérdés, hogy a kapcsolati elégedettség tekintetében fontos kérdés-e egyáltalán a szexuális motiváció irányultsága? Nem jelenthető-e ki, hogy annál, ha nincs szex, a kapcsolat szempontjából jobb, ha van szex, még ha ezt valamely elkerülő motívum irányítja is. A kutatások eredményei szerint azokon a napokon, amikor a partnerek között van szex, nagyobb a szexuális vágy és a kapcsolattal való elégedettség szintje, mint azokon a napokon, amikor nincs, függetlenül a motiváció irányultságától, azonban egyértelműen elégedettebb mindkét partner a szexszel és a kapcsolattal akkor, ha a szexet az egymásra figyelő, egymásnak örömöt okozni szándékozó, a kapcsolatot erősítő motívumok vezérlik.
Kifejezetten a proszociális (másikra irányuló) motiváció jelenlétét vizsgálták egyes kutatások. Szexuális közösségi erőnek (sexual communal strength) nevezték el azt a motivációt, amely a másik szexuális vágyainak kielégítésére irányul, amely tulajdonképpen önzetlen szexualitást jelent. Azok, akik magas szintű önzetlen szexuális motivációval jellemezhetők, valószínűbben vonódnak be a szexuális aktivitásba akkor is, ha kezdetben nincs hozzá kedvük, nyitottabbak a partner szexuális ötleteire, többet kommunikálnak a szexualitással kapcsolatosan (hogy megismerjék a partnerük igényeit és megosszák a sajátjukat). Az önzetlenség hosszú távú pozitív hatásai a párkapcsolatokban régóta ismertek, azonban a szexuális elégedettségre vonatkozó hatást kevesebb kutatás vizsgálta. Az erre irányuló vizsgálatok egyértelmű eredménye, hogy a másikra irányuló önzetlen szexuális motivációnak nem csak a párkapcsolatra, hanem az egyénre is pozitív hatása van. Azoknál, akik magas szintű szexuális önzetlenséggel jellemezhetők, magasabb volt a szexuális vágy szintje, és meg is maradt a 
Érdekes ellentmondás, hogy a sztereotípiával, és a szexuális szolgálatkészségre (compliance) vonatkozó nemi különbségekkel ellentétesen, az önzetlen szexualitás motívuma magasabb a férfiaknál, mint a nőknél. A kérdés kutatói ezt a meglepő eredményt a férfiak erősebb szexuális vágyával, szexre vonatkozó magasabb általános motivációjával magyarázzák. Fontos ugyanakkor azt a szempontot is figyelembe venni, hogy a férfiak hajlamosabbak partnerük szexuális igényeinek kielégítését saját szexuális teljesítményük mércéjeként tekinteni, vagyis a másikra irányuló motiváció tekinthető saját magára irányuló, önmegerősítő motivációként is, különösen a maszkulin kultúrájú országokban, mint amilyen Magyarország is.
Mindezeket figyelembe véve a motiváció a szexuális elégedettség fontos meghatározójának tűnik, így érdemes magunkban tudatosítani, megfigyelni, hogy mikor miért szexelünk. Sokat elárulhat önmagunkról és magyarázhatja szexuális és párkapcsolati elégedetlenségeinket, ha ráeszmélünk, olyan okok állnak a szex mögött, ami nem a kapcsolatot erősíti, hanem egyoldalúan csak magunkra vagy a másikra irányulnak. A testünk általában nem hazudik, ezért javaslom, hogy figyeljünk a vágyra, a testi érzésekre, hogy tudatosítsuk: tényleg vágyom a szexre? Erre a szexre, most, itt, ezzel a partnerrel? Ha testünk azt mondja nem, még mindig mondhatjuk neki, hogy de igen, csak készüljünk fel a következményekre. Mindennek ára van!
Felhasznált irodalmak a tudományos igényességű olvasóknak:
Gravel, E. E., Pelletier, L. G., & Reissing, E. D. (2016). “Doing it” for the right reasons: Validation of a measurement of intrinsic motivation, extrinsic motivation, and amotivation for sexual relationships. Personality and Individual Differences, 92, 164-173.
Gable, S. L., & Impett, E. A. (2012). Approach and avoidance motives and close relationships. Social & Personality Psychology Compass, 6, 95-108.
Morrison-Beedy, D., Grove, L., Ji, M. & Baker, E. (2017). Understanding the “Why” for High Risk Behavior: Adolescent Girls’ Motivations for Sex. Accepted manuscript in Journal of the Association of Nurses in AIDS Care.
Muise, A, & Impett, E. A. (2015). Good, giving and game: the relationship benefits of communal sexual responsiveness. Social Psychology and Personality Science, 2015; 6:164–72.
Muise, A., Impett, E. A., Kogan, A. & Desmarais, S. (2013). Keeping the spark alive: Being motivated to meet a partner’s sexual needs sustains sexual desire in long-term romantic relationships. Social Psychological & Personality Science, 4, 267-273.
Muise, A., Impett, E. and Desmarais, S. (2013). Getting It On Versus Getting It Over With. Personality and Social Psychology Bulletin. 39, 10 (2013), 1320–1332.
