Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Dr. F. Lassú Zsuzsa szexuálpszichológus blogja

Slow Motion

„Born to be wild?”

A személyiség és a szexualitás összefüggései

2017. október 13. - F. Lassú Zsuzsa

Létezik-e ideális személyiség a szexre? Lehetséges-e, hogy valaki egyszerűen nem született „szexuálisnak”, vagy ez sokkal inkább neveltetésünk eredménye? Ezeket a kérdéseket a szexuálpszichológia és a személyiséglélektan közös kutatásai által vizsgálhatjuk.

A személyiség dimenziói

A személyiség és szexualitás összefüggései már a legkorábbi személyiség-lélektani kutatásokat érdekelték, így már maga Eysenck (akinek a személyiség extraverzió-introverzió és labilitás-stabilitás dimenzionális megközelítését köszönhetjük) is vizsgálta a kérdést 1972-ben. Az Eysenck elméletét továbbfejlesztő 5 faktor modell (Big Five) a személyiség vonásait 5 nagyobb csoportba (faktorokba) sorolja, melyek az extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás és nyitottság. Ezeket más kutatók kiegészítették pl. az intellektus vonásával. Az alapvető személyiségvonások öröklöttségét, biológiai-genetikai meghatározottságát egyre több kutatás igazolja, azonban a kutatások azt is kiemelik, hogy a vonások felnőttkori megjelenési formáit, vagyis a gének „kiütközését” a környezeti hatások is befolyásolják!

Az extravertáltak előnye a szexualitás terepén

Az leírt személyiségfaktorok közül a legismertebb extraverziót (kifelé fordulást, a külvilág ingereinek lelkes keresését) sok kutatásban a szexuális nyitottsággal, kísérletezéssel, gyakoribb szexuális aktivitással, magasabb szintű elégedettséggel és a változatosság kedvelésével találták együttjárónak, mind a tevékenységformák, mind a partnerek tekintetében. Mivel az extraverzió és introverzió egy dimenzió két végpontjának tekinthetők, ezért az eredmény azt jelenti, hogy minél inkább kifelé forduló, ingerkereső, társaságkedvelő egy személy, annál inkább nyitott a szexuális ingerekre is, és megfordítva az összefüggést: a befelé fordulás, magának való, zárkózott lelki alkat a szexualitás kerülését is jelenti, főleg, ami a partnerrel folytatott szexet illeti.

Az extraverzió nem csak a szexualitásra való nagyobb nyitottság miatt lehet a szexuális elégedettség kulcsa, hanem mert maga az extravertált személy is vonzóbb partnernek tűnik a legtöbb párkereső szemében. Az introvertált, befelé forduló személyek gyakran nem küldenek elég mennyiségű és intenzitású jelet a szexuális érdeklődésükről, így a szexuális aktivitás többnyire a partnerük kezdeményezőkészségén múlik. Két introvertált személy szexuális kapcsolata pedig igen gyakran telik azzal, hogy mindketten a másikra várnak, és ha a közöttük lévő szexuális kommunikáció is gátolt, akkor ez vágyhiányba, szexuális érdektelenségbe fulladhat.

A szélsőségekkel mindig gond van!

Az extraverzió és szexuális funkcionálás, valamint elégedettség együttjárása azonban a kutatásokban sosem túl erős, vagyis az introvertáltaknak nem kell megijedni és sürgősen segítséget keresni, mert csak a szélsőségesen introvertált, szociálisan erősen visszahúzódó egyénekre jellemző, hogy kapcsolati és szexuális zavarokkal jár együtt a lelki alkatuk. Az ilyen személyiségjegyekkel rendelkező gátolt, félénk, visszahúzódó introvertáltak gyakrabban fojtják el a nemi éréssel betörő szexuális vágyaikat, és sajnos gyakrabban mutatnak ezzel összefüggő patológiás viselkedésformákat is. A túlzott félénkség és visszahúzódás miatt legátolt, egyébként teljesen egészséges szexuális késztetések gyakran alakulnak így át parafíliává, szélsőséges esetben szexuális agresszióvá, bántalmazássá.

Ugyanez igaz ugyanakkor a szélsőséges extraverzióra is! Ez a vonás gyakran jár együtt szélsőséges, túlzott élménykereséssel. Az élménykeresés a személyiségnek szintén veleszületett jellemzője, az agyműködés sajátos berendezkedése, ami ingeréhséget jelent. Az erős élménykeresés gyakran jár együtt olyan (sokszor illegális) tevékenységekkel, amelyek nagyfokú izgalmat, megváltozott tudatállapotot hoznak létre. Az élménykeresők – vagy ahogyan a köznyelv hívja őket, az adrenalinfüggők – sokszor keverednek krízishelyzetbe, isznak vagy drogoznak, és szexuális téren is a határok feszegetése jellemzi őket. Hazai kutatásban is azt találták, hogy az élménykeresés, mint személyiségjellemző pozitívan járt együtt a szexuális vágy azonnali és türelmetlen megélésével, a kéjsóvár fantáziálással kísért, sürgetett szexuális motivációval – aminek gyakran következménye a kritikátlan, kockázatos szexuális magatartás, pl. a védekezés hiánya, a válogatás nélküli szexuális partnerekkel való szex, és a promiszkuitás – azaz, ahogyan azt mondani szokták, a fűvel fával szexelés.

Stabil személyiségek – stabil párkapcsolatok

Szintén szexuális zavarokat okozhat a személyiség érzelmi stabilitásának hiánya, amit a kutatók neuroticizmusnak hívnak. Ez a labilitás könnyű kibillenéseket, szélsőséges hangulatingadozásokat, súlyos esetben szorongásos és hangulati zavarokat, vagy személyiségzavarokat is okozhat. A szexualitás oldaláról ezek a zavarok sokféle következménnyel járhatnak.

A szorongás alkatilag magas szintje (az un. vonás szorongás) alacsony szexuális elégedettséggel, erősebb gátlásokkal jár együtt, ugyanakkor néhány kutatás szerint gyorsabb szexuális ingerelhetőséggel korrelált. A szorongó, másoknak megfelelni vágyó személyek azért reagálhatnak gyorsabban és készségesebben a szexuális kezdeményezésre, mert félnek attól, ha nem így tennének, konfliktus keletkezne a kapcsolatban, esetleg partnerük elhagyná őket.

A magas szintű neuroticizmussal összefüggésben megjelenő depresszív gondolkodási, érzelmi és viselkedéses tünetek romló szexuális funkciókkal, csökkenő nemi vággyal és csökkenő szexuális elégedettséggel mutattak együttjárást. Maga a depresszió ugyan nem egy személyiségvonás, azonban a hajlam nagymértékben örökölhető, és egyértelmű alkati sajátosságokkal jár együtt, úgy mint pesszimista gondolkodási stílus, negatív jövőkép, katasztrofizáló gondolkodás. Mindezek nagyban rontják a kapcsolati minőséget és a szexuális elégedettséget.

A szélsőséges hangulatingadozással, fekete-fehér ítéletekkel, hol idealizáló hol leértékelő kapcsolati viszonyulással járó borderline személyiségzavar a szexualitásnak is a legszélsőségesebb formáit produkálhatja, és a „hol fent hol lent” ezen a területen is megfigyelhető, a zavar összességében mégis inkább rontja a szexuális funkcionálást és elégedettséget – a közhiedelemmel ellentétben nem csak a partnerben, hanem magában a borderline személyiségzavarral rendelkező személyben is.

A személyiség ilyen patológiás szintű instabilitása szerencsére ritkább, az enyhébb labilitással könnyebb a párkapcsolatokban megküzdeni. Azonban még az enyhe kilengések is megterhelhetik a szexuális kapcsolatot, így nagyon fontos, hogy személyes és társas erőforrásaink segítségével törekedjünk a hullámvölgyekből való visszabillenésre, és ha nem megy, keressünk segítséget!

A barátságos, lelkiismeretes partnerek elégedettebbek a szexszel

A személyiség újabb vonáscsoportja a barátságosság, ami – lévén erősen kapcsolati dimenzió – fontos meghatározója a párkapcsolatoknak és a szexuális viszonyoknak. A barátságosság a jó párkapcsolatok egyik legfontosabb alapja, egyre több kutatás helyezi a tartós kapcsolatos minőségét meghatározó legfontosabb tényezők közé. A társas kapcsolatorientáltság, másokra való odafigyelés, ami a barátságosságban is tetten érhető, azonban szintén ölthet szélsőséges formát – ezt kapcsolatfüggésnek nevezzük és akár tartós lelki alkati sajátossággá is válhat. A kapcsolatfüggés nagyban rontja a kapcsolatok minőségét, a féltékenység, kontroll, tapadós közelségkeresés éppen a célzott intimitást öli meg.

A Big Five ötödik tényezője a lelkiismeretesség a szexben is kifizetődő. Azok, akik kapcsolataikban megbízhatónak, hűségesnek, lelkiismeretesnek mutatkoznak, szorosabb és tartósabb partneri viszonyt tudnak kialakítani, s így elégedettebbek a párkapcsolatukkal és benne a szexuális életükkel is, mint akikből ez a vonás hiányzik, vagyis „lelketlenül” állnak a szexhez. A lelkiismeretesség hiánya gyakrabban jár együtt a személytelen szexualitással, a promiszkuitással, a szexuális kizsákmányolással és erőszakkal.

És mi van az intelligenciával?

A szex egyértelműen jót tesz a gondolkodási (kognitív) képességeinknek (legalábbis idős korban), de vajon ugyanez mondható-e el visszafelé? Elégedettebbek-e a szexuális életükkel az intelligensebb személyek, vagy szexuális téren is „boldogok a lelki szegények”? Ugyan az intelligenciát általában nem a személyiség vonásai között tárgyalják, azonban vannak olyan személyiség tipológiák (pl. Jungé), amelyek a gondolkodást, mint öröklött lelki alkati, információ feldolgozási módot tekintik, és szembe állítják az érzéssel. E szerint az, hogy a dolgokhoz inkább intellektuális vagy inkább érzelmi módon állunk hozzá alapvetően meghatározza az élet minden területét. A szexualitás területén ez megint csak a szélsőségek esetén okozhat gubancokat.

A tudatosan főleg intellektuális módon működő, folyton agyaló, rágódó „gondolkodó” típus könnyen elveszíti kapcsolatát az érzéseivel és érzékleteivel, azaz fejben van, amikor a testében kellene lennie. Ez nem kedvez a szexuális tevékenységek örömteli megélésének, a felszabadultságnak. A jó szexhez kell „egy kis bolondság”, esztelenség, amikor nincs minden megtervezve, kontrollálva, kézben tartva. A szexuális funkciózavarok egy fontos táptalaja a kontroll kényszeres vágya, az ezen kialakuló teljesítménykényszer.

Ugyanakkor a teljesen esztelen, csak érzésekre hagyatkozó szexualitásnak is megvan a maga hátránya. A nem tervezett aktusok és a magával ragadó, de az észre nem hallgató szex ugyan jó érzést kelthet ott és akkor, azonban komoly következményekkel járhat később. A gondolkodási funkciót elnyomó érző típusú személyek gyakran válnak irracionális gondolati sémák áldozatává, osztanak megalapozatlan hiedelmeket, akár a szexszel kapcsolatban is.

Gondolkodni tehát legalább annyira megéri, mint érezni, mindkettőnek érdemes helyet adni a párkapcsolatainkban. Ha átgondoljuk és átértékeljük a szexualitással kapcsolatos hiedelmeinket, a párunkkal megosztjuk érzéseinket és vágyainkat, előrelátóan gondoskodunk a szexualitás lehetőségének megteremtéséről (és még folytathatnám az „okos szexet”) - ezzel intellektuálisan megalapozzuk azt a szexuális kapcsolatot, amelyben már csak arra kell figyeljünk, hogy érezzük és élvezzük az intimitást. Így egészíti ki egymást gondolkodás és érzés a párkapcsolatban!

De milyen is vagyok én?

Személyiségünk jellemzői ezzel korántsem értek véget, azonban most ennyi fért bele a posztba. Veleszületett és szerzett jellemvonásaink többé vagy kevésbé belejátszhatnak párkapcsolatainkba, beférkőzhetnek még az ágyunkba is, érdemes ezért az önismeret által közelebb kerülni önmagunkhoz. Önmagunkat megismerni egy életre szóló feladat, hiszen veleszületettség ide vagy oda, agyunk és így reakcióink is egy életen keresztül változhatnak, így mindig hozhat valami újat az élet, amire érdemes reflektálni. Sosem késő ezért elindulni, hogy megismerjük önmagunkat! Ha kell egy segítő ezen az úton, keress egyet! Én például épp a vonal végén vagyok!

Felhasznált irodalom tudományos igényességű olvasóknak:

Heaven, P. C., Crocker, D., Edwards, B., Preston, N., Ward, R., & Woodbridge, N. (2003). Personality and sex. Personality and Individual Differences, 35(2), 411-419.

Heaven, P. C., Fitzpatrick, J., Craig, F. L., Kelly, P., & Sebar, G. (2000). Five personality factors and sex: Preliminary findings. Personality and Individual Differences, 28(6), 1133-1141.

Sánchez-Fuentes Del Mar, M., Salinas, J. and Sierra, J. 2016. Use of an Ecological Model to Study Sexual Satisfaction in a Heterosexual Spanish Sample. Archives of Sexual Behavior. 45, 8 (2016), 1973–1988.

Shafer, A. B. (2001). The big five and sexuality trait terms as predictors of relationships and sex. Journal of Research in Personality35(3), 313-338.

Donnellan, M. B., Conger, R. D., & Bryant, C. M. (2004). The Big Five and enduring marriages. Journal of Research in Personality, 38(5), 481-504.

Meltzer, A. L., & McNulty, J. K. (2016). Who is having more and better sex? The Big Five as predictors of sex in marriage. Journal of Research in Personality, 63, 62-66.

A bejegyzés trackback címe:

https://slowmotion.blog.hu/api/trackback/id/tr5212968559

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alick 2017.10.13. 19:54:52

Az introvertált nem feltétlenül elfojtó, lehet hogy csak erősebb a belső világa. A külsődleges viselkedés és a szexualitás sokszor fordított viszonyban vannak... extázisban valamivel nehezebb a "közönségnek játszani".

Le Orme 2 2017.10.13. 21:09:14

"Eysenck (akinek a személyiség extraverzió-introverzió és labilitás-stabilitás dimenzionális megközelítését köszönhetjük)"

Párezer évvel korábban Eysenck előtt ez már megtörtént.

csakférfi 2017.10.13. 23:09:34

Sok gondolat
Kevés érzelem.
Ez a mai "tudatosság".
Magyarul "sokk bába közt elvész a gyerek".
Jung tévedett az "introvertált-extrovertált" meghatározással.
Így nem látta a "fától az erdőt".
Vagyis asszociációként.
Sok fát látott az erdőben , de azt az egyet nem találta.
Mintahogy Freud sem.
Ezért "bonyolult" az ember.
:)