Kevés emberrel találkoztam, aki még sosem álmodott a szexről, konkrétan azt, hogy valakivel szexel. Ezek az álmok sokszor igen élénkek, olyan valóságosnak tűnnek, hogy amikor felébredünk, meg vagyunk győződve, hogy a szex megtörtént, gyakran még orgazmusunk is van álmunkban. Az ilyen álmok értelemszerűen az alvás álomfázisában (REM szakasz) történnek, amikor az agyműködésünk még az éberségnél is aktívabb, a légzés szabálytalan és felületes, a szemeink gyorsan mozognak, de a végtagizmok mozdulatlanok, azaz nem „csinálunk semmit”. Ezek a szexi álmok ezért hétköznapinak mondhatók, semmi extra nincs bennük (eltekintve a tartalomtól). Nem ártunk vele sem magunknak, sem másnak.

Ennél ritkábban fordul elő az, hogy úgy csinálunk alvás közben valamilyen szexuális tevékenységet, hogy arra felébredve nem emlékszünk, a cselekvés nem befolyásolható, viszont akár másra is irányulhat nem csak magunkra. Ez a szexszomniának nevezett zavar az alvás úgynevezett paraszomniás zavarai közé tartozik, mint az alvajárás -evés és -beszélés, fogcsikorgatás, éjszakai felriadás (pavor), stb. A paraszomniák az alvás közben kialakuló rendellenes, vagyis az alváshoz nem illő magatartási, mozgási, vegetatív jelenségek. Anélkül, hogy részletesen belemennénk az alvászavarok tárgyalásába, annyit emelnék itt most ki, hogy a paraszomniák általában az alvás és ébrenlét fázisainak határán, az egyikből másikba való átmenet állapotaiban jönnek létre. Fontos ezekről tudni, hogy un. neurológiai (idegrendszeri) zavarok, viszonylag ritkák, a lakosság 2-6%-át érintik. Gyakran járnak együtt és legtöbbször kombinált gyógyszeres és pszichoterápia szükséges a kezelésükhöz, ami leginkább a tünetek mérséklése lehet.  Akit részletesebben érdekel a téma, olvassa az ajánlott szakirodalmak egyikét! Legbizarabb mind közül a szexszomnia – az alvás közben végzett tudattalan szexuális viselkedés.

Szex magammal vagy mással

A szexszomnia a nem-REM paraszomniák közé tartozik, amelyek általában az alvás első harmadában jelentkeznek, amikor az agyunkat lassú hullámok jellemzik. A hirtelen fellépő szexuális tevékenységeket általában három csoportba sorolják aszerint, hogy milyen hatásuk van az egyénre és esetleges partnerére:

1. Ártalmatlan, de esetleg idegesítő viselkedésformák pl. nyögések, lihegés
2. Zavaró viselkedések, amelyek zavarják a „szobatársat” és esetleg károsak az egyénre is pl. intenzív maszturbáció alvás közben, ami akár bőrsérülést is okoz
3. Káros viselkedésformák, amelyek egyértelműen rombolják a társas kapcsolatokat pl. alvás közben szexuális aktus kezdeményezése, szexuális erőszak a partnerrel (vagy idegennel)

Ez utóbbin meglepődhetünk, de nagyon ritkán az is előfordul, hogy valaki álmában hosszabb összetett cselekvéssort is végez, pl. felkel, elmegy valahová és ott szexelni próbál valakivel. Mivel a témáról született már néhány magyar nyelvű összefoglaló, ezért most inkább arra térnék ki, hogy mi nem szexszomnia, mi az, ami szimplán nemi erőszak?

Szexszomniás vagy erőszaktevő?

Láttál már alvajárót? A tipikus alvajáró kimegy pisilni, akár még szól is hozzád, de nem tud azért összetett mondatokban válaszolni. Esetleg elvéti az ajtót és a hűtőt nyitja ki, pisil bele, majd zárja be, visszamegy aludni és reggel semmire nem emlékszik. Egész ritkán valami értelmesnek tűnő dolgot is csinálhat, pl. e-mailt ír, de a levélből egyértelmű, hogy itt valami nincs rendben.

Hasonlóképpen az alvás közben kezdeményezett szex sem túl kreatív és célirányos. A pasi rádfordul és fogdosni kezd, még mond is valamit, de nem reagál arra, amit te mondasz. A szeme ugyan nyitva, de nem igazán figyel. Esetleg megpróbál behatolni, de nem célzottan. Azért írok férfiakról, mert zömében férfiakról jegyeztek fel szexszomniás eseteket, a nők sokkal ritkábban érintettek. Ennél összetettebb és célirányosabb, tervezett és jól kivitelezett esetek nagyon ritkák a szakirodalomban. Annál több a szexszomniát védekezésképpen használó erőszakoló, akiről aztán kiderül, hogy nem az. Hogyan derül ki? Bonyolult dolog bebizonyítani, de az alábbiak segítenek.

10 kérdés, ami segít eldönteni, hogy alvajáró/álmában szexelő vagy nem az illető

1. Egyéni kórtörténet. A szexszomnia valós lejegyzett esetei minden esetben komoly előzetes neurológiai kórtörténettel rendelkeztek, magyarul a felnőttnek évek óta visszatérő alvászavarai voltak, és már gyermekkorában is alvajárt, esetleg bepisilt, csikorgatta a fogát, stb. Azaz a zavar nem derült égből villámcsapásként jelenik meg, és egyszercsak arra ébred az illető, hogy a szomszéd nénit molesztálja álmában.
2. Családi kórtörténet. Minden szexszomniás, még a végül emiatt felmentett molesztálók is nem csak gyermekkoruktól érintettek, de a felmenőik is. A szexszomnia az eddigi tudásunk alapján genetikailag öröklődik, több együttműködő gén által vezérelve.
3. Zavartság, amnézia. A paraszomniás tettekre ébredés után nem, vagy csak nagyon töredékesen emlékszünk. Ahogyan azt fentebb írtam, az alvajáró viselkedése nem összerendezett, furcsa, irracionális.
4. Tervezettség, indok hiánya. Az alvajárás során általában olyan dolgokat, automatizmusokat hajtunk végre, amelyek nem különösebben igényelnek magyarázatot. Eszünk, iszunk, pisilünk, esetleg elindulunk valamerre. Még ha erőszakos is valaki alvás közben, azt nehéz összefüggésbe hozni éber állapotban tapasztalt, mondott dolgokkal. Mivel a cselekvést nehéz megmagyarázni, ezért a felébredő alvajáró maga is meglepődik a tettén.
5. Az áldozat esetlegessége – rosszkor, rossz helyen. Alvajárás lehet, ha egy rémálommal összefüggésben hirtelen csépelni kezdjük a bennünket megnyugtatni próbáló párunkat. Vagy ha álmunkban szexelni próbálunk vele. Mert ő van ott, rosszkor, rossz helyen. Kissé gyanús, ha mindezt azzal a régóta ostromolt, de mindeddig elutasító kollégával próbáljuk megtenni, aki két emelettel lejjebb alszik a szállodában, ahol a csapatépítőt tartjuk.
6. Megbánás vagy a tett következményeinek eltüntetése. Ha nagy ritkán sérülést, kárt okoz az alvajáró, akkor felébredve azt jóvá akarja tenni. Nem jellemző, hogy elássa a megfojtott és meggyalázott áldozatát, majd hazaérve lefürdik és elégeti a ruháit.
7. Kiváltó tényezők. Na ez nehéz ügy, mert ugyanazok, amelyek a gátlások feloldódásához és/vagy az erőszakos cselekedethez is vezethetnek megalapozhatják a paraszomniás viselkedést az arra hajlamosakban. Ilyenek az alkohol, drogok, alvásmegvonás, stressz. Vagyis, ha egy paraszomniás iszik, valószínűbben fog alvajárni, és csinál olyat, amit máskor nem, de ha egy nem paraszomniás iszik, akkor ő is valószínűbben tesz olyat, amit máskor nem. De mennyivel leszünk mások?
8. A személyiséghez illő/nem illő cselekedet. Elég nehéz elfogadni, hogy egy egyébként is erőszakos egyén álmában erőszakoljon meg valakit, majd azzal védekezzen, hogy álmában tette, éberen ilyet sosem tenne. Sokkal elfogadhatóbb a jog oldaláról, ha valaki, aki egyébként a légynek sem ártana, de gyermekkorától alvajáró és álmában máskor is érthetetlen dolgokat tesz, csinál valamit, ami másként nem magyarázható, mint alvajárás.
9. Időtartam. Az alvajárás és az ez alatti cselekedet rövid időtartamú, általában percekben mérhető. Gyanús, ha egy órás összetett tevékenységről próbálja valaki bebeszélni, hogy alvajárás közben történt.
10. Időzítés. Ahogyan írtam, az alvajárás általában a lassú hullámú alvás alatt történik, az elalvás utáni 2 órán belül. Nyilván vannak ettől eltérő epizódok, de furcsa, ha valaki az éjszaka közepén indul útnak és erőszakolja meg a szobatársát. Sokkal inkább gyanítható, hogy arra várt, hogy a másik mélyen aludjon, ne tudjon védekezni.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy egy ritka és összetett neurológiai körkép a szexszomnia, ami mögé elég könnyű elbújni, ha valaki meg akarja úszni a szexuális erőszak vádját. Sokan megpróbálták már, kevesebb sikerrel. Aki viszont tényleg ilyen zavarban szenved, annak érdemes éppen a dolog jogi és társas következményei miatt mihamarabb orvosi segítséget kérni. A szexszomnia gyógyszerrel és az életmódra fordított figyelemmel kezelhető, a tünetek csökkenthetők. További részletekért keresd fel háziorvosod, aki neurológushoz/pszichiáterhez, alváslaborba fog irányítani. Ilyen alváslabor működik a vidéki klinikákon vagy Budapesten pl. a Honvéd Kórházban.

Amennyiben az elszenvedő oldalon találjuk magunkat, és hálótársunk éjszaka szexuális tevékenységet kezdeményez, érdemes ezt komolyan megfontolni. Mi történik itt és tetszik-e nekem? Amennyiben egyértelműen ébren van, és mi a kezdeményezésre vevők vagyunk, úgy gond egy szál se. Ha nem vagyunk rá vevők, akkor viszont azt egyértelműen és határozottan jelezzük. A szexuális erőszak nem csak az idegenek által sötét sikátorban elkövetett szexuális molesztálást jelenti. Erőszak minden, amikor arra kényszerítenek, amit nem szeretnénk, irányuljon ez a nyomás bárhonnan, akár a saját partnerünktől. Akár engem simogat, ingerel szexuálisan, akár önmagát próbálja általam ingerelni, vagy akár konkrét közösülést kezdeményezni, a lényeg, hogy mondhatok-e erre nemet? Ha valóban szexszomniás a partnerem, akkor azért nem lesz vevő az én válaszomra, mert nincs tudatánál. Ha viszont ébren van és úgy nem figyel a visszajelzéseimre, akkor ezt egyértelműen erőszakként értelmezhetjük. Így vagy úgy, másnap reggel mindenképpen beszélnünk kell róla. Ne hagyjuk szó nélkül, mert azzal csak magunknak és a kapcsolatnak ártunk. Ha elnyomó, bántalmazó kapcsolatban élünk, kérjünk segítséget, ne várjuk meg, amíg a gyöngéd erőszakból fakadó lelki sebeink már lehetetlenné teszik a védekezést, menekülést, túlélést!

További olvasmányok tudományos igényességű olvasóknak:

BANERJEE, D. and NISBET, A. (2011) Sleepwalking. Sleep Med Clinics, 6(4), pp. 401- 415.

BJORVATN, B., GRØNLI, J. and PALLESEN, S. (2010) Prevalence of different parasomnias in the general population. Sleep medicine, 11(10), pp. 1031-1034.

BUCHANAN, P.R. (2011) Sleep Sex. Sleep Medicine Clinics, 6(4), pp. 417-428.

CARTWRIGHT, R. (2004) Sleepwalking Violence: A Sleep Disorder, a Legal Dilemma, and a Psychological Challenge. American Journal of Psychiatry, 161(7), pp. 1149-58.

CRAMER BORNEMANN, M.A. (2013) Sexsomnia: A Medicolegal Case-Based Approach in Analyzing Potential Sleep-Related Abnormal Sexual Behaviors. In KOTHARE, S.V., and IVANENKO, A. (eds.). Parasomnias: Clinical Characteristics and Treatment. New York: Springer, pp. 431-61.

CRAMER BORNEMANN, M.A. and MAHOWALD, M.W. (2010) Chapter 63. Sleep Forensics. In: M. KRYGER, T. ROTH and W.C. DEMENT (eds.). Principles and Practice of Sleep Medicine. 5th edn. Philadelphia: Saunders, pp. 725-733.

DOGHRAMJI, K., BERTOGLIA, S.M. and WATSON, C. (2013) Chapter 31: Forensic Aspects of the Parasomnias. In KOTHARE, S.V. and IVANENKO, A. (eds.). Parasomnias: Clinical Characteristics and Treatment. 1st Ed. New York: Springer, pp. 463-77.

PRESSMAN, M.R. (2007) Factors that predispose, prime and precipitate NREM parasomnias in adults: Clinical and forensic implications. Sleep Medicine Reviews, 11, pp. 5-30.

RUMBOLD, J. M. M. (2015). The parasomnia defence: expert evidence in criminal trials (Doctoral dissertation, Keele University).

XU, M. (2009) Sexsomnia: A Valid Defence to Sexual Assault? J. Gender Race & Just., 12, pp. 687-712