Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Dr. F. Lassú Zsuzsa szexuálpszichológus blogja

Slow Motion

Túl sok a jóból

Hiperszexualitás avagy szexmánia

2018. november 29. - F. Lassú Zsuzsa

Tavaly decemberben a karácsonyi szexről írtam, arról, hogy az év ilyen szakában a világ minden táján megugrik a szexuális aktivitás. Nyugalom és szeretet, meg a két hét pihenés meghozza a kedvünket, aminek, ha óvatlanok voltunk, a szeptemberi szüreti időszakban „isszuk meg a levét”. A nem kívánt szeptemberi gyermekáldás ellenére, a megnövekedett szexuális kedv jót tesz az egészségnek, a kapcsolatnak, vagyis a jóból érdemes jó sokat meríteni. De vajon mindig?

Lehet-e túl sok a jóból, lehet-e gond, ha mindig csak „arra” gondolok, „folyton csinálni akarom”? A válasz határozottan igen.

A hiperszexuális viselkedés, mint szexuális zavar

Hiperszexualitásról[1] (más megnevezésben túlzott szexuális vágy, szatíriázis/nimfománia, vagy kényszeres szexuális viselkedés, a köznyelvben szexmánia) akkor beszélünk, ha valaki állandó és legyőzhetetlen vágyat érez a szexre, a gondolatai folyton a szex körül forognak, a fantáziáit ez tölti ki és nehezen tudja kontrollálni a szexuális tartalmú késztetéseit, viselkedését, ha ez a késztetés nem elégül ki, akkor szorong, szenved, és ez legalább 6 hónapja fennáll. A zavarral összefüggésben megjelenhet a (túl) gyakori maszturbáció, túlzott pornófogyasztás, prostituáltak,  sztriptízbárok vagy éppen swingerklubok gyakori látogatása – a paletta tehát elég színes és mindezek akár teljesen átlagos és egészséges személyeknél is jelen lehetnek – erről lentebb írok.

A hiperszexuális viselkedés tünetei közül kiemelkedik a gyakori maszturbáció, pornó-függés és ezek gyakran járnak együtt egyéb szexuális parafíliákkal (pl. fétisek jelenlétének szükségessége). Mivel a kórosan megnövekedett szexuális vágy és túlzottan gyakori szexuális aktus ritkán talál pozitív fogadtatásra az átlagos házastársban/partnerben, ezért a hiperszexualitás sokszor vezet félrelépéshez, kapcsolaton kívüli viszonyokhoz, prostituáltak szolgálatainak az igénybevételéhez. Az állandó szexuális késztetettség kielégítése nem nagyon fér össze a hatékony munkavégzéssel sem, hacsak az ember nem a szex- vagy a pornóiparban dolgozik. Például egy bankban dolgozó hiperszexuális ideig-óráig titkolni tudja zavarát, de csak ha vezető beosztásban van, és nem kérik rajta számon túl gyakran, hogy hol volt és mit csinált, miért nincs elvégezve a munkája, stb. A zavarnak ezért komoly társas és gazdasági következményei lehetnek, melyekkel azonban mégsem tud számolni az érintett egyén.

Mindezek a legtöbb személyben utólagos rossz érzéseket okoznak: félelmet a lebukástól, bűntudatot és szorongást azzal kapcsolatban, hogy legközelebb megint nem tud majd magának parancsolni. A kontroll elvesztése és a szex, mint minden más élethelyzetet kontroll alatt tartó tényező a hiperszexualitás egyik fontos faktora.

A hiperszexuális személyek a függőkhöz hasonlóan rosszul érzik magukat, ha nem elégülnek ki szexuális késztetéseik, és ezzel összefüggésben a szexet arra is használják, hogy mindenféle okból felgyűlt feszültségeiket levezessék. Vagyis nem csak akkor szexelnek (mással vagy egyedül), ha valódi szexuális vágy keletkezik bennük pl. egy izgalmas test láttán, hanem akkor is, ha összevesztek a főnökükkel, kikapott a Fradi, vagy a gyerek már megint rossz fát tett a tűzre. A szex tehát a hiperszexuálisok számára a feszültségekkel való megküzdés sajátos módja.

Mik a zavar okai?

Nincs egyetértés a kutatók között a hiperszexuális viselkedés okait illetően. Mielőtt pszichológushoz/pszichiáterhez fordulna az érintett egyén, érdemes átgondolni, hogy milyen gyógyszereket fogyaszt, ezek közül néhány ugyanis okozhat mellékhatásként megnövekedett szexuális vágyat, amely akár túlzott, zavaró mértéket is ölthet. Ilyenek lehetnek egyes Parkinson-kórra szedett gyógyszerek, hormongyógyszerek (tesztoszteron, ösztrogén), amelyeket például a változó kori tünetek enyhítésére ajánlanak. Vicces, de inkább mégsem az, hogy amikor például a női klimax tüneteit enyhítendő beszedsz valamit, az először libidó csökkenést és depressziót okoz, majd az ennek kompenzálására felírt másik gyógyszertől kontrollálhatatlan szexuális étvágyad lesz. Szerencsére a modern szexuális medicina azon dolgozik, hogy ezeket a szélsőségeket kiiktassa, így ha ilyen helyzetben vagy, keress egy jó szakembert, és találjátok meg azt a gyógyszert, amely éppen kontrollálható mértékben növeli meg a vágyadat – te is és partnered is hálás lesz a megoldásért, ami a szexet így élethosszig tartó, örömteli élménnyé teheti.

A hiperszexuális viselkedés gyakran más mentális zavar tüneteként jelenik meg, például ilyen a bipoláris zavar, vagy a borderline személyiségzavar, vagy az időskori/stroke utáni demencia (elbutulás), és sokszor jár együtt olyan agyi funkciózavarokkal, amelyek azokat a területeket érintik, amik a libidót, vágyat szabályozzák. A hirtelen, kórosan megnövekedett szexuális késztetés ezért még akár agydaganat, agysérülés tünete is lehet. A biológiai okok ezért nem csak, hogy nem zárhatók ki, de alapvetően úgy tűnik, hogy megalapozzák a hiperszexuális viselkedésre való hajlamot.

Rizikótényezők

Úgy tűnik a hiperszexualitás alapvetően biológiai megalapozottságú, vagyis az agyban bekövetkező biokémiai folyamatok, ingerületátviteli problémák, egyes agyterületek kóros működésének következménye, mégis beazonosíthatók azok a tényezők, amelyek valószínűbben együtt járnak a hiperszexuális viselkedéssel.

Férfi vagy nő? Nincs egyértelmű válasz, több kutatás találta azt, hogy némileg több férfi, mint nő mutat hiperszexuális viselkedési tüneteket, de van olyan kutatás is, ami a nőket találta kissé veszélyeztetettebbnek. Logikusan azt mondhatnánk, hogy a tesztoszteron szint közrejátszhat a megnövekedett libidó érzésében, de ez még nem kell azt is magával hozza, hogy ne tudja az egyén kontrollálni ezt a vágyat. A nemi különbséget magyarázhatja még a társadalom megengedőbb/elváró attitűdje a férfiak nagyobb szexuális étvágyával szemben, valamint a női szexualitást korlátozó nemi sztereotípia. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a nemi különbséget nem is a valós eltérés, csak a nemekkel szembeni elvárásoknak való megfelelés hozza létre.

Melegek vagy heterók? Egy friss magyar kutatásban több mint 18000 honfitársunkat kérdezték meg a kutatók sok szexualitással kapcsolatos kérdésről, köztük a hiperszexuális viselkedés tüneteinek gyakoriságáról is. A kutatásból többek között az derült ki, hogy az LMBTQ (azaz nem cisz/hetero) identitással rendelkező férfiak minden más csoportnál nagyobb valószínűséggel voltak hiperszexuálisak, és ennek kapcsán ők vonódtak be mindenféle szexuális aktivitásba a leggyakrabban, a legkontrollálatlanabbul és a leginkább nem törődve a következményekkel. Nagyon fontos lenne ezért a sérülékenyebb LMBTQ csoportba tartozó személyeknek, főleg a férfiaknak, hogy megfelelő segítséget kérjenek és kapjanak nehézségeik megoldásához, szorongásaik csökkentéséhez, hogy ne a szexet kelljen erre a célra használni.

Alkohol- és/vagy drogfüggőség – ezek egyértelműen együttjárnak a hiperszexuális viselkedéssel, amely tünetként vagy önálló betegségként is felfogható úgy, mint szexfüggőség, vagy kényszeres szexuális aktivitás. A függőségek hátterében gyakran van dependens (függő) személyiségszerkezet, ezért nem ritka, hogy az érintettek egyik függést a másikra cserélik, vagy akár együtt van jelen több függés. Ezért a szexfüggés kezelésében sincs könnyű dolga a terapeutának.

Hiperszexuális vagy nagy étvágyú?

A hiperszexualitásban a zavart a mennyiség és a hozzá kapcsolódó szorongás jelenti. Vagyis, ha egyszerűen csak szereted a szexet, bármikor tudnád csinálni, gyakran eszedbe jut és ez örömmel tölt el, vágysz rá, de képes vagy másra is gondolni, az élet más területeit is élvezni, és nem leszel dühös, feszült vagy dekoncentrált, ha egy-két napig nincs szex, akkor nincs gond, nem hiperszexuális, hanem csak nagy szexuális étvágyú (high sexual need) vagy. Egyes szakemberek szerint a két jelenség összemosódása nagy, és a mérték pontos meghatározásának kérdése nehéz, ezért egyes tanulmányokban arra a konklúzióra jutnak, hogy a hiperszexualitást mint zavart csak a prűd szexualitású társadalmak találták ki, hogy megbélyegezzék a szexet kedvelő embereket.

Való igaz, hogy nagy szexuális étvágyad miatt sokszor kerülhetsz negatív megítélés alá, főleg, ha nő vagy.  A nagy  szexuális étvágyú nőket gyakran tekintik betegnek, mert a társadalmi sztereotípia a nőkről még mindig az, hogy a jó kislányok nem szeretik, csak elviselik a szexet a partner kedvéért. Ne dőlj be ennek, bátran élvezd és kezdeményezd a szexet, ha ahhoz van kedved, de érdemes a körülményekre, a biztonságra, a partner kiválasztására – vagyis az ellazulás feltételeire gondot fordítani. Én személy szerint elkötelezettség-párti vagyok, nekem a párkapcsolatban teremtődik meg a felszabadultság, de te gondolhatod máshogy is. A lényeg, hogy ne vétsd el a mértéket!

Ahhoz, hogy eldönthesd, nagy szexuális étvágyú vagy hiperszexuális vagy-e, tedd föl magadnak az alábbi kérdéseket:

  • Képes vagyok-e irányítani, szabályozni a szexuális vágyamat (pl. késleltetni, amíg a helyzet, partner, időzítés megfelelő)?
  • Aggódok-e, szorongok-e a szexuális viselkedésem miatt (pl. bűntudat érzésem van, hogy már megint maszturbáltam)?
  • Arra használom-e főként a szexet, hogy levezessem a feszültségeimet, és feszült leszek-e, ha ezt nem tudom megtenni?
  • Károsítja-e a szexuális viselkedésem a kapcsolataimat, negatív következményekkel érinti-e a munkámat, az életemet?
  • Megpróbálom-e titkolni mindezek miatt a szexuális viselkedésem jellemzőit (akár még a partnerem előtt is)?

Ha több igen, mint nem választ adtál magadnak, akkor azt javaslom, keress fel egy szexuális problémákkal is foglalkozó pszichiátert, hogy a segítségével megvizsgáljátok a probléma lehetséges okait, és megkeressétek a nehézség mérséklésének, megoldásának neked megfelelő módját. A probléma biológiai/idegrendszeri megalapozottsága okán mindenképpen a pszichiáternél kezdd a segítségkérést, és ha ő nem talál organikus okot, csak akkor fordulj szexuálpszichológushoz vagy klinikai szakpszichológushoz. Ne szenvedj, lépj, hogy boldogabb legyen az életed!

Ui: Aznap, amikor ezt a posztot befejeztem, járt nálam egy új kliens a rendelőben, ahogyan ő fogalmazott: szexmániával. Bátor volt és elszánt. Köszönöm neki, hogy még egy indokot adott arra, hogy ezt az írást mihamarabb feltegyem. Kívánom neki, hogy bízzon önmagában és higgye el: az erő vele van!

 Ajánlott olvasmányok tudományos igényességű olvasóknak:

Bőthe, B., Bartók, R., Tóth-Király, I., Reid, R. C., Griffiths, M. D., Demetrovics, Z., & Orosz, G. (2018). Hypersexuality, gender, and sexual orientation: A large-scale psychometric survey study. Archives of sexual behavior, 1-12.

Carvalho, J., Štulhofer, A., Vieira, A. L., & Jurin, T. (2015). Hypersexuality and high sexual desire: Exploring the structure of problematic sexuality. The journal of sexual medicine12(6), 1356-1367.

Knight, R. A., & Graham, F. J. (2017). Hypersexuality: Equifinal, cohesive, clinical presentation or symptom cluster with multiple underlying mechanisms?. Archives of sexual behavior46(8), 2261-2264.

Potenza, M., Shane, K., & Rani, H. (2016). Classification and clinical issues relating to hypersexuality. European Psychiatry33, S42-S43.

 

[1] A hiperszexuális viselkedést a két nagy diagnosztikai rendszer a BNO-11 és a DSM-V másként kategorizálja, amibe itt nem mennék bele. Akit érdekelnek a bonyolult és sok vitát is kavart részletek, ajánlom például Potenza és munkatársai fent ajánlott írását.

Gyermekkori szexuális bántalmazás és a mögötte megbújó tudatlanság

Egymás után jönnek szembe a hírek gyermekek ellen elkövetett szexuális erőszakról, bántalmazásról, visszaélésről, és nem látom, hogy a szokásos jogvédőkön és gyermekvédőkön kívül bárkit megérintene, és sürgősen akciótervet, szabályozást és megelőzést követelnének a feldühödött tömegek. Egyikkel sem tudok előállni, de a magyarázatkeresést elkezdem, hátha ezzel közelebb kerülünk a megoldáshoz, vagyis a megelőzéshez. Mert az elkövetők büntetése már semmit nem ér, nem hoz gyógyulást a traumát elszenvedett százezreknek.

Mert százezrekre, ha nem milliókra rúg csak Magyarországon azon felnőtteknek (nagyobb részt nőknek, de férfiaknak is) a száma, akiket gyermek- és serdülőkorukban szexuálisan bántalmaztak. Nincsenek pontos statisztikák, de a témával foglalkozó szakértők szerint minden negyedik lányt és minden hatodik fiút ért valamilyen szexuális abúzus gyermekkorában. A tett súlyossága ugyan egy fontos tényezője a képnek, azonban a rendelőm biztonságában bevallott szexuális visszaélések utóhatásait ismerve azt kell mondjam, a legenyhébbnek tűnő, mások szemében „ugyan már, lépj túl rajta” típusú esetek is mély nyomot hagynak, nem egyszer komoly szexuális és párkapcsolati zavarok, önértékelési és testkép-problémák megalapozói. Nézzük hát végig, mit lehet elrontani gyermekkorban, melyek azok az enyhébb vagy súlyosabb bűnök, amelyek szexuális bántalmazásnak számíthatnak.

Az írás nem a pedofíliáról szól, mert az csak elenyésző részét fedi le a képnek. A rossz hír ugyanis az, hogy a gyermekek ellen irányuló szexuális visszaélést zömében nem azok a „ferde hajlamúak” követik el, akik szexuális izgalmat, vágyat éreznek a fiatalkorúak iránt, sőt főleg csak irántuk. A gyermekeket abúzáló felnőttek többsége nem szexuális indíttatásból izgul rá a gyermekre, hanem hatalomvágyból és tudatlanságból. És ez szerintem sokkal betegebb dolog, mint a pedofília, már csak azért is, mert utóbbiak sokkal jobban tudatában vannak tetteiknek, és nem ritkán küzdenek is késztetéseik ellen. Szóval most nem róluk lesz szó, hanem a tudatlan nagybácsikról, apákról, anyákról és nagypapákról, akik azt hiszik, a gyermek az ő tulajdonuk.

A test becsmérlése, vagy szexuális felhangú értékelése

Az egyik nem komolyan vett szóbeli bántalmazási módszer, aminek egyértelmű kapcsolata van a későbbi testi elégedettséggel, magabiztossággal illetve ezek hiányával, a gyermek testére tett kritikus, becsmérlő megjegyzések. Akár vékonyka, akár duci a gyerek, kaphat ezért szóbeli bántást. A „satnya, csoffadt, csenevész” test semmire sem jó, a vézna alkatú és későn serdülő kislányok és fiúk egyaránt megkaphatják, hogy „ki akarna tőled bármit?”, „nem képzeled, hogy Te majd bárkinek is tetszel”. (Félreértés ne essék, ezek valódi szülők szájából elhangzott valós szavak!) Azután, ha mégis kell valakinek ez a test, sokszor nincs valódi mérlegelés, döntési helyzet, hanem bárki megkaphatja, még a legkevésbé érdemesek is. Így megy bele a serdülő lány azokba a méltatlan helyzetekbe, ahol testét ugyanúgy becsmérlő, bántalmazó módon használja valaki, és ez ismerősségével nyújt egyfajta megnyugvást, hiszen hasonlít a szülei viszonyulására.

Ennél direktebb szexuális visszaélésnek tekintjük a gyermek fejlődő testére tett szexuális felhangú megjegyzéseket. Ezek az aluliskolázott családokban szinte mindennaposak (sajnos ők nem olvassák ezt a blogot), de tapasztalataim szerint nem csak ők nem figyelnek a serdülő lányok és fiúk testére tett megjegyzésekre. Itt is a lányok járnak rosszabbul, őket éri több szóbeli abúzus, testük két kitüntetett pontjára irányulva: a fenékre és a mellekre. Elhangozhat a megjegyzés négyszemközt vagy társaságban, a legdurvább az idegenek előtt történő megalázó beszólás, ami sajnos nem feltétlenül származik az idegenektől. Apa, nagybácsi, testvér, vagy nagypapa – bárki lehet akkora paraszt, hogy hangosan megjegyzi a 10 éves kislányról: „nézzétek már, mekkora dudái lettek Dórikának!”. Az ilyen megjegyzések egy életen át megmaradnak, sokszor a nőies testhez, vagy az adott testrészhez kapcsolt szorongásokként, szégyenként.

A verbális abúzus tárgykörébe tartoznak a viccesnek, elismerőnek szánt beszólások is, szintén gyakran rokonok felől, amelyekben a gyermek/serdülő mint vágyott szexuális partner jelenik meg, pl. „ha nem lennél az unokahúgom Isten bizony megdugnálak”. Ezekhez gyakran tartozik olyan testi érintés vagy arra tett kísérlet is, ami a testtel való visszaélés tárgykörébe tartozik.

A szóbeli megjegyzések, legyenek azok a „legártatlanabbak” és „viccesebbek” is, megalázó, kínos helyzetbe hozzák a kiskorút, testéhez szégyenérzetet tapasztanak, aminek hatására a gyermek megpróbál ettől az érzéstől és a testétől is elidegenedni, eltávolodni. Ennek megelőzése a felnőttek tudatos és átgondolt viselkedésén, az ilyen beszólások kerülésén, és úgy általában a gyermek személyének születéstől kezdődő tiszteletben tartásán alapulhat!

A testtel való visszaélés

A legdurvább tiszteletlenség, amit a gyermekkel elkövethet egy felnőtt, ha személyét, érzéseit, szükségleteit, vágyait nem veszi figyelembe, ezeket a szükségleteket nem hogy nem elégíti ki, de viselkedésével (akarva vagy akaratlan) károsítja a gyermek fejlődő személyiségét. Ezek közül is kiemelkedik a gyermek/serdülő testével való visszaélés, amely a gyermek biztonságszükségletét és testi önrendelkezésének igényét veszélyezteti.

A testi önrendelkezés számos területen sérülhet, elkezdve az erőszakkal a gyermekre erőltetett vagy levett ruhadaraboktól, a szájába tömött ételen, a kötelezően eltűrendő kéretlen puszikon vagy a mások előtti kényszerű meztelenkedésen keresztül, egészen a szexuális aktusba való bevonásig, melynek szintén lehetnek fokozatai, egészen a legborzalmasabb tettig, a gyermekkel való, akár éveken át tartó, rendszeres közösülésig. Mindezen tettek közös pontja, hogy a felnőtt nem veszi figyelembe a gyermek saját testéhez, a teste feletti uralomhoz/önrendelkezéshez való jogát. Különösen igaz ez a szülők visszaélései, bántalmazásai esetén, akik gyakran úgy kezelik gyermeküket, mintha az ő tulajdonuk lenne, akivel azt csinálhatnak, amit akarnak. Van egy rossz hírem számukra: ez nem csak hogy nincs így, de a törvény elvileg szigorúan bünteti is ezt a magatartást. (Nem megyek bele, hogy ez gyakran miért nincs így, hogyan maradhat évekig rejtve a családon belüli szexuális abúzus, és miért nem lépnek azok, akik tudják? Ha a gyermekek jogaival kapcsolatosan bővebben kívánnak tájékozódni, javaslom a Hintalovon Alapítvány honlapjának látogatását.)

Hosszú távú hatások

A testtel való visszaélés súlyosságtól függően okozhat önbizalomproblémákat, a testhez kapcsolódó szégyen és utálat érzést, ez által a szexuális kapcsolatok zavarait vagy teljes ellehetetlenülését, a szexualitás elutasítását. Sokszor megfigyelhető az ellenkezője is: meggondolatlan és válogatás nélküli szexualitás, promiszkuitás, amely gyakran jár bántalmazó kapcsolatokban való részvétellel. Az abúzus a legsúlyosabb esetben önmagától és a testétől való elidegenedést, akár a lélek önállóan „működő” részekre való széthullását, un. disszociációt is okozhat, amely az egyik legkomolyabb pszichés zavar.

A gyermekkorukban szexuálisan bántalmazottak, megalázottak, kihasználtak gyakrabban válnak felnövekedve maguk is bántalmazókká, nem ismerve más mintát, és magukévá téve a bántalmazó felnőtt attitűdjét, működésmódját, valamint lelki sérüléseik miatt. Szinte egyetlen szexuális bűnelkövető élettörténetéből sem hiányzik a gyermekkori bántalmazás, elhanyagolás, megalázó és tiszteletlen nevelői bánásmód. Ez természetesen nem menti fel őket, azonban kijelölheti azt az irányt, amely felől megközelítve a szexuális bántalmazás generációs továbbadása megállítható. Ennek első lépése a gyermekkori bántalmazás által keletkezett sérülések azonnali gyógykezelése, vagyis az intervenció.

Intervenció – azaz segítségnyújtás a szexuális visszaélés áldozatainak

Az áldozatok azonnali terápiás támogatása, a bántalmazó környezetből való esetleges kiemeléssel és biztonságos környezetbe helyezéssel együtt, a hosszú távú károsító hatások megelőzésének és az akut stresszcsökkentésnek a leghatékonyabb módja. Ha a gyermek/serdülő azonnali és a trauma szintjének megfelelő segítséget kap, úgy megelőzhetők a fentebb leírt zavarok, amelyeket általában poszttraumás stressz szindrómaként, vagy komplex traumatizációként szoktunk emlegetni. Ha komolyan vesszük a gyermek testi-lelki szükségleteit, és elhisszük, hogy attól még, hogy kicsi, sőt éppen azért, nagyon is érző, gondolkodó és sérülékeny lény, akkor nem szabad halogatnunk számára a segítségnyújtást.

Sokszor a felnőttek abban bíznak, hogy olyan kicsi, majd úgyis elfelejti, ami történt. A felejtésre elég jó esély van, hiszen az elfojtás és elfelejtés a traumával való megküzdés egyik leggyakoribb módja. Azonban ez a megküzdési módszer nem konstruktív, nem segíti a valódi feldolgozást, átdolgozást. Attól, hogy a gyermek elfelejti és látszólag nem foglalkozik a történettel, az elfojtott emlék szorongást kelt, tüneteket és zavarokat okoz. Senki nincs, aki ezt megúszná. Sokkal valószínűbb, hogy az „elfelejtett” emlék önálló életre kel, borzalmassága nem felfogható, nem befogadható, ezért testileg és lelkileg kitaszítódik, sokszor egész személyiségrészt elfoglalva és lehasítva – ami a disszociatív személyiségzavar keletkezéséhez vezet.

A megfelelő segítség keresése a serdülő és felnőttkori szexuális visszaélés áldozatainak is elengedhetetlen ahhoz, hogy megbirkózzanak a történettel, és képesek legyenek ennek ellenére egész és elég jó életet élni. A test feletti önrendelkezésünk jogának megsértése még felnőtt korunkban is traumatikus, és a sérülés ellátatlanul hagyása, az elfertőződő testi sebekhez hasonlóan, vezet az idővel egyre súlyosbodó zavarokhoz, pszichés és testi tünetekhez, betegségekhez.

Ha Önt vagy gyermekét szexuális abúzus érte, ne habozzon segítséget kérni, akár felnőtt korában, olyan klinikai pszichológus, pszichoterapeuta szakembertől, aki a trauma feldolgozásának támogatásában jártas. Ha bizonytalan, hogy hová fordulhat, keresse fel az Eszter Alapítvány vagy a Hintalovon Alapítvány oldalát. Ha fiatalkorúként olvasod ezt az írást és érintve érzed magad, hívd a Kék Vonalat a 116-111-es telefonszámon, körzetszám és előhívó nélkül, bárhonnan, ingyen! 

A prevenció - azaz hogyan ne váljunk elkövetővé

Provokatív a cím, és valóban arra utal, hogy mindannyian lehetünk szexuális abúzus elkövetői. Legenyhébb formában csak nem vesszük figyelembe a gyermek jogait és szükségleteit, így mások előtt vetkőztetjük meztelenre vagy hiába kér, nem adunk kislányunkra fürdőruha felsőt, mert „te még olyan kicsi vagy, nincs is cicid”. Mindez azonban könnyen elkerülhető és alig kerül valamibe. Leginkább odafigyelésre és tudatos, a gyermek testével tisztelettel való bánásmódra van szükség.

Ennél komolyabb képességet, bizonyos szintű intelligenciát is igényel, hogy ne legyünk verbálisan megalázók gyermekünkkel. Ne tegyünk megjegyzést a testére, növekvő melleire, vagy reggel domborodó fütyijére sem négyszemközt sem mások előtt. Fontos ugyanakkor, hogy változó testével, testi funkcióival kapcsolatosan életkorának megfelelő információval lássuk el. Vegyük a szexuális nevelést komolyan, kezeljük a témát érzékenyen és a gyermeket tiszteletben tartva. Erről bővebben itt írtam.

Újabb kihívás a gyermek szexuális érdeklődésének és intimitás igényének helyes értelmezése és lereagálása. A gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélésnek ugyanis van egy olyan aspektusa, hogy a felnőtt (kellő intelligencia, információ, önuralom, stb) hiányában úgy értelmezi a gyermek felé irányuló intimitását, mintha az szexuális jellegű lenne.

Jön a kisfiú és a mamájához dörgölőzik, közben a kellemes testi érintés miatt feláll a fütyije. Mindennapos jelenség. Szerencsére nem mindenki gondolja erről azt, hogy a) fúúúj, mit képzelsz, tűnj innen azonnal! b) nahát, feláll tőlem a farkad, de kis cuki pasas vagy… Mindkét verzió olyan válaszokhoz, túlzott és nem a gyermek életkori igényeinek megfelelő felnőtt bánásmódhoz vezet, amelynek enyhébb vagy komolyabb szexuális zavar lesz a vége. A prűd és tiltó szülői reakció szexuális gátlásokhoz, bűntudatérzéshez, szorongásokhoz vezethet. Ugyanakkor a gyermeki szexualitásra felnőtti szexualitással reagáló szülő/rokon/idegen súlyosan félreértelmezi a gyermek szándékát, kíváncsiságát vagy testének reflexes reakcióit, ezáltal bántalmazza őt.

A gyermekeket szexuális abuzáló felnőtt gyakran hivatkozik arra, hogy amit csinált, az a gyermeknek is jólesett. Meg, hogy nem tiltakozott. (Ha meg tiltakozott, akkor tett róla, hogy ne tegye – erőszakkal, fenyegetéssel, zsarolással.) Vagyis szerinte ő nem követett el erőszakot. Azonban a gyermeknek nem lehet igénye testének szexualizálása. Ő csak közel szeretne kerülni a számára fontos, biztonságot nyújtó felnőtthöz, akitől akár az élete is függ. Ezért nem csak eltűri, de adott esetben eleinte úgy tűnik, mintha örömmel venné a felnőtt szexuális közeledését, hiszen az figyelmet és szeretet tükrözhet. „Apám sosem törődött velem, csak amikor bemászott mellém az ágyba és fogdosott, akkor voltam az ő édes kicsi lánya”. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a testtel való bármilyen visszaélés traumát okoz. Sosem kitörölhető nyomot hagy, és minél hosszabb ideig tart a bántalmazás, annál inkább károsítja az idegrendszert, rombolja a gyermek egészséges fejlődési esélyeit akár a szexualitás, akár más társas területeken.

Fontos lenne ezért nem félreérteni a gyermek normális szexuális fejlődésével járó érdeklődését és testi reakcióit. A gyermekek veleszületetten keresik az örömteli testi érintéseket, az ölelés, ringatás és a simogatás a legfontosabb örömérzetek, amit adhatunk egy csecsemőnek és kisgyermeknek. Azonban a kultúrának megfelelő szeméremérzet és testnek kijáró tisztelet a legintimebb szülő-gyermek ölelkezésben is teret kell kapjon. Nem lovagoltatom orgazmusig a kislányomat a térdemen (bár ő egyértelműen élvezi a játékot), és nem hagyom, hogy a fiam (ha már nem szopizik) a mellemet fogdossa, vagy mások előtt a fütyijével játsszon (pedig milyen vicces). A mi kultúránkban a pozitív értelemben vett szeméremérzet megtanítása általában nem okoz gondot, inkább nagyon is prűden neveljük a gyermekeinket. Azonban a nagy nyilvános prüdéria mellett mégis gyakran előfordulnak a szülők (rokonok) és gyermekek között kis privát „játékok”, amit „ugye nem mondunk el senkinek, mert ez csak a mi kis titkunk”.

Soha ne feledjük, hogy mi vagyunk a felelősek a gyermekek egészséges fejlődéséért! Mint ahogy nem adunk a gyermeknek reggelire, ebédre és vacsorára is csokit, ugyanúgy nem játszunk rá természetes szexuális érdeklődésére, nem adjuk kezébe nemi szerveinket, pedig akár szívesen megfogná, és örömmel venné, ha mi is játszanánk az övével. Nem lépjük át azokat a határokat, melyeket társadalmunk és kultúránk a józan ész és a morál által állít számunkra, akkor sem, ha arra a gyermek vevőnek tűnik! És nem hagyjuk, hogy primitív ösztöneink vezéreljenek, nem erőszakoljuk meg gyermekeinket semmilyen formában!

Utóirat

Ha felelős felnőttként úgy gondolja, hogy környezetében valamely kiskorú gyermekkel szexuális visszaélés történik, azonnal jelezze gyanúját a területileg illetékes Gyermekjóléti Központ irányába, a körzeti védőnőnek vagy gyermekorvosnak, esetleg egy pedagógusnak. Mindannyian felelősek vagyunk a kiskorúakért, mindannyian részei vagyunk a gyermekvédelmi jelzőrendszernek. Ha szemet hunyunk, mondván, nem a mi dolgunk, nem a mi felelősségünk, azzal nem csak bűnpártolást követünk el, de cselekvésünk hiánya egy gyermek szenvedéseinek meghosszabbítását is jelentheti! Legyünk felelős felnőttek, védjük meg a gyermekeket!

 

Egy asszony illata

Szagok és ízek szerepe a szexben

A szex, dacára a civilizáció befolyásának , még mindig nagyon ösztönös tevékenység. Az evolúció a fajfenntartás és a diverzitás megőrzése parancsára egyszerre tett bennünket rendkívül válogatóssá és ezzel egyidőben állatiasan egyszerűvé. Egyszerűek vagyunk és a legprimitívebb, legősibb érzékszerveink vezérelnek bennünket a szexben – a szagok, és a velük nagyon szorosan együttjáró ízek.

A szaglás szerepe a megismerésben

A szaglás a leggyorsabb, legközvetlenebb útja a környezet megismerésének. Ugyan állati őseink és közvetlen rokonaink a mai embernél sokkal fejlettebb szaglással rendelkeztek/rendelkeznek és jobban is támaszkodnak a szaglóérzékükre, mint a modern ember, azonban még így is nagy mértékben hatnak ránk a szagok a fizikai és a társas világ felfedezésében. Az orrunkban lévő szaglóhámból kilépő szaglóideg rövid úton, átkapcsolás nélkül szállítja az ingert az agy szaglásért felelős központjába, ahol az azonnal kivált valamilyen választ. A szagok erősen kapcsolódnak az emlékeinkhez, és azonnali közelítő/távolító választ váltanak ki, ezáltal segítve a túlélést az egyén és a faj számára. Már az újszülött előnyben részesíti az édeskés illatokat és fintorogva elutasítja a kellemetlen, szúrós szagokat, melyek veszélyt pl. mérgezést jeleznek.

Születésünktől kezdve automatikusan és tudatos feldolgozás nélkül kapcsoljuk a szagokat az élményekhez, sőt van, amit meg sem kell tanulnunk. Ilyenek az említett veszélyt jelző kellemetlen szagok (pl. ammónia), és a szaporodásban szerepet játszó, feromonként működő szagok. Az állatvilágban ezen „illatok” egyértelmű feladata a fajtársak vonzása vagy elűzése, ezért jelölik meg a hímek a territóriumot, elriasztandó a vetélytársakat, vagy illegetik a feneküket a nőstények, odacsábítandó a partnereket. Az emberek világában is működnek ezek a vonzó/taszító illatok. A pszichológia területén elsősorban az un. evolúció-pszichológiai megközelítés hívei kutatják a kérdést, nézzünk hát néhány kutatási eredményt munkásságukból.

A nők érzékenyebbek a szagokra?

Sok kutatási eredmény szól arról, hogy a nőknek „jobb az orra”, vagyis erősebben reagálnak a férfiak illatára, míg a férfiak vizuális típusúak, jobban vonzza őket a látvány. Egy 2002-es kutatásban fiatal nőket és férfiakat kérdeztek meg arról, hogy mi vonzza őket egy lehetséges „szeretőben”, és azt találták, hogy a nőket, a kedvességet kivéve, minden egyéb fizikai és társas jellemzőnél jobban befolyásolja a férfi vonzó testszaga, míg a férfiakat hasonló módon ragadta meg az adott nő kinézete! Lefordítom: ha egy pasi alapvetően kedves/kellemes fazon, akkor leginkább azon bukhat meg a csábítás, ha nem vonzó a szaga. A kutatásban használt szöveg a „tiszta, és tetszik a teste természetes illata” volt, vagyis a megkérdezett fiatal nők nem a parfümözött, pacsulitól bűzlő, maga után szagcsíkot húzó férfira buktak, hanem a tiszta, saját test illatára.

A tisztát azért hangsúlyozom, mert ugyan az evolúciós pszichológusok azt is kimutatták, hogy a nők akár a férfi hónalj izzadságszagát is vonzónak tartják(!), ugyanakkor én ezt kutatási helyzeten kívül még soha egyetlen nőtől sem hallottam, nem számítva a hónaljszag fetisisztákat (egyébként ők jellemzően férfiak). A vonzó testszag ugyanakkor megfoghatatlan fogalom, van, akinek tetszik a teste illata és van, akinek nem.

A testszag

A testszag a test egyéni szaga, amely tiszta állapotunkban is jellemző ránk. A kutatások leggyakrabban úgy vizsgálják a testszag-preferenciát, hogy olyan ruhadarabokat szagoltatnak a kísérleti személyekkel, amelyeket férfiak/nők legalább 2 éjszakán keresztül viseltek. Fontos feltétele a kutatásoknak, hogy a ruhák tiszták ugyan, de nem illatosítottak és a viselőnek sem szabad illatosítani magát a kísérlet idején.

Az egyik ilyen kísérletben nőket kértek meg, hogy ítéljék meg különböző férfiak által hordott pólók illatát, azaz a férfiak testszagát, a menstruációs ciklusuk különböző időszakában. A férfiaknak egy jellemzőjét figyelték, testük szimmetriáját, melynek mértéke a kutatások szerint az egészség, fittség, hosszú élet jó előrejelzője. Ezt a szimmetriát jól láthatjuk a másikon, és a vonzerő egyik fontos összetevője, azonban a kutatás eredményei szerint a nők kiszagolják a szimmetriát és előnyben részesítik a szimmetrikus pasik szagát, de csak a termékeny időszakban. A termékenység rövid időszakán túl a nők nem tettek különbséget szimmetrikus és aszimmetrikus pasi-szagok között.

Saját testünk szaga egyénileg jellemző ránk, annak ellenére, hogy időről időre változhat, például az elfogyasztott ételek és italok, vagy dohányzás hatására. Ehhez a testszaghoz társulnak azok a tudatosan nem érzékelhető, de az emberekre is hatással lévő illatanyagok, amelyeket feromonoknak hívunk. Ugyan ezek hatása tudományosan közvetlenül nem igazolt, de egy izgalmas kísérletben közvetett módon bizonyítékot találtak a szexuális reakciókban betöltött szerepükre.

Férfiaktól és nőktől nyert szex-hormon szerű (az ösztrogén és a tesztoszteron összetételéhez hasonló) illatanyagot szagoltattak férfiakkal és nőkkel, miközben agyukat PET készülékkel vizsgálták, hogy elemezzék az egyes agyterületek megváltozó aktivitását. A képalkotó eljárás segítségével egyértelműen kimutatható volt, hogy amíg a férfiak agyában saját testük szexhormonjainak szaga a szaglásért felelős agyi területeken váltott ki izgalmat – vagyis csak egy szag volt a sok közül –, addig a női szexhormon illatanyaga a hipothalamusban váltott ki aktivitás növekedést, amely terület többek között a szexuális viselkedés legfőbb szabályozója. Nőknél éppen ellentétes eredményt kaptak – rájuk saját szexhormon illatuk volt szaghatással, míg a férfiak szexhormonja a hipothalamusban landolt – hasonlóan az állatokhoz, akiknél ezeket az összefüggéseket már egyértelműen igazolták. Ugyan viselkedéses hatást a kutatás nem vizsgált, azonban az illattal kapcsolatban megkérdezték a vizsgálati személyeket. Minimális szinten ugyan, de mind a férfiak, mind a nők a saját nemükhöz tartozó szexhormon illatot jellemezték zavaróbbnak. Mondanom sem kell, hogy a résztvevők mind heteroszexuálisak voltak. Az eredmények, ha nem is direktben, de közvetve alátámasztják a szexhormonok illatának feromon-szerű működését, és lehetséges szerepét a szexuális válaszkészség kialakulásában.

A nemi szervek illata

A feromonoknál egyértelműbb és azonosíthatóbb illatanyagokat legerősebben a hónaljban, a mellbimbók és a nemi szervek környékén választ ki a testünk. Ezek közül a szexualitásban leginkább érintettek nemi szerveink, melyeknek frissen mosott állapotban is sajátos illatuk van. Az evolúciós nézőpont szerint ezen illatok szerepe a párválasztás megkönnyítése, a hozzánk kémiailag illő partner kiválasztásának támogatása. Különösen igaz ez a punci illatára, ami evolúciósan nem csak az összeillésről, hanem a női nemi ciklusról is informálja a hímet. Állatoknál egyértelműen megjelenik ez a szaglászásban, amit legközelebbi rokonaink esetében kiegészít az ülőgumó vizuális szemügyre vétele is.

Az emberek esetében a nemi szervek illata többnyire csak a szexuális intimitás közelségében érződik, ott azonban nagyon fontos hatással lehet a vonzalomra, vagy a taszításra. És ugyan a férfiakról eddig úgy tudtuk, hogy nem annyira a szagok, mint a látvány vonzza őket, egy izgalmas mexikói kísérletben ennek az ellenkezőjére derült fény.

Női önkéntesektől illatmintát gyűjtöttek hónaljból és punciból egyaránt a menstruációs ciklusuk különböző időpontjában (a módszer leírását ld. a lent hivatkozott cikkben), és férfiakkal szagoltatták meg azokat, anélkül, hogy a férfiak előre tudták volna, mint fognak szaglászni. A szaglászás után nyálmintákat vettek tőlük, hogy elemezzék benne a férfi nemi hormon szintet, és kitöltöttek egy kérdőívet melyben a szexuális érdeklődési szintjüket és a belélegzett illatokat kellett jellemezni. Az eredmények szerint a fogamzóképes időszakból vett női illatminták szaglászása egyértelműen magasabb szexuális érdeklődéssel járt együtt a férfiakban, mint a nem fogamzóképes időszak mintái. A férfiak orra nem is olyan rossz, képes különbséget tenni a testszag változatai között és – mint a kutyáké – kiszagolja a fogamzóképes nőstényt! Nem csak hogy kiszagolja, de vonzóbbnak is érzi a fogamzóképes időszakból származó punciszagot, mint amikor már késő bánat, elmúlt a nyár.

De nem csak a fogamzóképesség illatát szagolja ki a pasi, hanem valószínűleg a hűtlenségét is! Egy 2013-as kutatásban az orális szexre való motiváció és a hűtlenségre való lehetőség összefüggéseit vizsgálták, és azt találták, hogy azok a férfiak, akik valószínűbbnek gondolták a párjuk hűtlenségét, motiváltabbak voltak a nő orális kényeztetésére. Természetesen lehetnek más magyarázatok is, de a kutatók nem zárják ki a vadászkutya szaglás megjelenését a rizikós helyzetben.

A punci szaga az egészségről is tájékoztatja az érdeklődő arra járót, így a szokásostól eltérő illatot érdemes finoman a tulajdonos tudtára adni.

A férfiak péniszének illata sokkal kevésbé izgatja a kutatókat. Egyes elméletek alapján azonban a fityma bőre alatt termelődő illatanyagok intenzitása közrejátszik abban, hogy a szexuálisan (hivatalosan) puritán sőt prűd Amerikában a mai napig széles körben elterjedt gyakorlat a csecsemők körülmetélése, annak ellenére, hogy a higiénés szokások megváltozása már sokkal kevésbé indokolná. A hatás egyértelmű – a körülmetélt férfiak kevésbé illatoznak, ám ennek következményei még nem volt kutatás témája.

És mi van az ízzel?

Az orális szex egyik fontos aspektusa a partner testének megkóstolása. Nemi szerveink íze, csakúgy mint szaga sajátos, az őket jellemző szekrétumok ízétől függ.

A punci ízét a hüvelyváladék savassága adja, ami azért fontos, mert védi a hüvelyt (és a méhet) a "behatoló" kórokozóitól. A hüvely illatát semlegesítő öblítések, illatos lemosók és szappanok mind károsítják ezt a védőfunkciót, így a legjobb, ha nemes női testrészünket tiszta vízzel mossuk és csak akkor öblítjük ki a hüvelyt, ha azt orvos valamilyen fertőzés miatt előírta. Az egészséges és tiszta punci íze kissé sós (a savas kémhatás miatt), de semmi undorító nincs benne, sőt! Nyugodtan kóstoljuk meg, ízlés szerint a másét vagy a sajátunkat, partnerünk szájáról lenyalva a mintát!

A férfiak esetében a tiszta pénisznek nincs ilyen sajátos, azonnal szembeötlő íze, azt az előváladék és az ondó íze adja. Ez utóbbi élvezeti értéke erősen megosztó, van, akinek ízlik, van, aki csak eltűri és vannak, akiket taszít. Ez a megosztottság független a szexuális orientációtól, a kutatások szerint a meleg férfiak sem mind imádják lenyelni, sőt a pornófilmeken kívül kevés nő esik extázisba attól, ha teljes arcát és száját ondó borítja, és azt élvezettel nyalja le. Az ondó íze és állaga egyaránt magyarázat lehet erre a megosztottságra, mivel nyúlóssága és kesernyés íze csak az ínyenceknek kulináris élvezet. Szerencsére a szex hevülete sokszor feledteti velünk a kissé kesernyés ízt, és egyébként is: „Tanulja meg szeretni a tonikot!”

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a szex természetes íze és illata az élmény fontos része. Nem érdemes ezért sem elnyomni, elfedni, eltakarni, sem egész napos mosdatlansággal undorítóvá tenni. A nem kényszeres, de figyelmes tisztálkodás, az illatmentes, de alapos mosakodás szex előtt (és után) nagyban hozzájárulhat a szex élvezeti értékéhez, a vágy és vonzalom kiváltásához.

Tudom, hogy sokan a mosdatlanságot és az erős természetes szagokat preferálják, velük majd jól elvitatkozunk a kommentekben. Én azonban azt javaslom, hogy ha csak párjával mindketten nem szag-fétisiszták, inkább vegyenek egy jó kis fürdőt szex előtt és utána bátran kóstolgassák egymást!

Olvasmányok érdeklődőknek:

Gangestad, S. W., & Thornhill, R. (1998). Menstrual cycle variation in women's preferences for the scent of symmetrical men. Proceedings of the Royal Society of London B: Biological Sciences265(1399), 927-933.

Herz, R. S., & Inzlicht, M. (2002). Sex differences in response to physical and social factors involved in human mate selection: The importance of smell for women. Evolution and Human Behavior23(5), 359-364.

Kohl, J. V., & Francoeur, R. T. (2002). The scent of Eros: Mysteries of odor in human sexuality. IUniverse.

Pham, M. N., & Shackelford, T. K. (2013). Oral sex as infidelity-detection. Personality and Individual Differences54(6), 792-795.

Savic, I., Berglund, H., Gulyas, B., & Roland, P. (2001). Smelling of odorous sex hormone-like compounds causes sex-differentiated hypothalamic activations in humans. Neuron31(4), 661-668.

Schilder, A. J., Orchard, T. R., Buchner, C. S., Miller, M. L., Fernandes, K. A., Hogg, R. S., & Strathdee, S. A. (2008). ‘It's like the treasure’: beliefs associated with semen among young HIV‐positive and HIV‐negative gay men. Culture, health & sexuality10(7), 667-679.

Szex, drogok, rock n’ roll

A fesztiválszezon margójára…

Itt a nyár, egymást érik a fesztiválok és ezzel beköszöntött az alkohollal és egyéb drogokkal fűszerezett, spontán és átgondolatlan szexuális élet időszaka. Nem szeretnék öröm-gyilkos lenni, sőt! De azért gondoljuk át együtt, hogy mivel jár az élvezetek halmozása.

A szex jó dolog, az igazán jó szex euforikus, eksztatikus élmény lehet. Nem meglepő ezért, hogy sokan más ajzószerekkel együtt szeretik élvezni, sőt vannak, akik csak ebben a formában fogyasztják a szexet, betépve. Szexuálpszichológusként engem azok keresnek meg, akiknek ezzel bajuk van, például mert szeretnék józanul is átélni a szexuális együttlét örömét és/vagy szeretnének leszokni a függőséget okozó szerről és attól félnek, ezzel a szexről is le kell mondaniuk. Járjuk körül a szex és drogok kérdését, ideértve az alkoholt is. A teljesség igénye nélkül írok az egyes szerekről, és nem megyek bele a drogok részletes ismertetésébe. Akit a kérdés érdekel, számos oldalon kaphat korrekt leírást, beleértve a leszokást is.

Alkohol – a legális és támogatott népbutítás, ami garantáltan rontja a szexet

Sokan azt gondolják a drogok közül az alkohol a legártatlanabb, pedig társadalmi szinten egyértelműen az ellenkezője az igaz, és egyéni szinten, ha a szexualitást vizsgáljuk, szintén inkább csak negatív hatásról számolhatunk be.

Az alkohol a depresszánsok közé tartozik, amelyek az idegrendszerre nyugtatóként hatnak. Ezért van, hogy az alkohol ellazít, csökkenti a feszültséget, szorongást, ami akár kedvezően is hathatna a szexre, például mert csökkenti a teljesítménnyel, megfeleléssel kapcsolatos aggodalmakat. Ez akár igaz is lehet, és biztosan sokaknak van olyan emlékei, amikor egy kis pohár borocska oldotta a gátlásokat és a kapcsokat/gombokat/zipzárakat, valamint azokat az aggodalmakat, amelyek például a visszautasítás lehetőségéhez kapcsolódnak. Egy, az alkohol és marihuana szexuális viselkedésre és érzésekre gyakorolt hatását vizsgáló tanulmányban a kutatók mindkét szerrel kapcsolatban azt találták, hogy a fogyasztók (főleg az alkohol esetén) szexibbnek, kívánatosabbnak, vagányabbnak érezték magukat. A megkérdezett nők ilyeneket mondtak: „én voltam a táncparkett királynője”, „a legszexibb nő a bolygón”. Voltak ugyanakkor olyanok is, akik részegen csúnyának, visszataszítónak látták magukat – főleg utólag visszaemlékezve a mámoros estére. Összességében úgy tűnik, alkohollal megtámogatva általában nagyobb mellénnyel vágunk bele a szexbe, magabiztosabban, mint józanul – ám sokszor csalódnunk kell.

A kutatások szerint ugyanis az alkoholfogyasztás a szexuális válaszkészséget, és főleg az orgazmuskészséget rombolja nőkben és férfiakban egyaránt. Egyedül a korai ejakulációval küzdő férfiak esetében lehet esetleg pozitív hatása az izgalomérzet csökkenésének. a tempó lassulásának, ugyanakkor az ellazító alkohol az esetek nagy részében a merevedést is lazítja, így szinte garantált a kudarc, amit sokszor követ elővételezett szorongás a következő alkalommal: „mi lesz, ha újra nem áll fel?”. És ha az alkoholos szexben részt vevő partner nem elég intelligens, megértő, vagy csak az alkohol miatt túl őszinte, akkor még meg is kérdezi: „na mi van, ennyi?”, ezzel gyakorlatilag megszégyenítve, kasztrálva a férfit. De az sem jobb, ha azt kérdezi: „nem kívánsz engem?”, mert ezzel meg bűntudatot kelt a pasiban, hogy nem tudja partnerét önbizalommal és kielégüléssel megtölteni. A rendelőben merevedési zavarral megjelenő férfiak többségének úgy kezdődik a sztorija, hogy „legelőször egy buliban, amikor részeg voltam...” Elég drága volt ez a piálás, ha a terápiát is beleszámítjuk!

A következő nem kívánatos hatás az elalvás. Nem egy nő mesélte már röhögve, de tulajdonképpen bosszankodva, hogy a pasija elaludt rajta/benne, mert annyit ivott. Ebben az esetben sem szeretnék annak a fickónak a helyében lenni, akire ráizgult a nője, és aki egy alkoholbűzös, hortyogó trógert kapott álmai lovagja helyett. És ha nem alszik el, hanem rosszul lesz és kidobja a taccsot, az is olyan kívánatos mindkét nemnél, mint a ponttyal csókolózni. Szóval sorolhatom az alkoholos állapotban szexelés jellemzőit, de az önfeledt, kölcsönösen örömteli, kreatív, játékos, aktív és kielégítő jelzőket ne keressék közöttük.

Az alkohol-addikció még ennél is súlyosabb károkkal jár, és nem ritka, fizikai és pszichikai szinten egyaránt könnyen hozzá lehet szokni a piához. A tartós alkoholfogyasztás minden szexuális funkciót ront, csökkenti a szexhormonok termelődését, ezáltal a vágyat, és az aktivitást, rontja a termékenységet, és a férfiakban a test elnőiesedését okozza. Nőies cicik és sörhas, ami alatt eltűnik a dákó – roppant vonzó férfiidol, minden nő álma. De a nők is megcsúnyulnak, az ő testük is szétfolyik, mint a tészta, és szintén elveszíthetik szexuális érdeklődésüket, csökken a hüvelyi nedvesedés, fájdalomzavarok és orgazmusképtelenség alakulhat ki. Az alkoholbeteg nőknek gyakran vannak menstruációs zavaraik, és válnak terméketlenné. Sajnos ennek ellenére számos alkoholfogyasztó nő esik teherbe és hord ki magzati alkoholszindrómával veszélyeztetett magzatot, annak minden egyéni és társadalmi következményével.

Befüvezett szex – nem fűvel-fával

A következő, szinte ártalmatlannak tekintett szer a fű (cannabis, marihuána). Fogyasztásának gyakorisága a fejlett országokban csaknem az alkohollal azonos, különösen azokban az államokban, ahol nem jár kriminalizációval. Nálunk illegális drog, legalizálásáért régóta küzdenek, jelenleg erre nem látszik esély.

A fű szintén nem a serkentő szerekhez tartozik, ugyanakkor ellazító hatása másként hat, mint az alkoholé. A kevés kutatás alapján azt mondhatjuk, hogy a cannabis fogyasztók többsége inkább a testi érzések és így az orgazmuskészség fokozódásáról, nagyobb szexuális gyönyörről számolnak be, mint fű nélkül. A társas és érzelmi hatások tekintetében a fű az alkohollal ellentétben az agresszió csökkenését, a törődő és gyöngéd viselkedés, odafordulás valószínűségének növekedését okozhatja – azonban a kutatók felhívják a figyelmet az egyéni és társas tényezők, valamint a kultúra erős befolyásoló hatására. Vagyis ha valaki alapvetően egy agresszív karakter, tele a másikkal szembeni erőszakos gondolattal, vággyal, az füvezés hatására sem válik odaadó, figyelmes szeretővé. A fű nem helyettesíti a pszichoterápiát!

Szintén az alkohollal ellentétben a füvezéssel összefüggésben kevésbé tűnik problémának a fűvel-fával, vagyis a válogatás nélküli szexuális kalandok keresése. Egy interjúkra alapuló kutatás szerint, befüvezve sokszor még válogatósabbak is az egyének, kifejezetten ezt vagy azt a partnert szeretnék felszedni, nem úgy általában szexelni akárkivel. Ugyan, az alkohollal ellentétben, nem gyakori az igények lejjebb adása (nem kell attól tartani, hogy egy bányarémmel ébredsz reggel), azonban a partner szebbnek, kívánatosabbnak látása, sőt erősebb vonzalom, pozitívabb érzések átélése szintén járhat a marihuána fogyasztással is.

Ehhez kapcsolódó eredmény, hogy nem csak a rizikós partnerválasztás, de úgy általában a rizikó sem a füvezés legfőbb velejárója. A fű inkább „chill” állapotba hoz, ami azzal jár, hogy a kihívásokra, balhékra, bevállalós hülyeségekre csak legyint az egyén, mondván: „csigavér haver, no para, písz, lav és heppinesz”! Ebből ugyanakkor az is következik, hogy a befüvezett lány és az alkoholfogyasztó fiú párosa még mindig erősen kockázatos lehet a nem kívánatos következmények tekintetében.

Ugyan a fűről azt tartják, hogy fizikailag nem okoz függőséget, azonban a hosszú távú fogyasztásnak egy csomó negatív hatása van. Nincsenek a szexuális funkciókra vonatkozó hosszú távú vizsgálatok, azonban a tartósan és sokat füvezők fizikai és mentális egészségét sok kutatás vizsgálta, és, ha össze tudunk adni kettőt meg kettőt, érthetjük, hogy miért rontja a szexet hosszú távon a füvezés. Először is, mert a tartós füvezés butít! Rontja a memória és tanulási funkciókat, vagyis elhülyülünk tőle. Ez akár pozitívan is hathatna a szexre, mert kevesebbet gondolkodva nagyobbakat lehet élvezni, azonban az elbutulással a depresszió és a pszichotikus zavarok (skizofrénia) valószínűsége is megnő a marihuána fogyasztók körében – ezek viszont nem a jó szexuális élet zálogai.

Ópiátok

 Az ópiátokat (pl. heroin) tartjuk a legaddiktívabb drognak, a hozzászokás, a tolarencia kialakulása a leggyorsabb, az elvonási tünetek a legerősebbek, legfájdalmasabbak. A kezdeti szerhasználat ugyanakkor még szexuálisan serkentőnek is tűnhet, az eufória élmény és a fájdalomcsillapító hatás elsősorban a női szexuális zavaroknál (orgazmusproblémák, fájdalomzavarok) átmeneti javulást okozhat, de az ejakuláció késleltetésével egyes férfiak is átélhetnek fejlődést a szexuális életükben – kb az első fél évben.

A szerhasználat azonban a gyors hozzászokással mindennapivá és egyre nagyobb adagúvá válhat, ami libidócsökkenést, a szexuális érdeklődés elvesztését és anorgazmiát, a kielégülés elmaradását hozza létre. Mindezek ugyanakkor ritkán zavarják a rendszeres heroinfogyasztót, mert a szer hatása ezerszer euforikusabb minden orgazmusnál. Ezért tekintik a függők a heroint az egyetlen igaz szerelmüknek, valódi anyjuknak, ami minden kínra gyógyír, minden bánatot elűz.

A heroin kiürülésekor tapasztalható elvonási tünetek egyik fajtája férfiaknál a hiperszexuális epizódok megjelenése, spontán és tartós erekcióval és éjszakai ejakulációkkal. Ezen felbuzdulva indultak a 90-es években kísérletek az orvosi célú használatra erekciós zavarok kezelésében, de nem ezek lettek a mai bevált kezelések alapanyagai. Ne szedjen senki Sildenafilt, ha be szeretne tépni, ugyanakkor magáról a heroinról is lebeszélnék mindenkit. Lehet, hogy a valódi, szexuális aktivitás eredményezte orgazmus sehol sincs a heroinhoz képest, de az utóbbival összevetve a valódi szexuális örömnek minden tekintetben csak pozitív hatása ismeretes.

Serkentőszerek

A serkentőszerek a legváltozatosabb csoportja a drogoknak. Ide tartozik minden, ami elsősorban az idegrendszer aktivitását fokozza, éberré tesz, gyorsít, pörget. Sokféle anyag ilyen, most csak a legismertebbekről fogok írni.

A kokain kezdeti használata szintén a szexuális élet és örömök fellendülését okozhatja. Legtöbbször nagyobb vágyról, erősebb izgalomról, nagyobb élvezetekről számolnak be a fogyasztók, miközben az orgazmus kitolódik. Ez megint csak a korán ejakuláló férfiaknak lehet jó, a nőkre azonban már kezdetben is frusztrálólag hathat az orgazmus késleltetése. De ez a kezdeti pozitív hatás is átfordul a tartós kokainistáknál, és 1 év fogyasztás után már a szerhasználók többsége számol be merevedési zavarról, vágyhiányról, orgazmus hiányról. Az új és/vagy ritka kokainhasználókkal ellentétben a tartósan fogyasztók és a kokaint extrém helyekre eljuttatók (pl. pénisz) számos kellemetlen és fájdalmas tünettel számolhatnak, például a merevedés képtelensége vagy az ezzel ellentétes priapizmus, a pénisz tartós és fájdalmas merevsége, ami akár több órán át is tarthat és a nemes szerv elhalásával is végződhet.

Az amfetaminok szintén erősen addiktív drogok, tartós használatuk komoly fizikai és mentális zavarokat okozhat. Kezdeti használatuk szintén a szexuális aktivitás, vágy, izgalom és élvezet növekedésével járhat, így sokan a metamfetamint tartják a parti drogok közül az egyik legszexibbnek. Azonban a kutatások a kokainhoz hasonlóan feltárták a tartós használat szexuálisan káros hatásait – vágy és érdeklődés csökkenése, orgazmuszavar, merevedési zavar. A tartós szerhasználók gyakran megtapasztalják a „kristály farok” jelenséget is, ami erős libidóval, energiával, a gátlások hiányával, de mindehhez merevedésre képtelen pénisszel jár – meglehetősen frusztráló kombináció.

Az ecstasy vagy MDMA a másik ilyen erősen szexi drog, sőt inkább a szeretet drogjának tartják. A boldogsághoz, empátiához és szexualitáshoz kapcsolódó hormonjainkra hat (dopamin, szerotonin), így kezdeti használata ennek is általában pozitív hatású a szexuális aktivitásra. A szerhasználók az érzéki élmények fokozódását, nagyobb egység érzést, a nők nagyobb mértékű hüvelyi nedvesedést, és mindkét nem nagyobb élvezetet említ a „tiszta” szexhez képest. Ugyanakkor a férfiak 40%-a számol be merevedési problémákról, már a kezdeti szerhasználat idején is. Az orgazmussal kapcsolatosan itt is kitolódás figyelhető meg, azonban mindkét nem intenzívebb gyönyörről számol be a szerhasználattal, mint anélkül. Az MDMA használók körében is megfigyelték a priapizmus jelenségét.

Hallucinogének

Itt a legnagyobb a káosz és a legkevesebb az ellenőrzött, tudományos igényességű kutatás. A hallucinogének legfontosabb hatása az érzékletek módosulása, emiatt a kutató nem lehet biztos benne, hogy amiről a vizsgálati személy beszámol, az valóban megtörtént, vagy csak hallucináció volt. Legálisan nem lehet kísérleti helyzetet létrehozni, amiben megvizsgálhatnánk pl. az LSD hatását a szexre, amiről meg beszámolnak, az lehet, hogy csak egy trip volt. A létező kutatások szerint a hallucinogének hatása annyira egyedi, hogy kiszámíthatatlan, hogy egy bizonyos szer bizonyos dózisa kinél mit okoz. Sokan említik az univerzális egység érzését, az isteni szeretet megtapasztalását, ami akár pozitívan is hathat a szexre, azonban legalább ennyien élnek át szorongást, rettegést, betörő félelmetes víziókat. A hallucinogént fogyasztók legtipikusabb ábrázolása a sarokban rettegő vagy révedező, vigyorgó állapot – mindkettő általában magányos, mert lefoglalják a belső képei, melyekhez nem hiányzik a valós társ. Vagyis ezek a szerek nem tipikusan használatosak a szexpartikon. Apropó szexpartik…

A kockázatokról és mellékhatásokról…

A legfőbb gond a drog és szex kombóval, hogy megnöveli a meggondolatlan szexuális aktivitás valószínűségét. Magyarul belemegyünk olyan helyzetekbe, olyan személyekkel, akik és amik józanul eszünkbe sem jutnának. Az alkoholfogyasztás, főleg a tizenévesek, de még inkább az egyetemisták körében, szorosan együttjár a védekezés nélküli szex és a szexuális erőszak valószínűségével. A részeg lányokat könnyebb ágyba vinni, és arra rávenni, vagy öntudatlan állapotában arra használni, amire csak akarja a partner. Egy nagymintás amerikai kutatásban azt találták, hogy az ismerős által elkövetett szexuális erőszakok (pl. randierőszak) 46%-ában jelen volt a túlzott alkoholfogyasztás. Mindez Amerikában évente 97000 esetet jelent a 18-24 éves lányok körében (Magyarországon természetesen erről sincsenek pontos statisztikai adatok, sugallva, hogy a probléma nem létezik, vagy a lányok maguknak köszönhetik). Számtalan tanulmány a világ minden országában felhívja a figyelmet erre a jelenségre, figyelmeztetve a fiatalokat, szüleiket és nevelőiket – úgy tűnik hiábavalóan.

Az alkoholfogyasztással kapcsolatos ellentmondásos kulturális üzenetek, az egyenesen meggondolatlan fogyasztásra és tettekre csábító reklámok, és a tizenévesek csoportjaiban igen gyakori „birka szellemiség” még azokat a fiatalokat is túlzott alkoholfogyasztásra és meggondolatlan szexuális gyakorlatra csábítja, akik józanul nagyon is jól látják ennek veszélyeit. Az egyetemista fiatalok körében végzett kutatások 58-81% között mérik a kockázatos szexuális viselkedés (védekezés nélküli szex, leggyakrabban az un. „hookup”) gyakoriságát, amely szinte kivétel nélkül alkohol és/vagy más drogok fogyasztásával jár együtt.

A felelőtlen szexszel együttjáró testi kockázatok (nemi úton terjedő betegségek, nem tervezett terhesség) mellett nem elhanyagolhatóak a reggeli ébredéstől, öntudat visszanyerésétől vagy a trauma megtörténtétől kezdődő pszichológiai folyamatok sem, amelyek legtöbbször szégyent, bűntudatot, súlyosabb esetben depressziót, komplex traumatizációt jelentenek, és gyakran egy életen át elkísérik az egyént.

Chemsex

A drogokkal kombinált szex témájában leginkább kockázatnak kitett csoport a meleg és biszexuális férfiak csoportja. A hozzájuk kapcsolódó partidrogozás, cuccozás, avagy a chemsex ma már komoly kutatási téma, elsősorban a kapcsolódó rizikótényezők és nem a felfedezésre és reklámozásra érdemes extra örömök miatt. Az elsősorban szex céljából összegyűlő férfiak (és ritkán nők) csoportjában a gátlásoldásra, vágy- és élményfokozásra használt szerek sokfélék, leggyakrabban azonban itt is a stimulánsok vezetnek, kiegészítve a lokálisan használt izgató és/vagy érzéstelenítő szerekkel. Nem belemenve a részletekbe kiemelném azt a fontos kutatási adatot, hogy a partidrogokat használó meleg férfiak sokkal nagyobb arányban kitettek a HIV fertőzésnek és egyéb nemi úton terjedő betegségeknek, szinte egyedül a körükben jelenik meg a férfiak felé irányuló szexuális erőszak, de éppúgy nagyobb valószínűséggel küzdenek szorongással, depresszióval és egyéb mentális zavarokkal. A kutatások eredményeit összegző tanulmányok egyre inkább hangsúlyozzák az ok-okozati összefüggések olyan irányát, ami a kitaszítottsággal, homofóbiával sújtott csoport mentális sérülékenységéből, a negatív érzések oldásának vágyából kiindulva jut el a droghasználathoz és a chemsex-hez, ezért a megelőzésnek nem elsősorban a droghasználatra, hanem a mentális jóllét fokozására érdemes irányulnia.

Rock ’n roll!

Összegezve azt mondhatjuk, nincs olyan drog, ideértve a most nem tárgyalt dohányt sem, ami hosszú távon ne rontaná a szexuális válaszciklust, ne okozna valamilyen zavart a nemi életünkben. Ha másként nem, hát hat a párkapcsolatunkra, szétrombolja az intimitást, a törődést, a szeretetet.

Rövid távon tehát hiába vannak pozitív hatásaik, ha hosszú távon sokszorosan megfizetjük az árát a drogoknak. És mi van a rock n’ rollal? Ha tudod józanul csinálni, hát akár szexelhetsz is közben!

További olvasmányok tudományos igényességű olvasóknak:

Javaid, A. (2018). The interconnectedness of chemsex, drugs, sexual promiscuity and sexual violence. Irish Journal of Sociology, 0791603518773703.

Kilwein, T. M., & Looby, A. (2018). Predicting risky sexual behaviors among college student drinkers as a function of event-level drinking motives and alcohol use. Addictive behaviors76, 100-105.

Livingston, J. A., Bay-Cheng, L. Y., Hequembourg, A. L., Testa, M., & Downs, J. S. (2013). Mixed drinks and mixed messages: Adolescent girls’ perspectives on alcohol and sexuality. Psychology of Women Quarterly, 37, 38–50.

Palamar, J. J., Acosta, P., Ompad, D. C., & Friedman, S. R. (2018). A qualitative investigation comparing psychosocial and physical sexual experiences related to alcohol and marijuana use among adults. Archives of sexual behavior47(3), 757-770.

Palha, A. P., & Esteves, M. (2008). Drugs of abuse and sexual functioning. In Sexual Dysfunction (Vol. 29, pp. 131-149). Karger Publishers.

Poulin, C., & Graham, L. (2001). The association between substance use, unplanned sexual intercourse and other sexual behaviors among adolescent students. Addiction, 96, 607–621.

 Samra, R., Khan, P., Bansal, C., & Bayley, J. (2017).  Recreational drug use in heterosexual men in a sexual health clinic in east london: the forgotten majority?. Sex Transm Infect93(Suppl 1), A63-A63.

 

Szexi-e a szőr?

avagy ideje megválni a téli bundától?

Közkedvelt pszichológiai honlapon tette fel a kérdést egy fiatalember: hogyan hozza tudtára párjának, akit szeret, és nem akar megbántani, hogy zavarja, hogy szőrös. A kérdés összetett és nagyon sok oldalról megközelíthető, ezekből az olvasatokból fogok most szemezgetni. Mivel ez egy szexuálpszichológiai blog, ezért a hónaljkutya helyett a szeméremszőr lesz a középpontban – remélem, nem bánjátok.

Az ember egy szőrös állat (volt) – avagy az evolúció nézőpontja

Emlős állatként mi is, mint minden más emlős, szőrösre vagyunk tervezve. A törzsfejlődés során elveszítettük a szőrtakaró nagy részét, aminek az evolúcióban szerepet játszó természetes szelekció az oka. Megváltozott, civilizált életmódunk már nem kívánta a védő, melegítő szőrtakarót, bizonyos éghajlaton kifejezetten nem volt előnyös. Emellett modern korunkban (főleg a fejlett országokban) egyértelműen előnyt, a párválasztás sikerességét növelő tényezőt jelent, ha (főleg nőként) nem vagyunk a Yeti kis húgai, testünket nem borítja sűrű szőrréteg. Vonzóbbnak és így génjeiket sikeresebben átadónak bizonyulnak a szőrtelen(ebb) nők és férfiak, de ha sötét hajúnak, bőrűnek születtünk, sajnos várnunk kellene még pár ezer évet, hogy az evolúció bennünket is megsegítsen és kiszelektálódjanak a vastag, erős szőrt biztosító gének. (Ha ugyan lehetséges ez anélkül, hogy hajunk is ne vesszen kárba). Lényeg a lényeg: a szőr manapság nem divat. És nem csak a nők körében. Sok férfi szintén szőrteleníti a testét, a nőkhöz nagyon hasonló okokból. Jelen posztban azonban (hazabeszélve) főleg a nőkről lesz szó.

Amúgy mire való a szeméremszőr? – a biológiai nézőpont

A szeméremszőr törzsfejlődési megmaradásának (a hónaljszőrzethez hasonlóan) evolúció-biológiai oka van. Röviden: mert hasznos. Megvédi a nemi szervet, elsősorban a nőknél a hüvelybejáratot a fertőzésektől, és egyes nézőpontok szerint megtapadnak rajta a feromonok, a nemi vonzalmat kiváltó/növelő szaganyagok. Nem véletlen tehát, hogy míg az emberré válás folyamatában szinte teljes testünk szőrtelenné vált (mi lettünk a Csupasz Majom), addig ezen a testtájon, mintegy figyelemfelhívó jelleggel megmaradt egy szőrös folt, felhívva a figyelmet: ide lőjetek!

Sajnos a muff ugyanakkor nem csak a feromonok megtapadását teszi lehetővé, hanem egyéb élősködőkét is, ezért a tisztálkodásban korlátozott nők már a középkorban is próbáltak megszabadulni a szőrtől, mint az élősködők élőhelyétől.

 

A szőrtelenség térhódítása – a kulturális nézőpont

Így tehát a női szőrtelenség ideája nem újkeletű jelenség. A középkori festményeken ábrázolt hölgyek mind csupaszok voltak, ami azt sugallja, a szeméremszőrzet megjelenítése tabunak számított – talán épp ezen higiéniai okból. Ugyanakkor a hétköznapi nők, ha ilyen okokból szabadultak meg a mufftól, nem átallottak punciparókát viselni, hogy úgy nézzenek ki, mintha minden rendben lenne. A vicc az, hogy ez mára ismét divatba jött, filmekben és a kifutókon láthatunk rá példát.

A modern kori Európában a tisztálkodás egyre megoldottabb volt, így a nők, mint szőrtelen lények ideáját más megfontolások támogatták. A XX. század elején a szexológusok, a szépészeti tanácsadók, de még a pszichoanalitikusok is azt hangsúlyozták, hogy ha egy nő szőrös, az nemi mirigyeinek kóros működését, férfias irányba mutató „elferdülését” jelzi. Ezen kulturális-társadalmi nyomás hatására egyre elterjedtebbek lettek a különböző szőrtelenítési technikák[1]. A modern nagyvárosi nők egyértelműen elindultak a szőrtelenítés útján – először a látható területekről (lábukról, karjukról, hónaljukról), majd az intim testtájakról, a szeméremdomjukról is száműzték a szőrt. A XXI. században a városi, fiatal, iskolázott nők körében már inkább kivétel, mint szabály, hogy meghagyják a muffot. Akik mégis így döntenek, azok sokszor nem csak kényelemből, hanem lázadásból, szabadságuk kinyilvánítása céljából teszik, és ez mint gesztus, mint üzenet értelmeződik. „Nem hódolok be, nem érdekelnek a divatok, elvárások!”

A szőrtelenség melletti vagy elleni döntés – a személyes nézőpont

Punciparóka ide vagy oda, ma a legtöbb nő szőrteleníti a nunit. Egy 2015-ös interjúkra épülő kutatásban azt találták, hogy a nők az alábbi okok valamelyikét, vagy több okot együtt említettek a szőrtelenség melletti érvként (idézek néhány konkrét interjúrészletet is – mind nőké!)

  • Esztétikai okból – „tudom, hogy amúgy természetes, de így (borotváltan) egyszerűen szebb, nekem jobban tetszik”
  • Higiéniai okból – „hülyén fog hangzani, de lányok ti is nyilván menstruáltok meg minden, és ha ott lent sűrű bozót van, hát le kell borotválni, különben minden rajta marad”
  • A partner igényeinek való megfelelés miatt – „a pasik mind nézik a pornófilmeket és ott minden nő csupaszra borotvált, és ha én nem borotválom, esetleg azt gondolja, túl sok ott lenn a szőr, és én nem szeretném, ha emiatt elutasítanának”
  • Az aznapi konkrét szexuális aktivitás előkészítéseként – „ha úgy néz ki, hogy összejön egy alkalmi kaland, hát én akárhol is vagyunk bemegyek a budiba és gyorsan leborotválom, hogy ne sokkoljam a pasit”
  • Behódolás, túlélés miatt – „volt a suliban egy lány, aki nem borotválta és tesi órán látszott és ezért kirekesztették, zaklatták, hát én inkább borotválom, senki ne zaklasson emiatt”

A felsorakoztatott nézőpontok mögött nem légből kapott fantáziák, hanem erős társadalmi sztereotípiák munkálkodnak. Egy 2001-es kutatásban a látható szőrt (értsd hónalj, láb, kar) viselő nőkről alkotott benyomásokat vizsgálták és azt találták, hogy a megkérdezettek ezeket a nőket kevésbé tartották barátságosnak, erkölcsösnek és lazának, viszont annál inkább agresszívnak, dominánsnak, asszertívnek, önállónak, erősnek és nonkonformistának – vagyis olyannak, aki ellenáll a vélt vagy valós társas nyomásnak. Nem egyoldalú tehát a szőrös nőkről alkotott vélemény, és sokan nem is engednek a divatnak.

Aki ellenáll a nyomásnak

Nemrégiben az egyik közösségi oldal zárt csoportjában indult beszélgetés a témáról, és a megszólalók sokféle nézőpontot megosztottak a szőrtelenítés mellett és ellen is. Akik mellette voltak, többnyire a fenti érveket hozták fel, leginkább a személyes esztétikai vagy higiéniai döntést (nekem jobban tetszik így, tisztábbnak érzem), és a társadalmi nyomást, aminek nem könnyű ellenállni. Azok, akik ellenállnak és engedélyüket adták, hogy idézzem a szavaikat, a következőket tették hozzá a témához:

  • A partneredet nem érdekli – „nekem szerencsére egyik barátomat sem zavarta, néha rábeszéltük egymást, magunkat, hogy borotváljuk le, de alapvetően, valós szexuális partnerrel nem találkoztam soha az undorral, ami esetleg a közbeszédben előjöhet. Nekem az a tapasztalatom, hogy a serdülőkor után a férfi tudatosítja, hogy a punci alapvetően szőrös, és úgy is jó. Más, hogy nem is maradnék együtt olyan pasival, akinek a borotvált punci a szex egy fontos része lenne.”
  • A szőrtelenség a kislányság jele – Amikor kisgyerek voltam, még tök alap volt a szőrös hónalj, meg bikinivonal. 80-90-es években. Tényleg furcsa, ahogy a divatból "társadalmi elvárás" lesz, sőt simán oké leírni, hogy "hányok a szőrös nő látványától". (Sőt kisgyerek koromban a topless is divat volt, sokkal szabadabbak voltak a nők a strandon). A menstruáció, szőr és a mell (a melltartó viselésre gondolok, nem üthet át a bimbó, nem lóghat, nem lehet természetes formája, a szoptatásról ne is beszeljünk) tabu. Az elfogadott az a 8-10 éves kislány test? Ez a pedofil kultúra?”

És végül egy férfi vélemény, ami nyilván nem reprezentatív, de rímel a nők által elmondottakra:

 „…ez a patriarchális társadalomhoz tartozó kérdés. Hogy mennyire tette magáévá a nők egy része, az más kérdés, de az eredete igenis a pasik elvárása. Számomra teljesen beteg elvárása egyébként. Mondom ezt cisz-hetero pasiként. Milyen baromság ez, hogy a nő nem szőrös?  A kisgyerek tényleg nem szőrös. Mi is következik ebből? Mondjuk a nemi egyenjogúság jegyében(?) nem az van, hogy a pasik (ismét) elfogadják a szőrt a nőn, hanem az, hogy egyre több pasi is szőrtelenít. Brr.”

Min múlik, hogy hová tartozol?

Egy 2016-os kutatásban különböző életkorú, végzettségű, szexuális orientációjú nőket kérdeztek meg a szeméremszőrzet preferált hosszáról, szexuális aktivitásukról, pornófogyasztásukról és nemi szervükhöz való viszonyukról. A kutatás eredményei szerint minél fiatalabb volt a válaszadó, annál kevesebb szőrt hagyott meg a nuniján, a 25 év alatti válaszadók 65%-a volt teljesen szőrtelen. A szőrtelenítés megléte vagy hiánya nem volt összefüggésben az iskolázottsággal, szexuális orientációval, a szexuális partnerek számával és a pornófogyasztással, ami a gyakorlat általános elterjedtségét jelzi minden csoportban.  A szőrtelenítés mértéke ugyanakkor érdekes összefüggéseket mutatott. A válaszadóknak nem volt mindegy, hogy milyen okból döntöttek a szőrtelenítés mellett. Akik például azért, hogy sportolásnál kényelmesebb legyen, azok inkább csak trimmelték, míg a „tisztább, szárazabb érzés” vagy a partner kedvéért szőrtelenítők valószínűbben szabadultak meg az egésztől. Hasonlóképpen nőtt az iskolázottsággal azok aránya, akik csak kurtították és nem borotválták csupaszra a puncit. Ami igazán fontos eredmény azonban a szexuálpszichológusnak, hogy akik csak a bikinivonalat szőrtelenítették (ami kilógna, azt borotválták, gyantáztatták, stb), azok nyilatkoztak a legelégedettebben a nunijukról, és szintén ők tartották a pornófilmek fogyasztását a többiektől nagyobb mértékben ártalmasnak.

A szőrtelenítés ára

Úgy tűnik tehát, hogy a szeméremdomb szőrtelenítése meglehetősen általános, főleg a fiatal, önmagukat kereső, a társas nyomásnak nagyon kitett lányok körében, akik önértékelésüket még leginkább a vélt vagy valós visszajelzésekből származtatják és hajlamosabbak a média által közvetített normáknak megfelelni, mint belső vezérelveiket követni. De mit is kockáztatnak ezzel?

Egy 2006-os serdülő nőgyógyászattal foglalkozó szaklapban Jonathan Trager foglalta szisztematikusan össze az egyre nagyobb arányban hozzá forduló serdülő lányoknál tapasztalható bőrgyógyászati tüneteket, melyeket a teljes szőrtelenítés okoz. Nem belemenve a különböző bőrbetegségek tárgyalásába, és nem dobálózva latin nevekkel, annyit írhatok, hogy számos nehezen gyógyuló bőrbetegséget okozhat a nem jól megválasztott szőrtelenítés. A jó doktor nagyon segítőkészen összegezte az egyes szőrtelenítési eljárások előnyét és hátrányát kezdve azzal az „éles” meglátással, hogy a borotva olcsó, de elvághatja a bőrt. Fontos érdeme azonban a tanulmánynak, hogy megjegyzéseiben javaslatot tesz a hátrányok kiküszöbölésére, például jelen esetben az olcsó eldobható borotva helyett a drágább, de jobb minőségű biztonsági borotvák használatára buzdítja a lányokat.

Összefoglalva az írottakat: legnemesebb szervünk szőrössége sajnos manapság ugyanúgy a társadalmi elvárások és megfelelési kényszer tárgya lett, mint a test más jellemzői, és ez ellen a kutatások alapján leginkább az életkorral eluralkodó magabiztosság tud harcba szállni. Ha már meguntad, hogy más kedvéért, konformitásból szőrtelenítesz, hát nyugodtan vedd a bátorságot és növessz bozontot. Akkorát, amekkorát kényelmesnek érzel, ami tetszik, ami neked megfelel. A partnered, ha szeret, így is szeretni fog. Ha nem, hát nem ő volt az igazi!

Ajánlott olvasmányok mélyebben érdeklődőknek:

Basow, S. A., & Willis, J. (2001). Perceptions of body hair on white women: Effects of labeling. Psychological reports89(3), 571-576.

Butler, S. M., Smith, N. K., Collazo, E., Caltabiano, L., & Herbenick, D. (2015). Pubic hair preferences, reasons for removal, and associated genital symptoms: comparisons between men and women. The journal of sexual medicine12(1), 48-58.

DeMaria, A. L., Flores, M., Hirth, J. M., & Berenson, A. B. (2014). Complications related to pubic hair removal. American Journal of Obstetrics & Gynecology210(6), 528-e1.

Smith, L.A., Reed, L., Hickinbotham, L., Cooper, C. E. and Evenden, R. (2015) “Well nobody wants to see a hairy fanny do they?”: exploring the everyday narratives of young women’s perceptions and practices around genital appearance and sexual identities. Paper presented to: Roles: A Gender and Sexuality Forum 5th Annual Conference, University of Birmingham, 21 May 2015. [Also presented at: 21st International Congress on Personal Construct Psychology, University of Hertfordshire, 15-17 July 2015]

Stone, N., Graham, C. A., & Baysal, I. (2017). Women's engagement in pubic hair removal: Motivations and associated factors. International Journal of Sexual Health29(1), 89-96.

Trager, J. D. K. (2006). Pubic Hair Removal: Pearls and Pitfalls. Journal of Pediatric and Adolescent Gynecology 19.

 

[1] Aki bővebben szeretne megismerkedni a témával, javaslom Rebecca M. Herzig: Plucked: A History of Hair Removal c. könyvét.

 

Henry & June 2. - A szexuális nevelésről

henry-june2b.jpg

 Ahogyan ígértük a második adás a szexuális nevelésről, a gyermeki szexualitásról, a felnőttek által elkövethető hibákról és a lehetséges jó megoldásokról szól. Hallgassátok és ha véleményetek van, osszátok meg velünk.

Ha szülők vagytok és szívesen részt vennétek egy kutatásban, ami a szexuális nevelésről, felvilágosításról szól, akkor kattintsatok IDE!

 Köszönjük!

Nem jó, ha fáj! (Csak ha nevetek!)

A szexszel járó fájdalmak kérdése

A szexualitás alapvetően örömteli tevékenység, leginkább arra törekszünk, hogy felüdülést, kielégülést, örömöt, ellazulást, extázist és még sorolhatnám mi minden jó érzést érjünk el általa – együtt vagy akár egyedül. Mégis sokan számolnak be arról, hogy a szexuális együttlét alatt és/vagy után (de néha már előtte is) valahol a testükben valamilyen szintű fájdalmat élnek át.

Hol fájhat a szex?

A fájdalom általában a szöveti sérülés szubjektív megélése, azonban a sérülés mértékétől sokszor függetlennek tűnő szubjektív érzés. Vagyis nagyon egyedi, hogy ki mit él meg fájdalmasnak, és hogyan reagál erre a fájdalomra. A testben mindenféle szöveteinkben érezhetünk fájdalmat, szex közben ez leginkább az alhas és a nemi szervek szöveteiben (izmok, kötőszövet, hám), valamint a mozgáshoz kapcsolódóan az izmok vagy ízületek fájdalma lehet. Természetesen ettől egészen eltérő helyeken is fájhat, ha az aktusnak lényegi része a fájdalom, azaz ha szado-mazo kapcsolatot folytatunk, erről a jóleső, a kielégüléshez akár szervesen kapcsolódó fájdalomról most nem írok. Jelen írás tárgya a kellemetlen fájdalom.

Nem stb – STD!

A nemi szervekhez kapcsolódó fájdalom lehet felületi vagy mély fájdalomérzés. A felületi fájdalomérzések leggyakrabban a nemi szervek bőrének betegségeivel, hámszöveti sérülésével összefüggő fájdalmak. A bőrbetegségek (melyek sokszor egyben nemi úton terjedő betegségek - STD) sokszor nem csak fájdalommal, de egyéb tünetekkel is járnak, így általában (de nem mindig) viszonylag hamar felfedezhetjük magunkon, ha valami ilyesmi van. Ne habozzunk, hogy azonnal bőr-és nemi gyógyászt keressünk, mert sokkal jobb egy rövid kínos vizsgálat és azután egy gyors felépülés, mint hetekig, hónapokig tartó szenvedés utáni még kínosabb orvosi vizit, amiben azt is magyarázhatjuk, hogy miért húztuk eddig és vajon ez idő alatt hány partnerrel voltunk, akit megfertőzhettünk. Roppant kellemetlen kérdések, jobb megelőzni őket és egyrészt azonnal orvoshoz fordulni, az általa meghatározott ideig nem szexelni, másrészt mindezt megelőzendő óvszerrel védekezni! Akit érdekelnek a szexuális úton terjedő betegségek, ide kattintson.

Szárazon csak a ruhát keféld!

A hámszövet mechanikai sérülését okozhatja maga a szex is, ha például nem kellően síkosak a súrolódó felszínek, ez főleg a nőknek okoz fájdalmat a hüvelyben, vagy kívül a szeméremajkakon, de természetesen ez a férfi partnereknek is kellemetlen. A nem kellően előkészített terepen (értsd előjáték nélkül) végzett szex nem csak aktuális fájdalmat okozhat, hanem olyan rossz élményt, akár szexuális traumát, ami már egyszeri előfordulás esetén is kiválthatja a hüvely és medencetájék görcsös ellenállását (ld. lentebb). A hüvelyszárazságnak azonban nem csak a türelmetlen szex lehet az oka. Negyven éves kor felett az életkorral együtt növekszik a valószínűsége, a női hormonok termelődésének csökkenésével sajnos ez természetes jelenség. Egyes gyógyszerek szintén okozhatnak ilyen tünetet – mielőtt kétségbe esünk olvassuk el a leírást, vagy kérdezzük meg kezelőorvosunkat, gyógyszerészünket! A jó hír azonban az, hogy akármi is az ok, a tünet enyhíthető. Egyrészt a hüvelyszárazság nagyszerű ellenszere az izgalom, a vágy felkeltése, így megtámogathatja az előjáték, simogatás, masszázs, a partner manuális vagy orális kényeztetése is. Emellett a hosszú és örömteli szex egyik jó barátja (főleg 40 felett) a jól megválasztott síkosító! Bővebben olvashatsz a hüvelyszárazságról itt.

Ha fáj a behatolás

vaginizmus.jpgViszonylag gyakori szexuális zavar a genitális-medencei fájdalom/behatolás zavar (akár 20%-át is érintheti a nőknek), amely megnevezés tartalmazza a másképpen vaginizmusnak, vulvodyniának és diszpareuniának nevezett zavarokat (1). A fájdalomzavar lényege a hüvely és a medencetájék külső és/vagy belső részeinek fájdalma, görcsös összehúzódása, amely megakadályozza vagy megnehezíti a behatolást, és tönkreteszi az élvezetet. Az egészen enyhe rossz érzéstől addig terjedhet a fájdalom, illetve az attól való félelem, hogy a nő minden hüvelyéhez közelítő tárgytól (legyen az tampon, pénisz, nőgyógyász) messzire szalad. Enyhe fájdalmat a hüvelybementnél vagy a hüvelyben a nők nagy része átélhet, egy friss kutatás szerint a nők 30%-a élt át valamilyen szintű fájdalmat a legutóbbi közösülése alkalmával, ez azonban nem jelenti azt, hogy nekik vaginizmusuk vagy diszpareuniájuk van. Enyhe rossz érzést okozhat (a fentieken kívül) a rosszul megválasztott póz, aminek egyszerű megoldása a pózváltás. A vulvodynia kicsit más tészta, mert a szeméremtest külső részének krónikus fájdalma akár szexuális aktivitás nélkül is, állandóan jelen lehet, ami igen kellemetlen élmény az ezzel együtt élő nők számára. Szerencsére, mint sok egyéb zavar, ez is jó eséllyel gyógyítható, ha a nő hajlandó a problémával orvoshoz fordulni.

A diszpareunia ugyanakkor nem csak a nőket érinti, a genitális terület fájdalma a férfiak egy igen kis részének (3-6%-ának) szintén  visszatérő élménye. Ők a péniszben vagy a gáttájékon (végbélnyílás és pénisz közötti terület) érezhetnek fájdalmat, aminek már külön nevet is adtak: anodiszpareunia. A férfi genitális fájdalom hátterében gyakran áll prosztatagyulladás, aminek a kivizsgálása és gyógyítása urológust igényel.

Pszichológiailag a genitális fájdalom zavarait gyakran okozzák a szexszel kapcsolatos negatív gondolatok, szorongás, bűntudat, neveltetéssel össze nem egyeztethető vágyak, vagy szexuális traumák, zaklatás, erőszak. Bármi is álljon a háttérben, a kezelés nem megoldható síkosítóval, mindenképpen nőgyógyászati/urológiai kivizsgálásra és szexuálterápiára van szükség

Ha fáj az anál

Szintén fájdalmas, kellemetlen élmény lehet az anális szex, férfinak, nőnek egyaránt. Egyszerű oka van ennek: nem szexre tervezték azt a bejáratot – mert hogy az egy kijárat! Ennek ellenére sokan a hetero párok közül is (be)hódolnak a vágynak, persze elsősorban a férfiak vágyának. A nők többnyire inkább tűrik, mint élvezik az anális szexet. (És nem, a pornófilmekben az anális szex közben sikítva élvező "színésznők" nem élnek át "akkora" orgazmust. Nem érdemes sem őket, sem az aktusaikat követendő példának tekinteni.) Sokan csak a párjuk kedvéért mennek bele, és az ezzel járó kellemetlen élményt szó nélkül viselik. Egy 2015-ös szexuális fájdalommal kapcsolatos amerikai nagy mintás kutatásban a kutatók azt találták, hogy a nők 72%-a fájdalmasnak élte meg az anális behatolást (majdnem vicces, hogy a behatoló hetero férfiak 13%-a szintén fájdalomnak élte meg az anális szexet – csak tudnám, akkor miért csinálják?). Az anál szex ugyanakkor a meleg férfiak által leginkább (de nem egyöntetűen) gyakorolt szexuális forma, így az anál szex közben átélt fájdalom leginkább őket érinti. A kutatások szerint a férfiak egy negyede mindig átél bizonyos szintű fájdalmat a befogadó oldalon, és egyes kutatások szerint 60% körüli ez az arány. Az anális szex nem csak fájdalmat és felszíni hámsérülést, de akár végbélrepedést is okozhat, aminek a kezelése akár sebészeti beavatkozást is igényelhet. Éppen ezért az anális szex kedvelői is nagy figyelmet kell fordítsanak az előkészítésre, síkosításra, masszázsra, és a fertőzések elkerülése érdekében az óvszer használatára is!

Még mélyebb fájdalmak

A női medence mélyén, a méh és petefészek környékén jelentkező fájdalomnak más okai is lehetnek. Szintén viszonylag gyakori, a nők kb 10%-át érintő betegség az endometriózis (kóros méhszövet-burjánzás a méhen kívüli területeken), amely sokszor okoz szex közben vagy után fájdalmat. A betegség meddőséget is okozhat, így, ha nőként gyakran tapasztalod, hogy szex közben (vagy anélkül) mélyen belül az alhasban, a méh és petefészek környékén fájdalmas nyomás, görcs, vagy akár éles szúró fájdalom keletkezik, fordulj nőgyógyászhoz, hogy kivizsgáljon és kizárhassátok ennek, vagy más betegségnek az előfordulását.

Mi van a fejfájással?

fajdalom.jpgMost azt hiszitek viccelek, de nem! A szexuális aktivitással összefüggő fejfájás egy neurológusok által ismert diagnózis, hasonlóan a köhögéshez és az aktív testedzéshez kapcsolódó fejfájáshoz. A szexuális aktivitással összefüggő fejfájás a szex közben (nem előtte!) jelenik meg és vagy az orgazmushoz közeledve fokozódik, vagy közvetlenül utána robban. Általában a nyaki területek görcsös összehúzódásával jár, többnyire kétoldali fájdalom, a migrénben egyébként is szenvedőknek gyakoribb problémája. A szexet megelőző, egész napi stresszhez és/vagy a kapcsolati nehézségekhez kötődő, általában nőkre jellemző fejfájással ellentétben ez a szex közbeni fejfájás inkább a férfiakat jellemzi, és komoly érrendszeri, neurológiai problémának lehet a tünete. Ezért rendkívül fontos, hogy ha egynél többször jelentkezik migrén szerű fejfájás szex közben/után, keressünk gyorsan egy neurológust és vizsgáltassuk ki a problémát.

Ne hanyagoljuk el azonban a másik típusát sem a fejfájásnak. Ha esténként, miközben éppen jó lenne ráhangolódni a párunkkal való együttlétre, azt tapasztaljuk, hogy rendre fáj a fejünk, és ez inkább eltávolít, mint közelít a szexhez, akkor szintén érdemes kezelni a háttérben álló problémákat. Párkapcsolati problémák (vágycsökkenés, kommunikációs nehézségek, életciklusváltás, stb), stresszkezelési nehézségek, munkahelyi túlterhelés és még megannyi dolog okozhatnak esti fejfájást, amit érdemes nem csak tünetileg kezelni. Relaxáció, meditáció, jóga és párterápia -  megannyi lehetőség a problémák enyhítésére, új megoldások keresésére.

Ne tűrd, ha fáj!

Mindent egybevetve számos helyen keletkezhet fájdalomérzet a testben szex közben, és a kutatások szerint elég sokaknál keletkezik is. Ha a szex minden típusát és mindkét nemet figyelembe vesszük, a fájdalom valószínűsége 3-72% között mozog! A megdöbbentő, hogy ezzel általában semmit nem kezdünk! A felmérések eredményei szerint a válaszadók nagy arányban (férfiak 56%, nők 48%) válaszolták, hogy semmit nem tettek ezzel a szex közben megjelenő fájdalommal. Nem váltottak pózt, nem használtak síkosítót, nem keresték fel orvosukat vagy gyógyszerészüket, és nem hagyták abba a szexet – a megjelenő fájdalom ellenére. Van ugyan összefüggés a fájdalom időtartama és a tűrés között – ha 5 percnél hamarabb elmúlik a fájdalom, akkor 72-77% tűri, de ha több mint 5 percig tart, akkor csak 23-28%, de szerintem még ez is sok.

Ha a fájdalomra vonatkozó kommunikációt is figyelembe vesszük, akkor a helyzet még rosszabb. A hiedelmekkel ellentétben nem csak a nők hallgatják el a fájdalmakat, hanem a férfiak is – igaz közülük kevesebben élnek át fájdalmat. A kutatások szerint a hetero pároknál a pénisz-vagina szex közben átélt fájdalomról a férfiak 65,5%-a nem beszél partnerének, ugyanez az arány a nőknél „csak” 43%.

beszeljukmeg.jpg

Hogy mi ennek az oka, arról hosszan értekezhetnénk, sokan sok helyen meg is tették (ld. pl. a feminista olvasatot ITT). Van a kérdésnek társadalmi-hatalmi, személyiséggel, vagy a kapcsolattal összefüggő háttere – mindezeket most nem szeretném boncolgatni. A lényeg, hogy hacsak nem élvezem kifejezetten a fájdalmat, akkor nem kellene eltűrnöm senki kedvéért. Egyszer-egyszer biztosan becsúszhat valami gubanc, de sokkal jobban járunk, ha rögtön reagálunk, finoman pózt váltunk, akár szavak nélkül figyelmeztetjük partnerünket, hogy valami kellemetlen történik, amit nem szeretnénk. Mivel a férfiak azok, akik sokkal kevésbé vállalják a fájdalmukat, így nekik még inkább üzenem: nem gyengeség, ha jelezzük, valami nem oké. Ha tűrünk, netán megjátsszuk a jó érzést, akkor azzal azt hitetjük el, hogy minden rendben, ez legközelebb is mehet így. Ettől nem fog fejlődni a szex, és végén, amikor mindezt egymás fejéhez vágjuk, a másik csak pislog: de hát miért nem szóltál, ha nem volt jó?!

 

(1) A szexuális funkció zavarainak diagnosztikai gyönyörűségeiről (és ellentmondásairól) McCabe és munkatársai (2016) idézett tanulmányában lehet elmélyülni.

További irodalmak tudományos igényességű olvasóknak:

Alvarez, R., Ramón, C., & Pascual, J. (2014). Clues in the differential diagnosis of primary vs secondary cough, exercise, and sexual headaches. Headache: The Journal of Head and Face Pain54(9), 1560-1562.

Brotto, L. A., Yong, P., Smith, K. B., & Sadownik, L. A. (2015). Impact of a multidisciplinary vulvodynia program on sexual functioning and dyspareunia. The journal of sexual medicine12(1), 238-247.

Herbenick, D., Schick, V., Sanders, S. A., Reece, M., & Fortenberry, J. D. (2015). Pain Experienced During Vaginal and Anal Intercourse with Other‐Sex Partners: Findings from a Nationally Representative Probability Study in the United States. The journal of sexual medicine12(4), 1040-1051.

McCabe, M. P., Sharlip, I. D., Atalla, E., Balon, R., Fisher, A. D., Laumann, E., ... & Segraves, R. T. (2016). Definitions of sexual dysfunctions in women and men: a consensus statement from the Fourth International Consultation on Sexual Medicine 2015. The journal of sexual medicine13(2), 135-143.

Pereira, R., Oliveira, C. M., & Nobre, P. J. (2018). Pain Intensity and Sexual Functioning in Men with Genital Pain: The Mediation Role of Sexually Related Thoughts. Journal of sex & marital therapy, 1-11.

Rugalmasan a merevedésről

Káros hülyeségek, amelyeket el kellene felejtenünk az elég jó szexhez

Ebben az írásban egy szex-forgatókönyvet elemzek, amely tapasztalatom, és a szakirodalmak szerint valószínűbben vezet oda, hogy a férfi merevedési zavarral keresi meg először általában az urológust, majd a szexuálpszichológust. Az írás nem fog lefedni minden történetet, biztosan lesz, akivel máshogy esett az eset, de remélhetőleg a leggyakoribb és legkönnyebben megelőzhető és visszafordítható helyzetet bemutatva segíthet, hogy Önnek ne kelljen orvoshoz/pszichológushoz fordulni, vagy ha kell, sokkal tudatosabban, felkészültebben és nyitottabban tehesse azt meg.

A klasszikus forgatókönyv

Helyszíne buli után a pár otthona (bevállalósabb pároknál kocsi, kapualj, stb), ahol a két főszereplő Géza és Gizi szexre készülnek (meleg pároknál is nagyon hasonló a sztori, külön nem írom le). Mindketten ittak, Géza többet, esetleg ettek is jó sokat (mondanom sem kell, hogy Géza többet). Gizi az alkoholtól huncut lesz és felenged, sőt kifejezetten nyomul, Gézát azonban inkább bágyasztja az ital, de szeretne jó benyomást kelteni, imponál neki, hogy a lány gerjed rá, ki akarja használni az alkalmat. Géza egyébként is szeret mások kedvében járni és/vagy fontos neki, hogy mindenki elismerje, értékelje. Gizinek is fontos a visszajelzés, szereti érezni, hogy jó nő és hogy egy férfi megkívánja. Mindketten azt gondolják, hogy az estének kölcsönös orgazmussal kellene záródnia. Géza előveszi a gumit, de alkoholgőzös ügyetlenségében addig bénázik, amíg mire felhúzza, addigra magát is jól felhúzza. Gizi türelmetlen, nevetgél és/vagy bosszankodik, mindenesetre cikiző megjegyzéseket tesz, ami Gézát teljesen lelohasztja. Próbálkozik még egy kicsit, de amúgy sem kívánja már az egészet. A végén egymásnak háttal, kiábrándultan, megalázottan, megszégyenülve, csalódottan (a megfelelő válasz aláhúzandó) fekszenek egymás mellett (autós és kapualj verzióban más a vége, de ez részletkérdés). Ha az egy régebbi kapcsolat, akkor Gizi még beviszi a végső ütést: „Nem kívánsz már? Biztosan van valakid!”. Ezek után Géza nem csak Gizivel de később más nőkkel is szorongani kezd, ha szexre kerül a sor: „mi lesz, ha megismétlődik?” és ha emiatt tényleg megismétlődik (nagy eséllyel), akkor a következő ugrás „impotens vagyok”. Itt jön a képbe először az urológus, majd – ha Géza nem kíván innentől örökké Sildenafilt szedni, mert „ma a pirula, holnap meg a toronydaru”, akkor – a szexuálpszichológus.

A főhősök jellemzőinek hatása a jelenetre

Tipikus Géza általában szorongó, teljesítményorientált alkat. Munkájában, tanulmányaiban törekszik a tökéletesre, és rosszul érinti, ha valami nem sikerül. Még ha lazának tűnik is, például mert fiatal és trendi, belül akkor is folyamatosan tépelődik, vizsgálgatja magát és a környezete visszajelzéseit: „vajon elég jó vagyok-e”. Gézának olyan szülei (általában apja) voltak/vannak, akik ugyan szerették, de szeretetüket feltételekhez kötötték, és a mércét magasra tették, vagy olyanok, akiknek a szeretete sosem volt biztos, például mert valamilyen mentális betegség miatt (leggyakrabban alkohol problémák), hullámzó volt a kedélyállapotuk. Géza ezért úgy nőtt föl, hogy folyton a szülei (apa, anya vagy mindkettő) szeretetéért, elismeréséért küzdött, de abban sosem bízhatott. Ezért mindig törekedett a legjobb lenni, mert esetleg akkor majd eléggé szeretik, elismerik őt. Ezért Gézának a szex is egy teljesítmény terület, ahol meg kell felelni. Géza a szexszel kapcsolatban azt gondolja, hogy a nőt mindig ki kell elégíteni, a jó szerető mércéje az állandó készenlét, az erős és tartós merevedés és a partner orgazmusa (lehetőleg több is).

Gizi mindezekben partner, hiszen nem véletlenül választották egymást. Ha az egy tartós kapcsolat, akkor nagyon gyakori, hogy a partnerek egymás fontos szülői figuráinak imágói, vagyis hozzák a szülők reagálásának mintáit. Géza Gizije ezért elég valószínűen kritikus, szintén teljesítményorientált, domináns alkat, aki a szexre szintén mintteljesítményre vagy mint sport tekint. Tipikus Gizi kíméletlen és akár sértő is tud is lenni, és ez a szexuális aktus közben nem csak lelombozó, hanem tartósan romboló is lehet. Mindeközben Gizi szintén szorong, mert Géza merevedési zavarát saját magára vetíti, és kritikus támadása mögött belső bizonytalanság is meghúzódik: „mi van, ha csak én nem tudom kellően izgalomba hozni”?

A merevedési zavar forgatókönyvével együtt járó hiedelmek

Tipikus Géza és Gizi olyan diszfunkcionális hiedelmeket vallanak, amelyek előre vetítik a kudarcot, a szexuális problémákat. Magyarra fordítva: káros hülyeségeket gondolnak a szexről és a nőiességről, férfiasságról, amely hülyeségek elég gyakoriak az emberek fejében, hiszen ezeket sugallják a romantikus és erotikus regények, filmek még a pornó is. Röviden összefoglalom a merevedési zavarral együtt járó hiedelmeket:

A macsó férfi ideálja – a férfinak mindig készen kell állni, teljesíteni kell, a nő kielégítése a férfi feladata, ehhez végig fenn kell tartani a merevedést, és az orgazmus a szex lényege. Ezek a hiedelmek a legtöbb férfi által osztottak, a hetero férfiak ehhez még hozzáveszik a homoszexualitás teljes elutasítását is. A popkultúra macsó férfiideálja a „Marlboro man” azonban egyértelműen káros, és megnöveli a férfi szexuális zavarok valószínűségét, mert megfelelési kényszert és a hibázás lehetőségének elvetését, vagyis folyamatos szorongást eredményez.

Még ennél is károsabbak azonban a nők kielégítésére vonatkozó túlzó és előíró hiedelmek, melyeket szintén a legtöbb férfi (és sok nő is) oszt. Azt hiszik (tévesen), hogy a pénisz merevedése elengedhetetlen a nő kielégítéséhez, hogy a nők a férfiakat szexuálisan az alapján értékelik, hogy képesek-e kellő ideig fenntartani a merevedést és behatolni a nőbe, ott hüvelyi úton orgazmust előidézni. Mindezek a konzervatív szexuális normákkal együtt vezetnek oda, hogy a férfiak merevedési zavarról, a nők pedig orgazmus képtelenségről panaszkodnak, holott csak meg kellene találniuk egy másik módját az együttlétnek, ami nem igényli a folyamatos merevedést a férfi részéről és ami elfogadja, hogy a nők nagy részének nem vaginális úton van orgazmusa.

A merev hiedelmeken túli rugalmas valóság

A férfi és pénisze nem gép, nem képes mindig mindenkivel ugyanarra az örömteli élményre. A merevedési probléma legtöbbször helyzeti, egyszeri előfordulása semmit nem jelent! Ne értékelje túl a problémát, ne tekintse magát impotensnek és az eseményt kudarcnak! Sokszor valóban csak a körülmények, például az alkohol, a túl sok kaja vagy a fáradtság okozzák az átmeneti gondot! Ha jó szexet akar, inkább ne igyon alkoholt!

Egy 45 perces aktus során a férfiak átlagban 2-5 alkalommal veszítik el majd nyerik vissza az erekciójukat. Ez nem jelenti a vágy vagy az érdeklődés csökkenését, hanem egy általános fiziológiai jelenség. Ebből az élményből akkor alakulhat ki merevedési zavar, ha a férfi és partnere rosszul értelmezik és negatívan reagálnak rá. Ekkor a kialakult szorongás tényleg létrehozhatja a merevedési zavart.

Előzzék meg a zavar kialakulását pozitív hozzáállásával, rugalmas és elfogadó szexuális attitűddel! A hölgyeket arra kérem, legyenek elfogadóak és türelmesek párjukkal, ne nehezítsék meg a férfi dolgát szemrehányásaikkal, kritikájukkal. A sajnálat és szánalom ugyanakkor még ennél is rosszabb. Az elfogadható reagálás a laza, rugalmas hozzáállás, ami nem elvárásokon, hanem a kölcsönös örömszerzés vágyán alapul.

A hiedelmekkel ellentétben nincs szükség merev péniszre, hogy a férfi kielégítse partnerét. Orálisan, kézzel vagy akár petyhüdt pénisszel is elérhető a partner orgazmusa. Heteroszexuális pároknál a nők nagy része egyébként is elsősorban a csikló ingerlésével jut el az orgazmushoz, és erre az ön keze vagy szája az alkalmas.

Ön nem akarhatja vagy kényszerítheti a merevedést, ugyanakkor ne engedje, hogy a merevedés határozza meg a szexuális élményt. Élvezze a testi érintés minden örömét, hagyja hogy egész teste érzékszervvé váljon, ne csak pénisze vegyen részt a szexben! Legyen a szex játékos, örömteli és erotikus, ahelyett, hogy teljesítményközpontú és orgazmus-orientált lenne!

Fejezze ki nyíltan vágyait! Segítse partnerét szavakkal és gesztusokkal, hogy jobban tudjon önnek örömöt okozni!

A merevedési nehézség nem befolyásolja az ejakulációt, az félmerev vagy petyhüdt pénisszel is bekövetkezhet. Figyeljen az izgalomra és a testéből érkező jó érzésekre, függetlenül a pénisz merevségétől.

A reális elvárások kialakítása kulcsfontosságú a kielégítő szexuális kapcsolatban. Eleve kudarca és csalódásra ítélt, ha minden alkalommal ugyanolyan vágyat, izgalmat és kielégülés élményt várunk el a szexuális együttlétek során. Valójában az élmények 35-45%-a nagyon jó (kölcsönösen kielégítő), mindkét félnek, 20%-a nagyon jó az egyiküknek (általában a férfinak) és elég jó a partnerének. 15-20%-ban elég jó az egyiknek és elfogadható a másiknak, és 5-15%-ban a szexuális élmények nem kielégítőek vagy nem kellemesek. Ha a párok képesek bűntudat, szégyen, és egymás hibáztatása nélkül elfogadni ezeket a középszerű vagy kellemetlen élményeket és nyitottak a szex újraindítására, akkor életerős, rugalmas szexuális kapcsolattal rendelkeznek. Az elégedett párok általában az Elég Jó Szex irányelveit követik ahelyett, hogy megszállottan törekednének egy ideálra, tökéletesre, s ez által pozitív, reális szexuális elvárásaik vannak.

Ellentétben azzal a hiedelemmel, hogy a „kanosság” akkor nagyobb, ha régebben volt szex, a valóságban a vágyat a rendszeres szexuális élmények táplálják. Ha a szex ritkább, mint havonta két alkalom, akkor a partnerek elkezdenek szorongani a szextől, elvárásaik inkább vezetnek teljesítmény szorongáshoz, szexuális zavarokhoz, kudarcokhoz, majd elkerüléshez.

Az egészséges, örömteli szexualitás fontos pozitív szerepet tölt be a kapcsolatokban, energetizálja azt, erősíti a kötődést, megerősíti a vágyakozás és a vágyottság érzését. Fontos azonban tudnunk, hogy a nem jól működő, konfliktusokkal terhelt vagy nem létező szexuális kapcsolat negatív hatása nagyobb, mint a jó szex pozitív hatása.

 További olvasmányok tudományos érdeklődésű olvasóknak:

Nobre, P. J., Pinto-Gouveia, J., & Gomes, F. A. (2003). Sexual dysfunctional beliefs questionnaire: An instrument to assess sexual dysfunctional beliefs as vulnerability factors to sexual problems. Sexual and Relationship Therapy,18(2), 171-204.

McCarthy, B (2015). Sex Made Simple. Clinical Strategies for Sexual Issues in Therapy. PESI Publishing & Media.

Peixoto, M. M., & Nobre, P. (2014). Dysfunctional sexual beliefs: a comparative study of heterosexual men and women, gay men, and lesbian women with and without sexual problems. The Journal of Sexual Medicine11(11), 2690-2700.

 

 

[1] A meleg párok esetében ugyanolyan gyakori a merevedési zavar, mint a hetero pároknál, és az ezzel összefüggő hiedelmek is nagyon hasonlóak. Részletesen ld. Peixoto & Nobre (2014).

Az ártatlanság vélelme

Gyermekkori szexualitás

Ez a bejegyzés elsősorban szülőknek és nevelőknek szól, valamint mindazoknak, akik valaha gyermekek voltak és azóta hordozzák magukban szexuális kíváncsiságuk emlékét.

A gyermekek szexuális érdeklődésének, kíváncsiságának és felfedező kedvének „tetten érése” az egyik legkínosabb helyzet a szülők számára, amely számos kérdést vethet fel, pl. „ez normális?” „aggódnom kellene?” „mit mondjak?” és legfőképpen „hogyan reagáljak?” Legtöbbünk számára a gyermekünkkel a testiségről és szexualitásról való beszélgetés meglehetősen szokatlan, ugyanakkor fontos tudnunk, hogy a szexualitásról és a testről szóló pontos, őszinte, a gyermek életkorának megfelelő információ nyújtása az egyik legfontosabb dolog, amit a szülők tehetnek azért, hogy gyermekük egészséges és biztonságos kapcsolatban legyen a saját testével.

Szexuális fejlődés kora gyermekkorban

A kisgyermekek általában természetesen „szemérmetlenek”, nyitottan érdeklődnek a saját és a másik teste és annak működése iránt, például megfogják a nők mellét, ahogyan saját anyjukét szopás közben, vagy szeretnék követni a felnőtteket a fürdőszobába. Élénken emlékszem, amikor az alig beszélő másfél-két éves kisfiam meglátva meztelenül felfedezte, hogy "a lányoknak nunijuk van" (idézet az Ovizsaruból), és ezt - teljesen illeszkedve Freudhoz - a hiányérzet kifejezésével kommunikálta. Rámutatott a frissen meglátott szervre és karját széttárva, értetlenül kérdezte: "Mami! Hol?"

A kicsik általában szeretnek meztelenkedni, megfogják, simogatják nemi szerveiket. Mivel kíváncsiak, hamar felfedezik, hogy a test egyes részeinek érintése, simogatása különösen kellemes érzéssel jár együtt. A szülők sajnos nagyon gyakran rémülten tiltják le ezt a tevékenységet,  megijesztve és sokszor megalázva ezzel a gyerekeiket.

Ahogyan a gyermekek egyre többet találkoznak más gyerekekkel (3 és 6 éves kor között), egyre inkább felfedezik fiúk és lányok közötti különbségeket, és egyre inkább a társaikra irányul szexuális kíváncsiságuk. Nem csak saját testük ingerlését élvezik (ebben az életkorban nagyon sokan maszturbálnak), hanem örömmel játszanak olyan játékokat pl. doktorosat, és papás-mamást, amelynek során megérinthetik, megpuszilhatják, megsimogathatják egymást. Óvodáskorban a gyermekek egyre inkább tudatában lesznek a szexualitást övező szabályoknak, és gyakran ellenőrzik ezeket a korlátokat viselkedésükkel és szavakkal, például „csúnya” beszéddel. Emellett természetes kíváncsiságuk kérdéseket vet fel bennük, például „honnan jön a gyerek?” és „miért különböznek a fiúk és a lányok?”  Ezt kiderítendő örömmel lesik meg egymást az óvodai mosdóban és átöltözésnél, nem kis riadalmat okozva az óvodapedagógusoknak.

Iskoláskorban a gyermekeknek megnő az érzékenysége a társadalmi szabályok iránt, ezért szemérmesebbek, tartózkodóbbak lesznek, elsősorban a felnőttekkel szemben. Ugyan az öningerlés (maszturbáció) és a szexuális játékok folytatódnak, azonban a kisiskolás gyerekek általában elrejtik ezeket a felnőttek elől. A szexuális érdeklődés megnő, és a gyermekek tudatosan keresik a szexuális tartalmú képeket a tévében, interneten, újságokban. A csúnya viccek és szóhasználat általános ebben az életkorban. A serdülőkorhoz közeledve a gyermekek elkezdenek romantikusan és szexuálisan érdeklődni társaik iránt.

Bár a szülők gyakran megijednek gyermekeik szexuális érdeklődését és viselkedését látva (pl. rajtakapva őket maszturbáción, vagy egymás testének felfedezésén), ezek a viselkedésformák a gyermeki fejlődés természetes velejárói. A legtöbb szexuális játék a gyermek normális kíváncsiságának kifejeződése és nem kell megijedni miatta.

A „tipikus” azaz „normális” szexuális játék gyermekkorban:

  • az együtt játszó és egymást ismerő gyermekek között történik
  • hasonló korú és nagyságú gyermekek között történik
  • spontán, nem tervezett
  • nem mindennapos
  • önkéntes bevonódáson alapul (a résztvevő gyermekek beleegyeznek a játékba, egyikük sem tűnik ijedtnek, zavartnak)
  • könnyen elterelhető más játék irányába, ha a felnőtt leállítja és elmagyarázza a szabályokat

Ugyanakkor néhány gyermekkori szexuális viselkedés több, mint ártalmatlan érdeklődés, és így szexuális viselkedési problémának tekinthető. Ezek a viselkedésformák veszélyeztetik a gyermek és más gyermekek biztonságát, jóllétét. (Erről a témáról bővebben olvashatnak egy következő posztban.)

Szexuális viselkedési problémának tekinthető bármely viselkedés, amely:

  • nem a gyermek életkorának megfelelő viselkedés (pl. ha egy három éves egy felnőtt nemi szervét szeretné megfogni, megpuszilni)
  • erőszakot, kényszert, fenyegetést foglal magában
  • életkorban különböző gyermekek között zajlik (pl. ha egy tizenéves egy három évessel játszik doktorosat)
  • erős negatív érzelmi reakciót vált ki valamelyik gyermekből pl. szorongást vagy haragot

Ha Ön ilyen jellemzőkkel írná le a gyermeke(i) szexuális játékát, tevékenységét, akkor javasoljuk, hogy forduljon gyermekpszichológushoz, nevelési tanácsadóhoz, hogy tisztázzák a kérdést és megtalálják a megoldást a problémára.

 Hogyan reagáljunk a gyermekek szexuális viselkedésére?

A tipikus szexuális tartalmú játékokat a szülők gyakran figyelmen kívül hagyják. Ezek a helyzetek ugyanakkor remek lehetőséget teremthetnek a nevelőknek, hogy megtudják, milyen ismeretekkel rendelkeznek a gyermekek a szexualitásról, és fontos információkat adjanak át nekik a témáról.

Az első lépés megtudni, hogy mi is történt valójában. Ehhez fontos, hogy nyugodtak maradjunk. Ha nyugodtak maradunk, képesek leszünk tiszta fejjel döntést hozni arról, hogy mit mondjunk és tegyünk, ahelyett, hogy a hirtelen erős érzéseinkre hallgatnánk. Ahhoz, hogy lenyugodjunk és összeszedjük magunkat, néha szükség van pár mély lélegzetre, vagy arra, hogy tízig számoljunk, vagy akár bezárjuk az ajtót és visszavonuljunk néhány percre, mielőtt bármit is mondunk.  Miután összeszedtük a gondolatainkat - és esetleg beszéltünk a partnerünkkel, vagy más jelenlévő felnőttel – beszélhetünk a gyerekekkel egyenként.

Amikor a gyermekekkel szexuális témájú dolgokról beszélgetünk, fontos, hogy nyugodt, semleges hangon, nyitott kérdéseket használva tegyük, mert csak ez segíti, hogy saját szavaikkal elmondják mi is történt, ahelyett, hogy csak igennel vagy nemmel válaszolnának. Tehát ebben az esetben a szülő megkérdezheti (a gyermek életkorának megfelelő szavakkal): Mit csináltatok? Hogy jutott ez eszetekbe? Hol láttatok, hallottatok ilyesmit? Hogy éreztétek magatokat közben? Milyen volt ezt csinálni?

Ha a résztvevő gyerekek mindegyike azonos életkorú, ismerik egymást, barátok, és úgy tűnik, mind élvezik a játékot, akkor elsősorban kíváncsiságból tették, amit tettek, senkit nem sértett, zavart közülük a játék. Ha olyan helyzettel találkozunk, amelyben a gyerekek kissé zavarban vannak, de nem zaklatottak, akkor a helyzet ideális alapja lehet, hogy tanítsunk nekik valamit az egészséges határokról és a szexuális viselkedéssel kapcsolatos szabályokról.

Téves hiedelem: Ha beszélünk a gyerekeknek a szexről, akkor azzal csak bátorítjuk őket, hogy szexuális tevékenységeket végezzenek

Tény: Egy friss amerikai felmérés szerint tízből kilenc tizenéves azt mondta, sokkal könnyebb lenne elhalasztani a korai szexuális aktivitást és megelőzni a nemkívánatos terhességet, ha a szüleik többször beszélgetnének velük nyíltan és őszintén a témáról.

Ha őszintén beszél gyermekével szexuális témákról, segíthet az egészséges és biztonságos intim kapcsolatok megalapozásában

Mikor és mit tanítsunk gyermekünknek a szexualitásról?

Ugyan a szexuális viselkedés alapvető, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne vele nevelési feladatunk. A gyermekek szexuális játékai gyakran éppen azt jelzik, hogy szükségük van valamilyen ismeretre, készségre. Éppen ezért tanítsa meg gyermekének azt, amire az adott helyzet lehetőséget teremt. Az egymást megleső és tapogató óvodásoknak például megtaníthatja, hogy rendben van, ha kíváncsiak a többiek testére, de az intim testrészek még a barátok számára is „tiltott területek”, nem mutogatjuk és fogdossuk egymás nemiszerveit. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a saját testtel kapcsolatos örömöket ne vonjuk kétségbe, ne keltsünk a gyermekekben bűntudatot, szégyent, félelmet!

Ugyan a gyermekek általában jól reagálnak a szexualitással kapcsolatos szülői információkra, válaszokra, azonban ezeket az információkat mindig a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelően kell átadnunk. Vegye figyelembe, hogy nem kell a gyermeket rögtön elárasztani a szexualitással kapcsolatos ismeretekkel! Hagyja, hogy a helyzetből fakadó témák és a gyermek kérdései vezessék a beszélgetést. A legfontosabb dolog, hogy a gyermek érezze, Ön kész arra, hogy meghallgassa és válaszoljon a kérdéseire.

Kisgyermekkorban már elmesélhetjük, hogy a fiúk és lányok különbözőek és meg is nevezhetjük ezeket a különböző testrészeket. A kicsik is megértik, hogy a gyermekek a mama pocakjából születnek, ezért nincs szükség dajkamesékre a gólyáról semmilyen életkorban! A gyermek életkorának megfelelő őszinte kommunikációhoz hozzájárul a diszkréció finom jelzése, vagyis a test érintésével kapcsolatos szabályok bevezetése (pl. mások előtt nem simogatjuk magunkat). Mindez azokat a biztonsági információk bevezetését is jelenti, melyek kezdettől védhetik gyermekünket a nem kívánatos (akár szexuális tartalmú) testi közeledésektől. Akár már 3 éves kor előtt hangsúlyozhatjuk gyermekünknek, hogy a teste az övé, ő határozhatja meg, mások mit tehetnek vele. Erre nagyon jó módszer az un. fehérnemű szabály.

Az óvodások nagyon sokszor maszturbálnak, így ebben a korban fontos, hogy a szülők megtanítsák gyermeküknek, hogy ez rendben van, amíg nem mások előtt csinálják. Fontos azonban azt is megfigyelni, milyen helyzetekben nyugtatja, vigasztalja magát ezzel a testi örömmel a gyermekünk, és érdemes elgondolkodni rajta, milyen egyéb örömteli aktivitással pl. társas élményekkel vagy szellemi kihívásokkal válthatnánk ki a testi örömszerzést. Ha a gyermek mindkét kezében játék van, vagy ha a szülei rendszeresen megölelik és simogatják, akkor sokkal kevésbé lesz szüksége az unalom elűzéséhez vagy önmaga megnyugtatásához maszturbációra.

Kisiskolás korban a gyermekek egyre okosabbak és nyitottabbak a szexualitás terén is, így nagyon fontos, hogy  az életkoruknak megfelelő, de pontos, kielégítő információt kapjanak a fogantatásról, terhességről, születésről, fogamzásgátlásról. A saját test feletti kontroll tudatosítása egyre fontosabb, ami azzal is jár, hogy felhívjuk a gyermek figyelmét a szexuális bántalmazás lehetséges formáira, és arra, hogy ez nem csak testi érintést jelenthet és nem is mindig idegenek felől érkezik. Azt is meg kell beszélnünk gyermekünkkel, mit tegyenek, ha valaki szexuálisan közeledik hozzájuk.

Ha szülőként véleménye van a témáról és szívesen részt venne egy szexuális nevelést és felvilágosítást vizsgáló kutatásban, kattintson IDE!

A média mint szexuális információ forrás

A gyermekek leggyakrabban más gyermekektől és/vagy különböző elektronikus médiumokból (filmek, videók) szerzik szexuális ismereteiket. Ezek nem csak hogy sokszor hamisak, torzítottak, de gyakran nem egyeznek a szülők által képviselt szexuális értékrenddel. A gyerekek gyakran láthatnak egyértelmű felnőtt szexuális tevékenységet a „családi” főműsoridőben futó filmekben, reklámokban, akár még gyermekeknek szánt filmek közben is. Mindezek hatással lehetnek a kicsik szexuális viselkedésére.

A gyermekek médiahasználatának szabályozása és az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő alternatív információ nyújtása fontos eleme a szexuális nevelésnek. Kísérje figyelemmel a tévéműsorok életkori besorolását, és használja aktívan az elektronikus médiumokban adott szülői felügyeleti rendszereket (Az internetes szűrőprogramokról bővebben itt olvashatnak: http://mte.hu/gyermekbarat-internet/internetes-szuroprogramok/)

Ugyanakkor ne gondoljuk, hogy pusztán ezeknek az eszközöknek a használatával képesek leszünk a helyzetet kezelni. Nagyon fontos, hogy szülőként legyen jelen gyermeke médiahasználata alatt, amikor tévét, videót néz, bármilyen eszközön teszi is. Ebben az életkorban az ideális a minél kevesebb elektronikus médiafogyasztás lenne (a gyermek fejlődő agyának ugyanis nem ilyen ingerekre van ebben a korban szüksége), azonban tudjuk, hogy ez ma már kevés családban megoldható, vagy megoldott. Ezért azt javasoljuk, hogy ne hagyja gyermekét felügyelet nélkül ezekkel az eszközökkel, üljön mellé, nézzék együtt a mesét, filmet, játékot. Amikor úgy adódik, használja ki ezeket a helyzeteket, hogy beszélgessenek a kapcsolatokról és szexualitásról, segítve ezzel gyermekét az egészséges és biztonságos intim kapcsolatokhoz szükséges ismeretek és készségek kialakításában.

Összegezve az eddigieket azt javaslom, legyen nyitott és érdeklődő gyermeke szexuális tevékenységével kapcsolatban. Soha ne alázza meg és büntesse gyermekét ha szexuális játékon kapja rajta. A következő posztban a problémás szexuális viselkedésről írunk, ha bizonytalan abban, hogy amit gyermeke csinál az "normális"-e, olvassa el azt is!

Felhasznált irodalmak:

A bejegyzés alapja a Sexual Development and Behavior in Children by NCTSN http://www.nctsn.org/sites/default/files/assets/pdfs/sexualdevelopmentandbehavior.pdf

  1. Friedrich, W. N., Fisher, J., Broughton, D., Houston, M., & Shafran, C. R. (1998). Normative sexual behavior in children: a contemporary sample. Pediatrics, 101 (4), E9.
  2. Hornor, G. (2004). Sexual behavior in children: normal or not? Journal of Pediatric Health Care, 18 (2), 57-64.
  3. Hagan, J. F., Shaw, J. S., & Duncan, P. (Eds.). (2008). Theme 8: Promoting healthy sexual development and sexuality. In Bright futures: Guidelines for health supervision of infants, children, and adolescents (3rd ed.) (pp. 169-176). Elk Grove Village, IL: American Academy of Pediatrics.
  4. Friedrich, W. N., Grambsch, P., Broughton, D., Kuiper, J., & Beilke, R. L. (1991). Normative sexual behavior in children. Pediatrics, 88 (3), 456-464.
  5. Coleman, H., & Charles, G. (2001). Adolescent sexuality: A matter of condom sense. Journal of Child and Youth Care, 14 (4), 17-18.
  6. American Academy of Pediatrics (2005). Sexual Behaviors in Children. Elk Grove, IL: American Academy of Pediatrics. Retrieved February 15, 2009 from http://www.aap.org/pubserv/PSVpreview/pages/behaviorchart.html
  7. Albert, B. (2004). With one voice: America’s adults and teens sound off about teen pregnancy. Washington, DC: National Campaign to Prevent Teen Pregnancy. Retrieved March 1, 2009, from http://www.thenationalcampaign.org/resources/pdf/pubs/WOV_2004.pdf
  8. National Guidelines Task Force. (2004). Guidelines for comprehensive sexuality education: Kindergarten-12th grade, 3rd edition. New York, NY: Sexuality Information and Education Council of the United States. Retrieved March 1, 2009, from http://www.siecus.org/_data/global/images/guidelines.pdf

Henry & June 1. - A zaklatásról

henry-june2b.jpg

Azoknak, akiknek nincs idejük elolvasni az írásokat, de szívesen meghallgatnák a témákkal kapcsolatos beszélgetéseket, figyelmükbe ajánlom a blog hangos verzióját, melyet Henry és June névre kereszteltünk. A podcast adásokban Thoma Gábor kollégámmal, és néha meghívott vendégekkel beszélgetünk mindenről, ami szex és párkapcsolat. Az első adás a szexuális zaklatásról és erőszakról szól, természetesen a téma teljességének kimerítése és az igazság megmondásának igénye nélkül.