Az eddigi írásaimból egyértelművé válhatott, hogy a szexuális elégedettség – ami szorosan összefügg a testi-lelki jólléttel, egészséggel, hosszabb és boldogabb élettel – számos egyéni és kapcsolati tényező által befolyásolt. Összefüggést mutat az egyén személyiségével, önértékelésével és testi elégedettségével, gyermekkori kötődési és szexuális tapasztalataival, szexuális motivációjával. Párkapcsolati szinten elégedettebbek a szexszel azok, akik képesek arról nyíltan kommunikálni, akik képesek játékosságot vinni bele és nem a teljesítményre hajtanak. Még olyan nehezített helyzetekben is örömteli és kielégítő lehet a szex, mint a várandósság és gyermekágy, vagy az idős korral együtt járó egészségi állapotok. Van azonban egy eddig nem tárgyalt tényező, ami a szexuális tevékenységet alapjaiban érinti, ez pedig a „kapcsolat”, amiben a szex helyet kap. Eltérnek-e egymástól a különböző közelséggel, kötődéssel, elkötelezettséggel járó kapcsolati formák a szexuális és a párkapcsolati elégedettség vonatkozásában? Előre vetítem, hogy jelen írásban nem foglalkozom a házasságtöréssel, vagy a megcsalással, arról egy másik posztban lesz majd szó.

Házasság vagy együttélés?

A nyugati trendekkel megegyezően hazánkban is egyre többen élnek házasságon kívüli szexuális kapcsolatokban, együttéléssel vagy anélkül, illetve élnek aktív szexuális életet nem elkötelezett kapcsolatokban, akár rendszeresen csak eseti jelleggel, azaz mindig mással, vagy egy barátjukkal. A korai szexuális elégedettségre vonatkozó kutatások még eléggé egyöntetűen hangoztatták a házasság, mint kapcsolati forma előnyét a szexuális elégedettség vonatkozásában, de a későbbiekben sokkal árnyaltabb és ellentmondásosabb kép bontakozott ki az egyes kapcsolati formák elégedettségi oldaláról.

A szexuális elégedettségre irányuló kutatási eredmények nem egyöntetűek a házasság vagy együttélés vonatkozásában. Vannak olyan kutatások, amelyek nem találtak lényeges különbséget a nagyobb elkötelezettséggel bíró házasság javára, azaz nem elégedettebbek a szexuális életükkel a házasságban élők, mint az ugyanannyi ideje (papír nélkül) együttélők vagy együtt járók. Van azonban olyan kutatás is, ahol a házasságban élést nagyobb szexuális elégedettséggel találták együttjárónak, mint az együttélést vagy együttjárást. Újabb kutatásokban azt is kimutatták, hogy ez a különbség elsősorban a nőkre igaz, vagyis a nők a nagyobb elkötelezettséggel járó házasságban elégedettebbek a szexuális kapcsolattal, mint a formális elkötelezettséget nélkülöző együttélésben, vagy együttjárásban.

Ha jobban belegondolunk, ennek egyik logikus magyarázata a szexuális kapcsolatból fakadó esetleges következmények miatti szorongás, illetve annak alacsonyabb mértéke a házasságon belül. A teherbeesés kockázata elsősorban a nők számára fontos körülmény, ugyanakkor szex mindkét partnernek sokkal élvezetesebb, ha a fogamzásgátlást nem eseti jelleggel, hanem pl. hormonálisan oldják meg a felek. A tabletta persze nem véd a betegségektől, így teljes mértékben érthető, hogy a legfelszabadítóbb egyértelműen az, ha a védekezéssel semmilyen formában nem kell törődni, mert tartós, monogám és akár a gyermekáldást is elfogadó a kapcsolat. (Sok változó kor utáni nő szerint a legfelszabadítóbb, ha már szóba sem jöhet a gyermekáldás!) Vagyis a kölcsönös tiszteletre és szeretetre épülő monogám házasság előnyei a biztonság, kiszámíthatóság a szexben is megmutatkozik, főleg a nőknél. Egyértelmű azonban a szexuális aktivitás gyakoriságának hatása az elégedettségre, vagyis csak azokban a monogám házasságokban volt magas a szexuális elégedettség mindkét félnél, ahol a szexuális tevékenységek a felek igényeinek megfelelő gyakoriságúak voltak. A szexmentes vagy ritkán szexelő házaspárok természetesen nem elégedettek a szexuális életükkel! Fontos tehát a tartós kapcsolatokban a minőségi szexuális aktivitás fenntartása, ahogyan erről már máshol is írtam.

Ha tehát azokat a szexuális kapcsolati formákat hasonlítjuk össze, ahol a szex gyakoriságával a felek elégedettek, akkor az elkötelezettebb kapcsolatok (házasság és együttélés) magasabb szexuális elégedettséggel járnak, mint az egyéjszakás kalandok – de ez az összefüggés elsősorban a nőkre igaz. A férfiak többsége a szexet sokszor „csak” szexnek tekinti, vagyis, ha arról kérdezik őket, mennyire kielégítő a szexuális életük, akkor ők tényleg arról nyilatkoznak, hogy 1. van-e elég gyakran szex, 2. ebben ők kielégülnek-e. Ilyen értelemben a férfiak egy része számára a szexuális elégedettségnek kevésbé fontos része a kapcsolatban megélt közelség és intimitás, ami a kötelezettség-mentes kapcsolatokból hiányzik. Vagyis kielégítőnek élhetik meg az alkalmi szexet csakúgy, mint a „barátság extrákkal” kapcsolatot.

Az alkalmi szex nagyon felszabadító?

A szex egészségtámogató hatását elsősorban az elkötelezett kapcsolatokkal tartják összefüggőnek, és valóban, az alkalmi szex sok kutatásban járt együtt inkább szorongással, szégyennel és alacsonyabb elégedettséggel. Ennek lehetséges magyarázata, hogy az alkalmi, egyéjszakás kalandok gyakran alkohol és drogfogasztással párosulnak, és ennek következtében válogatás és védekezés nélküli szexet jelenthetnek. Ez, főleg a nők esetében, másnap komoly aggodalmakat szül, és még ha akkor és ott jó is volt az élmény („de kit tudná azt megmondani, amikor be voltam csípve?”), akkor is utólag kevésbé kellemes az összkép, mint ha nem kellene azon aggódnom, hogy kivel és hányszor vajon miket csináltam, mit kaptam el, és teherbe estem-e. A rossz érzés a férfiakat is érintheti, akik a közhiedelemmel ellentétben, szintén aggódhatnak a saját és partnerük egészsége miatt.

Ugyanakkor, ha nem voltunk teljesen benyomva, és nem csak úgy egymásba akadtunk (az angolszász terminológia a „hook up”), hanem erős vonzalom miatt történt az alkalmi szex, akkor meg azért lehetünk másnap vagy később elégedetlenek a kalanddal, mert nem lett más belőle, csak kaland maradt. Hányan, főleg megint csak nők, érezték egy-egy ilyen este után, hogy erősen vonzódnak, már-már kötődnek a pasihoz, akinek a nevét is alig tudják. Ennek biokémiai magyarázata a szex közben és után felszabaduló hormonokkal, főleg az oxitocinnal van összefüggésben, ami még ilyen helyzetekben is megteremti a kötődés vegyi alapját az agyunkban és a testünkben szétáradva euforikus élményhez hasonlót teremt. De hiába a kötődés, ha a másik másnap köszönés nélkül távozik, esetleg cédulát hagy, hogy „köszi mindent bébi” vagy ha nagyon érzékeny, akkor „legyünk barátok”. Az elégedettséget tehát a csalódás és kiábrándulás érzése is ronthatja.

Mindennek ellenére számos kutatás szerint az alkalmi szex után mégis sokszor megugranak a jóllét pszichológiai mérőszámai: növekszik az önétékelés, önbizalom vagy akár a társas és tanulmányi elköteleződés, teljesítmény.

Mindezek az ellentmondó eredmények azt mutatják, hogy az alkalmi szex és a jóllét kapcsolata nem direkt, hanem különböző tényezők által befolyásolt. Az egyik ilyen vizsgált és fontosnak talált tényező az alkalmi szex motivációja. Egy amerikai egyetemisták között végzett kutatásban azt találták, hogy azok, akik az egyéjszakás „egymásba akadást” azzal indokolták, hogy „szerintem ez egy jó tapasztalat, ki akartam próbálni” vagy „örömöt, kielégülést akartam érezni” – azaz motivációjuk pozitív és saját magukra irányuló volt (autonóm), azoknak nem hatott negatívan az önértékelésükre, hangulatukra, szégyenérzetükre az alkalmi szex. Viszont akik a másik miatt, vagy valaminek az elkerülése miatt mentek bele az alkalmi szexbe, pl. mert „nem akartam, hogy szűzkurvának nézzen”, vagy tipikusan, mert „bosszút akartam állni”, ezekben az esetekben az alkalmi szex sokkal gyakrabban okozott végül rossz érzéseket, szégyent és járt nagyobb mértékű depressziós tünetekkel. Nem mindegy tehát, hogy miért szexelünk, sem az egyéjszakás kalandokban, sem a tartós párkapcsolatban.

Vagyis az alkalmi szex is lehet örömteli és kielégítő, ha nem várjuk el tőle, amit nem tud adni – gondoskodó, intim, odafigyelő hozzáállást, és ha nem bosszúból, és valaminek az elkerülése miatt megyünk bele, valamint, ha odafigyelünk a védekezésre. Ha ott és akkor mindketten kölcsönösen azt várjuk, amit adhat, akkor lehet egy jó óránk, esténk. Ehhez azonban nagy önismeretre és szexuális énhatékonyságra van szükség.

Barátság extrákkal

Az alkalmi szexszel ellentétben a barátság extrákkal kapcsolat („friends with benefits”) nem a kötődés- és közelségmentes szex körébe tartozik. A barátság extrákkal a barátságra épül, vagyis az alkalmi ("hook up") szexszel ellentétben itt jelen van egyfajta intimitás és kötődés, azonban a párkapcsolattal ellentétben nincs elvárás a hűséggel, elköteleződéssel kapcsolatban. A kötöttség mentes („No strings attached”) barátság extrákkal azonban korántsem olyan egyszerű és egyértelmű kapcsolat.

Egy átfogó kutatásban amerikai egyetemistákat kérdeztek a barátság extrákkal kapcsolataikról és 7 típusát tárták fel ennek a kapcsolati típusnak.

Az „igazi barátok” olyan egymással törődő és egymást szerető barátok, akik rendszeresen szexelnek is egymással. Sok időt töltenek együtt, szeretik és tisztelet egymást. Azért nem párkapcsolat az övék, mert ők nem tekintik annak. A környezetük azonban sokszor kérdezgetheti őket: „most akkor jártok, vagy sem?”.

A „csak szex” barátok kapcsolata kevésbé szoros és intim, más helyzetekben nem keresik egymás társaságát, barátságuk a szexre korlátozódik, azonban mégis más, mint az alkalmi szex, mert rendszeres, kiismerhető és megbízható szexpartnerei lesznek egymásnak.

A „kapcsolati opportunisták” azért szexelnek egymással, mert kéznél vannak egymásnak, és így nem kell különösebb energiát az ismerkedésbe és becserkészésbe fektetni. Jellemző módon alkohol fogyasztás is van a buliban, és ha már olyan oldottak vagyunk, és itt vagyunk, miért is ne? Ez a típus jellemzően több beszélgetést és intimitást jelent, mint a „csak szex” kapcsolat, de kevésbé mély és gyakori, mint az „igazi barátok” típusú barátság extrákkal.

A barátság extrákkal kapcsolat többi típusát a romantikus kapcsolatba vagy kapcsolatból való átmenetek jelentik. A „sikeres átmenet” típusú barátság extrákkal valamelyik fél részéről kezdeményezett romantikus kapcsolat, amit eleinte nem vállalt fel, de később beismeri, hogy ő bizony, ha nem is kezdettől, de egy idő múlva már tudatosan építette fel a barátságból a romantikus kapcsolatot, aminek jó megalapozója volt a szex. A „nem tervezett átmenet” ezzel szemben olyan barátság extrákkal, ahol egyik fél sem tervezte, mégis belecsúsztak a szerelmi viszonyba. A „meghiúsult átmenet” ugyanakkor olyan barátság extrákkal, ahol a felek (egyik, másik vagy mindkettő) szeretné szorosabbra és romantikusabbra fűzni a viszonyt, de az valamiért mégsem működik, ezért visszatérnek az extrákkal felturbózott barátsághoz. És végül vannak azok a maradványkapcsolatok, ahol az „átmenet a szerelemből a barátságba” történik. Itt a szakítás után a partnerek úgy döntenek, vannak jól működő részeik a kapcsolatuknak, és ezek közé a szex is tartozik, viszont nem szeretnének már mint egy pár működni.

A kutatások eredményei szerint a barátság extrákkal kapcsolatok számos előnnyel bírnak az egyéjszakás alkalmi szexszel szemben. A barátként megismert és szexuálisan is vonzó partnereinkkel sokkal kevesebb szorongást, bizonytalanságot, kínos magyarázkodást élünk meg, mint az idegenként induló szexpartnereinkkel. Különösen igaz ez a „befelé irányúló” átmenetek esetén, de a kifelé irányuló „romantikusból barátságba” való átmenet is előnyös, hiszen az ilyen kapcsolatban megmaradó szex is két egymást kedvelő, ismerő, egymásban megbízó ember között zajlik. A kutatások szerint az ilyen kapcsolatba bevonódó felek emellett azt is pozitívumként említik, hogy ezzel a döntéssel nem növelik a szexuális partnereik számát, ami (főleg a nőknek) még mindig fontos önbecsülési kérdés.

Összefoglalva, a kutatások szerint a barátság extrákkal kapcsolatok gyakran válnak tényleges romantikus kapcsolattá, ha kölcsönösen mindkét partner jobban bevonódik és elköteleződik, vagy jelentenek átmenetet a romantikus kapcsolat lezárása felé. Ebben az esetben mindkét irányú átmenet érzelmi és szexuális kielégülést nyújthat a partnereknek.

Azonban ennél is gyakoribb, hogy csak az egyikük vonódik be jobban és kezdi többnek érezni a kapcsolatot, mint barátság. Ilyenkor elkerülhetetlen a csalódás és gyötrődés, mint ahogyan akkor is, ha már kezdetben is ez volt a kapcsolatba való belépés, azaz a „barátkozás” motivációja. A szexszel és a kapcsolattal való elégedettséget tehát megint az befolyásolja, hogy miért is kezdeményezzük azt. Ha mindketten tudatában vagyunk a motivációinknak, ha nem csapjuk be sem magunkat, sem a másikat, akkor akár jól is elsülhetnek ezek az extrákkal kitömött kapcsolatok, ellenkező esetben azonban valaki szenvedni fog.

Szexeljünk tehát bármilyen kapcsolatban, az elégedettséget nem elsősorban a kapcsolat formalizáltsága vagy tartóssága befolyásolja, hanem annak más jellemzői. A házasságok éppúgy lehetnek szexuálisan unalmasak és hidegek, mint amennyire személytelenek és kiábrándítók az egyéjszakás kalandjaink. A szexuális elégedettségünket nem a kapcsolat formája, hanem annak minősége befolyásolja, amit persze meghatározhatnak a kapcsolat keretei, hiszen biztonságot, kiszámíthatóságot, odafigyelést ne várjunk a „belénk botlótól”, ugyanakkor sokszor a házasságunk keretei sem tartanak vissza bennünket a szomszéd zöldebb fűjétől. Erről azonban legközelebb írok.

Felhasznált irodalom tudományos igényességű olvasóknak:

Birnie-Porter, C., & Hunt, M. (2015). Does relationship status matter for sexual satisfaction? The roles of intimacy and attachment avoidance in sexual satisfaction across five types of ongoing sexual relationships. The Canadian Journal of Human Sexuality, 24(2), 174-183.

Laumann, E. O., Gagnon, J., Michael, R. T. and Michaels, S. (1994) The Social Organization of Sexuality: Sexual Practices in the United States. Chicago: University of Chicago Press.

Mongeau, P. A., Knight, K., Williams, J., Eden, J., & Shaw, C. (2013). Identifying and explicating variation among friends with benefits relationships. Journal of Sex Research, 50(1), 37-47.

Pedersen, W., & Blekesaune, M. (2003). Sexual satisfaction in young adulthood cohabitation, committed dating or unattached life? Acta Sociologica, 46(3), 179–193.

Vrangalova, Z. (2015). Does casual sex harm college students’ well-being? A longitudinal investigation of the role of motivation. Archives of Sexual Behavior, 44(4), 945-959.

Létezik-e ideális személyiség a szexre? Lehetséges-e, hogy valaki egyszerűen nem született „szexuálisnak”, vagy ez sokkal inkább neveltetésünk eredménye? Ezeket a kérdéseket a szexuálpszichológia és a személyiséglélektan közös kutatásai által vizsgálhatjuk.

A személyiség dimenziói

A személyiség és szexualitás összefüggései már a legkorábbi személyiség-lélektani kutatásokat érdekelték, így már maga Eysenck (akinek a személyiség extraverzió-introverzió és labilitás-stabilitás dimenzionális megközelítését köszönhetjük) is vizsgálta a kérdést 1972-ben. Az Eysenck elméletét továbbfejlesztő 5 faktor modell (Big Five) a személyiség vonásait 5 nagyobb csoportba (faktorokba) sorolja, melyek az extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás és nyitottság. Ezeket más kutatók kiegészítették pl. az intellektus vonásával. Az alapvető személyiségvonások öröklöttségét, biológiai-genetikai meghatározottságát egyre több kutatás igazolja, azonban a kutatások azt is kiemelik, hogy a vonások felnőttkori megjelenési formáit, vagyis a gének „kiütközését” a környezeti hatások is befolyásolják!

Az extravertáltak előnye a szexualitás terepén

Az leírt személyiségfaktorok közül a legismertebb extraverziót (kifelé fordulást, a külvilág ingereinek lelkes keresését) sok kutatásban a szexuális nyitottsággal, kísérletezéssel, gyakoribb szexuális aktivitással, magasabb szintű elégedettséggel és a változatosság kedvelésével találták együttjárónak, mind a tevékenységformák, mind a partnerek tekintetében. Mivel az extraverzió és introverzió egy dimenzió két végpontjának tekinthetők, ezért az eredmény azt jelenti, hogy minél inkább kifelé forduló, ingerkereső, társaságkedvelő egy személy, annál inkább nyitott a szexuális ingerekre is, és megfordítva az összefüggést: a befelé fordulás, magának való, zárkózott lelki alkat a szexualitás kerülését is jelenti, főleg, ami a partnerrel folytatott szexet illeti.

Az extraverzió nem csak a szexualitásra való nagyobb nyitottság miatt lehet a szexuális elégedettség kulcsa, hanem mert maga az extravertált személy is vonzóbb partnernek tűnik a legtöbb párkereső szemében. Az introvertált, befelé forduló személyek gyakran nem küldenek elég mennyiségű és intenzitású jelet a szexuális érdeklődésükről, így a szexuális aktivitás többnyire a partnerük kezdeményezőkészségén múlik. Két introvertált személy szexuális kapcsolata pedig igen gyakran telik azzal, hogy mindketten a másikra várnak, és ha a közöttük lévő szexuális kommunikáció is gátolt, akkor ez vágyhiányba, szexuális érdektelenségbe fulladhat.

A szélsőségekkel mindig gond van!

Az extraverzió és szexuális funkcionálás, valamint elégedettség együttjárása azonban a kutatásokban sosem túl erős, vagyis az introvertáltaknak nem kell megijedni és sürgősen segítséget keresni, mert csak a szélsőségesen introvertált, szociálisan erősen visszahúzódó egyénekre jellemző, hogy kapcsolati és szexuális zavarokkal jár együtt a lelki alkatuk. Az ilyen személyiségjegyekkel rendelkező gátolt, félénk, visszahúzódó introvertáltak gyakrabban fojtják el a nemi éréssel betörő szexuális vágyaikat, és sajnos gyakrabban mutatnak ezzel összefüggő patológiás viselkedésformákat is. A túlzott félénkség és visszahúzódás miatt legátolt, egyébként teljesen egészséges szexuális késztetések gyakran alakulnak így át parafíliává, szélsőséges esetben szexuális agresszióvá, bántalmazássá.

Ugyanez igaz ugyanakkor a szélsőséges extraverzióra is! Ez a vonás gyakran jár együtt szélsőséges, túlzott élménykereséssel. Az élménykeresés a személyiségnek szintén veleszületett jellemzője, az agyműködés sajátos berendezkedése, ami ingeréhséget jelent. Az erős élménykeresés gyakran jár együtt olyan (sokszor illegális) tevékenységekkel, amelyek nagyfokú izgalmat, megváltozott tudatállapotot hoznak létre. Az élménykeresők – vagy ahogyan a köznyelv hívja őket, az adrenalinfüggők – sokszor keverednek krízishelyzetbe, isznak vagy drogoznak, és szexuális téren is a határok feszegetése jellemzi őket. Hazai kutatásban is azt találták, hogy az élménykeresés, mint személyiségjellemző pozitívan járt együtt a szexuális vágy azonnali és türelmetlen megélésével, a kéjsóvár fantáziálással kísért, sürgetett szexuális motivációval – aminek gyakran következménye a kritikátlan, kockázatos szexuális magatartás, pl. a védekezés hiánya, a válogatás nélküli szexuális partnerekkel való szex, és a promiszkuitás – azaz, ahogyan azt mondani szokták, a fűvel fával szexelés.

Stabil személyiségek – stabil párkapcsolatok

Szintén szexuális zavarokat okozhat a személyiség érzelmi stabilitásának hiánya, amit a kutatók neuroticizmusnak hívnak. Ez a labilitás könnyű kibillenéseket, szélsőséges hangulatingadozásokat, súlyos esetben szorongásos és hangulati zavarokat, vagy személyiségzavarokat is okozhat. A szexualitás oldaláról ezek a zavarok sokféle következménnyel járhatnak.

A szorongás alkatilag magas szintje (az un. vonás szorongás) alacsony szexuális elégedettséggel, erősebb gátlásokkal jár együtt, ugyanakkor néhány kutatás szerint gyorsabb szexuális ingerelhetőséggel korrelált. A szorongó, másoknak megfelelni vágyó személyek azért reagálhatnak gyorsabban és készségesebben a szexuális kezdeményezésre, mert félnek attól, ha nem így tennének, konfliktus keletkezne a kapcsolatban, esetleg partnerük elhagyná őket.

A magas szintű neuroticizmussal összefüggésben megjelenő depresszív gondolkodási, érzelmi és viselkedéses tünetek romló szexuális funkciókkal, csökkenő nemi vággyal és csökkenő szexuális elégedettséggel mutattak együttjárást. Maga a depresszió ugyan nem egy személyiségvonás, azonban a hajlam nagymértékben örökölhető, és egyértelmű alkati sajátosságokkal jár együtt, úgy mint pesszimista gondolkodási stílus, negatív jövőkép, katasztrofizáló gondolkodás. Mindezek nagyban rontják a kapcsolati minőséget és a szexuális elégedettséget.

A szélsőséges hangulatingadozással, fekete-fehér ítéletekkel, hol idealizáló hol leértékelő kapcsolati viszonyulással járó borderline személyiségzavar a szexualitásnak is a legszélsőségesebb formáit produkálhatja, és a „hol fent hol lent” ezen a területen is megfigyelhető, a zavar összességében mégis inkább rontja a szexuális funkcionálást és elégedettséget – a közhiedelemmel ellentétben nem csak a partnerben, hanem magában a borderline személyiségzavarral rendelkező személyben is.

A személyiség ilyen patológiás szintű instabilitása szerencsére ritkább, az enyhébb labilitással könnyebb a párkapcsolatokban megküzdeni. Azonban még az enyhe kilengések is megterhelhetik a szexuális kapcsolatot, így nagyon fontos, hogy személyes és társas erőforrásaink segítségével törekedjünk a hullámvölgyekből való visszabillenésre, és ha nem megy, keressünk segítséget!

A barátságos, lelkiismeretes partnerek elégedettebbek a szexszel

A személyiség újabb vonáscsoportja a barátságosság, ami – lévén erősen kapcsolati dimenzió – fontos meghatározója a párkapcsolatoknak és a szexuális viszonyoknak. A barátságosság a jó párkapcsolatok egyik legfontosabb alapja, egyre több kutatás helyezi a tartós kapcsolatos minőségét meghatározó legfontosabb tényezők közé. A társas kapcsolatorientáltság, másokra való odafigyelés, ami a barátságosságban is tetten érhető, azonban szintén ölthet szélsőséges formát – ezt kapcsolatfüggésnek nevezzük és akár tartós lelki alkati sajátossággá is válhat. A kapcsolatfüggés nagyban rontja a kapcsolatok minőségét, a féltékenység, kontroll, tapadós közelségkeresés éppen a célzott intimitást öli meg.

A Big Five ötödik tényezője a lelkiismeretesség a szexben is kifizetődő. Azok, akik kapcsolataikban megbízhatónak, hűségesnek, lelkiismeretesnek mutatkoznak, szorosabb és tartósabb partneri viszonyt tudnak kialakítani, s így elégedettebbek a párkapcsolatukkal és benne a szexuális életükkel is, mint akikből ez a vonás hiányzik, vagyis „lelketlenül” állnak a szexhez. A lelkiismeretesség hiánya gyakrabban jár együtt a személytelen szexualitással, a promiszkuitással, a szexuális kizsákmányolással és erőszakkal.

És mi van az intelligenciával?

A szex egyértelműen jót tesz a gondolkodási (kognitív) képességeinknek (legalábbis idős korban), de vajon ugyanez mondható-e el visszafelé? Elégedettebbek-e a szexuális életükkel az intelligensebb személyek, vagy szexuális téren is „boldogok a lelki szegények”? Ugyan az intelligenciát általában nem a személyiség vonásai között tárgyalják, azonban vannak olyan személyiség tipológiák (pl. Jungé), amelyek a gondolkodást, mint öröklött lelki alkati, információ feldolgozási módot tekintik, és szembe állítják az érzéssel. E szerint az, hogy a dolgokhoz inkább intellektuális vagy inkább érzelmi módon állunk hozzá alapvetően meghatározza az élet minden területét. A szexualitás területén ez megint csak a szélsőségek esetén okozhat gubancokat.

A tudatosan főleg intellektuális módon működő, folyton agyaló, rágódó „gondolkodó” típus könnyen elveszíti kapcsolatát az érzéseivel és érzékleteivel, azaz fejben van, amikor a testében kellene lennie. Ez nem kedvez a szexuális tevékenységek örömteli megélésének, a felszabadultságnak. A jó szexhez kell „egy kis bolondság”, esztelenség, amikor nincs minden megtervezve, kontrollálva, kézben tartva. A szexuális funkciózavarok egy fontos táptalaja a kontroll kényszeres vágya, az ezen kialakuló teljesítménykényszer.

Ugyanakkor a teljesen esztelen, csak érzésekre hagyatkozó szexualitásnak is megvan a maga hátránya. A nem tervezett aktusok és a magával ragadó, de az észre nem hallgató szex ugyan jó érzést kelthet ott és akkor, azonban komoly következményekkel járhat később. A gondolkodási funkciót elnyomó érző típusú személyek gyakran válnak irracionális gondolati sémák áldozatává, osztanak megalapozatlan hiedelmeket, akár a szexszel kapcsolatban is.

Gondolkodni tehát legalább annyira megéri, mint érezni, mindkettőnek érdemes helyet adni a párkapcsolatainkban. Ha átgondoljuk és átértékeljük a szexualitással kapcsolatos hiedelmeinket, a párunkkal megosztjuk érzéseinket és vágyainkat, előrelátóan gondoskodunk a szexualitás lehetőségének megteremtéséről (és még folytathatnám az „okos szexet”) - ezzel intellektuálisan megalapozzuk azt a szexuális kapcsolatot, amelyben már csak arra kell figyeljünk, hogy érezzük és élvezzük az intimitást. Így egészíti ki egymást gondolkodás és érzés a párkapcsolatban!

De milyen is vagyok én?

Személyiségünk jellemzői ezzel korántsem értek véget, azonban most ennyi fért bele a posztba. Veleszületett és szerzett jellemvonásaink többé vagy kevésbé belejátszhatnak párkapcsolatainkba, beférkőzhetnek még az ágyunkba is, érdemes ezért az önismeret által közelebb kerülni önmagunkhoz. Önmagunkat megismerni egy életre szóló feladat, hiszen veleszületettség ide vagy oda, agyunk és így reakcióink is egy életen keresztül változhatnak, így mindig hozhat valami újat az élet, amire érdemes reflektálni. Sosem késő ezért elindulni, hogy megismerjük önmagunkat! Ha kell egy segítő ezen az úton, keress egyet! Én például épp a vonal végén vagyok!

Felhasznált irodalom tudományos igényességű olvasóknak:

Heaven, P. C., Crocker, D., Edwards, B., Preston, N., Ward, R., & Woodbridge, N. (2003). Personality and sex. Personality and Individual Differences, 35(2), 411-419.

Heaven, P. C., Fitzpatrick, J., Craig, F. L., Kelly, P., & Sebar, G. (2000). Five personality factors and sex: Preliminary findings. Personality and Individual Differences, 28(6), 1133-1141.

Sánchez-Fuentes Del Mar, M., Salinas, J. and Sierra, J. 2016. Use of an Ecological Model to Study Sexual Satisfaction in a Heterosexual Spanish Sample. Archives of Sexual Behavior. 45, 8 (2016), 1973–1988.

Shafer, A. B. (2001). The big five and sexuality trait terms as predictors of relationships and sex. Journal of Research in Personality, 35(3), 313-338.

Donnellan, M. B., Conger, R. D., & Bryant, C. M. (2004). The Big Five and enduring marriages. Journal of Research in Personality, 38(5), 481-504.

Meltzer, A. L., & McNulty, J. K. (2016). Who is having more and better sex? The Big Five as predictors of sex in marriage. Journal of Research in Personality, 63, 62-66.

Azt, hogy miért szexelünk több megközelítésből vizsgálhatjuk, és az erre vonatkozó kutatások számos okot tártak fel. Mivel az okok száma majdnem végtelen lehet, érdemes a kérdésre adott válaszokat csoportosítani, belőlük dimenziókat képezni.

A belülről motivált szex örömtelibb, mint ha külső okok vezérlik

A motivációkutatás egyik legelfogadottabb felosztása az extrinzik (külső) és intrinzik (belső) motiváció megkülönböztetése, amely szorosan kapcsolódik az önszabályozáshoz. A magasabb szintű önszabályozott, belső szexuális motiváció az egyén jobb szexuális funkcionálásával, magasabb szintű szexuális vággyal, izgalommal és elégedettséggel jár együtt, mint a kívülről irányított szexuális motiváltság, vagy a szexuális amotiváltság, amely a legerősebb összefüggést mutat a szexuális diszfunkciókkal és az elégedettség alacsony szintjével. Mindez azt jelenti, hogy ha saját vágyam, akaratom, igényeim irányítják a szexualitásomat, és ennek megfelelően választom ki, hogy kivel, mikor, milyen formában, gyakoriságban szeretnék szexuális kapcsolatba kerülni, nem engedve a külső nyomásnak, elvárásoknak, akkor jobb, kielégítőbb szexuális életem, párkapcsolatom lesz.

Tovább bontva a külső és belső szexre vonatkozó motívumokat megkülönböztethetünk az intimitásból fakadó szexuális motivációt – amikor saját szeretetem, közelség iránti vágyam kifejeződése a szex, vagy egy ezzel ellentétes irányú szerelmi motívumot, amikor a partenem szerelmének, közelségének elérése a szexuális tevékenység célja. Nem meglepő módon, sokkal örömtelibb a szex, ha gyakrabban motiválja a saját szeretetem vagy vágyam, mint az, hogy a másik szeressen. Sajnos a heteroszexuális párkapcsolatokban (főleg fiatal korban) nagyon gyakori, hogy a nők azért létesítenek szexuális kapcsolatot (akár megfontolás nélkül), hogy úgy érezhessék szeretik, kívánják őket, ezzel megerősítve a saját (sokszor sérült, bizonytalan) önértékelésüket. Egy serdülőkkel végzett amerikai kutatásban azt találták, hogy a depressziós serdülő lányok körében sokkal magasabb volt a partner vágyainak kielégítésére, ezáltal szeretetének megszerzésére irányuló szexuális motiváció, mint a hangulati zavarral nem rendelkező lányok körében.

Szerencsére a lelki fejlődés hozzásegíthet bennünket az önbizalom, önazonosság érzéséhez, aminek birtokában (általában 30 fölött) már nem akarunk mindenkinek megfelelni, kedvébe járni, így jobban tudunk saját vágyunkra, igényeinkre figyelni. Az erős, érzelmileg érett férfiak ezt díjazzák is, és mostanában kifejezetten trendik lettek az önbizalomteli, szexuálisan öntudatos középkorú nők, mint szexpartnerek.

Belülről fakad, de sokkal kevésbé vezet kielégítő szexuális kapcsolatokhoz, ha azért kezdeményezem, vagy fogadom a szexet, hogy azzal önmagamat megerősítsem, saját szexuális és kapcsolati értékemet a magam szemében növeljem. Ha napról napra azért szexelek, hogy ezzel saját nagyszerűségemet, szexuális kívánatosságomat magamban bizonyítsam, akkor ez azt jelenti, hogy önértékelésem, és különösen szexuális énsémám sérülékeny lábakon áll. Sokszor komoly pszichopatológiák (pl. a mostanában sokat emlegetett nárcisztikus vagy borderline személyiségzavarok) állnak az ilyen szexuális motívumok hátterében. Nem vitatom azonban, hogy a jól sikerült szexuális együttlét után bekövetkező feldobott, elégedett állapot nagyon jó érzés, érdemes rá törekedni, de a kutatások azt bizonyítják, nem mindegy milyen indokkal.

Szintén belső motívum lehet, és mégsem túl célravezető, ha a szexet a stresszel való megküzdésként használjuk. Erre inkább a férfiak hajlamosak, a nők, ha rosszul érzik magukat, inkább kerülik, mint keresik a szexet. A stresszel való megküzdésnek persze ez még egy ártatlan formája, hiszen ihatnánk, drogozhatnánk is, de mégsem vezet megoldáshoz. A problémát ugyanis érintetlenül hagyja, semmi sem oldódik meg attól, hogy szexeltünk egy jót. A kutatások szerint azonban ez kevéssé befolyásolja a férfiak szexuális elégedettségét, inkább hat rosszul a partnerre, mivel az ilyen stressz-szex sokszor nem figyel a másikra, csak a saját gyors feszültséglevezetése vezérli a férfit. A másikra irányuló szexuális motivációról és a partnerhatásról a későbbiekben részletesen írok!

Végül az utolsó megkülönböztetett belső motívum az öröm, élvezet elérése. Természetesen ez egy nagyon egyértelműen megjelenő motívum a szexben, mégsem minden szexuális együttlétet vezérel ez elsősorban és nem is mindenkinél van az első helyen a szex általános, gyakori indokai között. Az élvezet motívum magasabb szintű jelenléte, a nagy fokú szexuális vágy sokszor jár együtt túlzott önkielégítéssel, pornófogyasztással, rizikós szexuális magatartással, patológiás szintje pedig a sokat vitatott hiperszexualitás.

Egy következő fontos külső motívum a közösségi nyomás. Különösen fontos ez serdülőkorban, amikor a kortársak hatása nagyon erős, a serdülő azt gondolja nem fogadják el a többiek, ha nem követi az ő normáikat, nem felel meg az elvárásaiknak. A serdülőkori meggondolatlan, rizikós szexuális magatartás (pl. védekezés nélküli szex) szorosan kapcsolódik ehhez (és az előbb leírt, a partner vélt vagy valós igényeihez kapcsolódó, szeretetének elnyerésére/megőrzésére irányuló) motivációhoz. A tinilányok különösen ki vannak téve annak a nyomásnak, amit a kortárscsoport felől éreznek, ami ironikus módon sokszor nem valós, mindenki által valóban megvalósított cselekvést, csak annak a propagandáját jelenti. Sokszor a fele sem igaz azoknak a szexuális tevékenységeknek, amikről beszámolnak egymásnak a fiúk és a lányok, mint az óvodások, egymásra licitálva, nagyot mondva. Mindenki azt hiszi, a többiek már rég elvesztették szüzességüket, vagy ha azt féltik is, már rég túl vannak az első orális/anális szexen. Az ilyen nyomásnak engedő, nem belülről fakadó, elsietett szexuális aktivitás azután csalódáshoz, önmagára irányuló rossz érzésekhez, leértékeléshez vezethet.

Ne tegyük azért, hogy valamit elkerüljünk!

A külső-belső megkülönböztetés mellett a közeledés-elkerülés megközelítés is jól használható a szexuális tevékenységek vonatkozásában. A szexre vonatkozó közelítő motívumok a testi örömök elérését, az intimitás növelését, a kapcsolat erősítését célozhatják, míg az elkerülő motívumok között megtalálhatjuk többek között a konfliktusok, a csalódás, a leértékelődés elkerülésére vonatkozó indokokat. A közelítő-elkerülő motiváció összefüggést mutat a szexuális tevékenységhez kapcsolódó érzelmekkel és az elégedettséggel. Naplóvezetés módszerével vizsgálva kutatók azt találták, hogy a közelítő motívumok által vezérelt szex a kapcsolatra és a szexre vonatkozó pozitívabb érzésekhez, míg az elkerülő motívumok által vezérelt szexuális tevékenységek negatív érzésekhez és alacsonyabb elégedettséghez vezettek. Nagyon gyakori azonban, hogy egyesek (főleg a nők) a békesség kedvéért, a veszekedés elkerüléséért szexelnek, ami a heteroszexuális kapcsolatokban kiegészítő motívuma a férfiak által stressz-kezelésből kezdeményezett szexnek. Klasszikus forgatókönyv, hogy az egyik fél (gyakrabban a férfi) hazahozza a feszültséget, otthon „levezeti” a családon (értsd türelmetlen, kiabál, esetleg verekszik), majd a másik fél (gyakrabban a nő) ezt csökkentendő (akár megelőzendő) szexet kezdeményez, hogy hátha akkor béke lesz, legalábbis elalszik utána. Már olvasom is a férfiak kommentjeit alább, de nem érdekel. Ez így sokkal gyakrabban megtörténik, mint fordítva. A nők másként szívják a férfiak vérét, és bár sokszor vezetik le a családon a hazahozott feszültséget, de sokkal kevésbé a szex lesz a másik által kezdeményezett megoldás.

A mi motívumaink a partnerünkre is hatnak

Az eddigiekben összefoglalt szexuális motivációra vonatkozó kutatások többsége az egyént helyezi a fókuszba, vannak azonban a pár mindkét tagját vizsgáló kutatások is. Egy kutatásban a szexuális motiváció, vágy és szexuális elégedettség összefüggését vizsgálták fiatal együtt járó pároknál, egyéni naplóvezetési módszerrel. Eredményeik szerint az egyén szexuális motivációja nem csak saját, hanem partnere szexuális vágyát és szexszel való elégedettségét is befolyásolja. Azokon a napokon, amikor az egyének közelítő motivációval (az intimitás növelés, kölcsönös örömök elérése) végeznek szexuális aktivitást, a partnerek elégedettebbek a szexszel, mint akkor, amikor az egyének elkerülő motívumokkal szexelnek. Azeredmények szerint a partnerek egymásra hatása erősebb volt, mint saját észlelt motivációik. Azokon a napokon, amikor az egyén közelítő motivációval vonódott be a szexuális aktivitásba, partnere magasabb fokú szexuális vágyról, és ezen keresztül magasabb szintű párkapcsolati és szexuális elégedettségről számolt be Érdekes módon, a kötődés minőségének befolyásoló szerepéhez hasonlóan, jelen kutatás is azt találta, hogy az elkerülő motiváció a nők esetében alacsonyabb kapcsolati elégedettséggel járt együtt, míg a férfiaknál nem mutatható ki jelentős együttjárás a kapcsolati elégedettség és a szexre vonatkozó motiváció között.

Megéri a másikra figyelni, önzetlennek lenni!

Felvetődhet a kérdés, hogy a kapcsolati elégedettség tekintetében fontos kérdés-e egyáltalán a szexuális motiváció irányultsága? Nem jelenthető-e ki, hogy annál, ha nincs szex, a kapcsolat szempontjából jobb, ha van szex, még ha ezt valamely elkerülő motívum irányítja is. A kutatások eredményei szerint azokon a napokon, amikor a partnerek között van szex, nagyobb a szexuális vágy és a kapcsolattal való elégedettség szintje, mint azokon a napokon, amikor nincs, függetlenül a motiváció irányultságától, azonban egyértelműen elégedettebb mindkét partner a szexszel és a kapcsolattal akkor, ha a szexet az egymásra figyelő, egymásnak örömöt okozni szándékozó, a kapcsolatot erősítő motívumok vezérlik.

Kifejezetten a proszociális (másikra irányuló) motiváció jelenlétét vizsgálták egyes kutatások. Szexuális közösségi erőnek (sexual communal strength) nevezték el azt a motivációt, amely a másik szexuális vágyainak kielégítésére irányul, amely tulajdonképpen önzetlen szexualitást jelent. Azok, akik magas szintű önzetlen szexuális motivációval jellemezhetők, valószínűbben vonódnak be a szexuális aktivitásba akkor is, ha kezdetben nincs hozzá kedvük, nyitottabbak a partner szexuális ötleteire, többet kommunikálnak a szexualitással kapcsolatosan (hogy megismerjék a partnerük igényeit és megosszák a sajátjukat). Az önzetlenség hosszú távú pozitív hatásai a párkapcsolatokban régóta ismertek, azonban a szexuális elégedettségre vonatkozó hatást kevesebb kutatás vizsgálta. Az erre irányuló vizsgálatok egyértelmű eredménye, hogy a másikra irányuló önzetlen szexuális motivációnak nem csak a párkapcsolatra, hanem az egyénre is pozitív hatása van. Azoknál, akik magas szintű szexuális önzetlenséggel jellemezhetők, magasabb volt a szexuális vágy szintje, és meg is maradt a kapcsolat előrehaladásával, akár tíz évnél hosszabb kapcsolatban is. Nem meglepő módon, az önzetlen szexuális motivációval rendelkező személyek partnerei boldogabbak és elkötelezettebbek a párkapcsolat fenntartása mellett, mint azok, akiknek partnere alacsonyabb önzetlen szexuális motivációval jellemezhetők. Az önzetlen szexualitás azonban nem keverendő össze a szexuális szolgálatkészséggel, amelyben saját igényeink és vágyaink teljes figyelmen kívül hagyásával törekszünk a másik igényeit kielégíteni, például a fentebb leírt elkerülő motiváció miatt. Az önzetlenség nem balekség, és nem önfeláldozás! Ezt kevesen értik, pedig a kapcsolatoknak ez egy fontos szabálya.

Érdekes ellentmondás, hogy a sztereotípiával, és a szexuális szolgálatkészségre (compliance) vonatkozó nemi különbségekkel ellentétesen, az önzetlen szexualitás motívuma magasabb a férfiaknál, mint a nőknél. A kérdés kutatói ezt a meglepő eredményt a férfiak erősebb szexuális vágyával, szexre vonatkozó magasabb általános motivációjával magyarázzák. Fontos ugyanakkor azt a szempontot is figyelembe venni, hogy a férfiak hajlamosabbak partnerük szexuális igényeinek kielégítését saját szexuális teljesítményük mércéjeként tekinteni, vagyis a másikra irányuló motiváció tekinthető saját magára irányuló, önmegerősítő motivációként is, különösen a maszkulin kultúrájú országokban, mint amilyen Magyarország is.

Mindezeket figyelembe véve a motiváció a szexuális elégedettség fontos meghatározójának tűnik, így érdemes magunkban tudatosítani, megfigyelni, hogy mikor miért szexelünk. Sokat elárulhat önmagunkról és magyarázhatja szexuális és párkapcsolati elégedetlenségeinket, ha ráeszmélünk, olyan okok állnak a szex mögött, ami nem a kapcsolatot erősíti, hanem egyoldalúan csak magunkra vagy a másikra irányulnak. A testünk általában nem hazudik, ezért javaslom, hogy figyeljünk a vágyra, a testi érzésekre, hogy tudatosítsuk: tényleg vágyom a szexre? Erre a szexre, most, itt, ezzel a partnerrel? Ha testünk azt mondja nem, még mindig mondhatjuk neki, hogy de igen, csak készüljünk fel a következményekre. Mindennek ára van!

Felhasznált irodalmak a tudományos igényességű olvasóknak:

Gravel, E. E., Pelletier, L. G., & Reissing, E. D. (2016). “Doing it” for the right reasons: Validation of a measurement of intrinsic motivation, extrinsic motivation, and amotivation for sexual relationships. Personality and Individual Differences, 92, 164-173.

Gable, S. L., & Impett, E. A. (2012). Approach and avoidance motives and close relationships. Social & Personality Psychology Compass, 6, 95-108.

Morrison-Beedy,  D., Grove, L., Ji, M. & Baker, E. (2017). Understanding the “Why” for High Risk Behavior: Adolescent Girls’ Motivations for Sex. Accepted manuscript in Journal of the Association of Nurses in AIDS Care.

Muise, A, & Impett, E. A. (2015). Good, giving and game: the relationship benefits of communal sexual responsiveness. Social Psychology and Personality Science, 2015; 6:164–72.

Muise, A., Impett, E. A., Kogan, A. & Desmarais, S. (2013). Keeping the spark alive: Being motivated to meet a partner’s sexual needs sustains sexual desire in long-term romantic relationships. Social Psychological & Personality Science, 4, 267-273.

Muise, A., Impett, E. and Desmarais, S. (2013). Getting It On Versus Getting It Over With. Personality and Social Psychology Bulletin. 39, 10 (2013), 1320–1332.

A szex, mint az élet minden más területe, lehet komoly, forgatókönyvszerű és munkajellegű, vagy játékos, vicces és fantáziadús. Röviden előrevetítve a most következő posztot: a szex is sokkal jobb, ha nem vesszük túl komolyan!

A felnőtt játékosság pozitívumai

A felnőtt játékosság a pozitív pszichológia térnyerésével vált vizsgálati területté, és definíció szerint az egyén azon képességét jelenti, aminek birtokában ő képes a jelenségeket, problémákat úgy átkeretezni (fejben átalakítani, önmagának átfogalmazni), hogy azok számára (és a többnyire a környezete számára is) viccesekké, szórakoztatókká válnak, ezáltal akár még a nehézségekkel való megküzdés is pozitív érzésekkel járhat. Tulajdonképpen a játékos felnőttek „mindenből viccet csinálnak” vagy legalábbis meglátják a dolgok vicces, szórakoztató oldalát.

A játékosság, mint személyiségjegy fontos szerepet játszik a vonzerőben, mindkét nem szívesebben ismerkedik meg és keres olyan szerelmi partnert, akire jellemző, mint olyat, akiből hiányzik a játékosság. Egyes evolúciópszichológiai kutatók szerint a játékosság jelenléte jelzőértékkel bír, férfiak esetében az agresszió alacsony szintjét, nők esetében pedig a termékenységet jelzi, ezért preferált jellemvonás.

A játék mint tevékenység örömteli és önmagáért való, a játék közben megélt pozitív érzelmek nagyban hozzájárulnak a testi-lelki egészséghez, a társas kapcsolatok fejlődéséhez. A játék emellett más szerepet is betölthet: segíti a kommunikációt, elmélyíti az intimitást, csökkenti a konfliktusokat és feszültségeket, kreatív energiákat teremt stb.

Játékosság a párkapcsolatokban

A játékosság a szerelemben eltérő mértékben lehet jelen, a szerelem egyes típusaira jobban, másokra kevésbé jellemző. Van azonban egy szerelmi stílus, ami kifejezetten a játékossággal van összefüggésben, ez a Ludus, ami játékos (komolytalan) szerelmet jelent. Azok, akikre ez a szerelmi típus jellemző, úgy gondolnak a kapcsolatokra, mint játszmákra, ahol a cél érdekében akár csalni is ér, a problémákat nem kell túl komolyan venni, és akár több kapcsolatot is lehet egyszerre folytatni. A játékos szerető tehát társasági, komolytalan, és kedveli a párhuzamos kapcsolatokat. Nem kell azonban feltétlenül poliamornak (egyszerre több szerelmi kapcsolattal rendelkezőnek) lenni, hogy szerelmi kapcsolatunk játékos legyen. Egyes kutatók éppen ezért csak a játékosság pozitív oldalát, a kreativitást, rugalmasságot emelik ki, és nem keverik a játék és játszma fogalmakat. Én is ezt teszem, és a továbbiakban a játékosságot csak ebben az értelemben használom.

Számos formában lehet jelen ez a kreatív, játékos tevékenység a párkapcsolatokban. A kommunikáció szintjén az ugratás és viccelődés megszínesítheti a kapcsolatokat, elütheti a konfliktusok élét, levezetheti a feszültségeket – de csak amíg minden érintett fél viccnek és nem sértésnek tekinti. Már Freud is felfedezte a vicc fontos szerepét a tudattalan elfojtásainak elfogadott megnyilvánulásaként, és ha megnézzük, valóban, a legjobb viccek nem politikailag korrektek, kimondják a kimondhatatlant, megnevezik a társadalom előtt fel nem vállalható vágyakat vagy félelmeket. A férj-feleség, vagy férj-feleség-szerető viccek is ilyen szelep funkciót töltenek be. („De a miénk szebb!”)

A párkapcsolati viccelődés ehhez nagyon hasonlóan kezelheti az elfojtott feszültségeket, jeleníthet meg ki nem mondott konfliktusokat, mutathat rá olyan hiányosságokra, amiket nyíltan nagyon kínos lenne szóba hozni. Az ilyen vicces formában megfogalmazott kritika azután életre kel, és a partnerek érettségén, szociális és érzelmi intelligenciáján múlik, hogy építő vagy romboló irányba hat a párkapcsolatra. Azok a párok, akik a viccet helyén tudják kezelni, kreatívan használják és nem viszik túlzásba, sokkal elégedettebbek a párkapcsolatukkal, mint akik egyáltalán nem viccelődnek egymással, vagy sértő, durva vicceket használnak egymással szemben.

Ugyanez igaz az ugratásra is. Ha játékos kedvűek vagyunk és szívesen ugratunk másokat, akkor a kapcsolat kezdetén elkezdhetjük kipuhatolni a másik fél humorérzékét és reakcióit. Ha úgy látjuk, vevő a humorunkra, akkor elkezdhetjük hozzáedzeni őt a vicces ugratásokhoz is. Párunk reakcióinak ismeretében, megfontoltan kövessünk el vele szemben bármit, de nem érdemes túllépni bizonyos határokat. Hacsak nem ebből élünk, ne tegyünk a párunk szusijába ipari használatra gyártott csípős paprikát, vagy szendvicsébe homokot!

A játékosság megjelenhet még vicces nevek adásában, intim utalások használatában, amit csak a partnerek értenek, és ami kifejezi és erősíti a közöttük lévő kötődést és intimitást. A párkapcsolat kezdetén jellemzőbbek a „cuki” becenevek, amiket mások előtt nem is feltétlenül használunk, azonban gyakori, hogy az igazán kreatív, játékos felnőttek olyan néven kezdik el hívni partnerüket, amit később a barátaik is átvesznek, és egy idő után mindenki így hívja őt. Évtizedek múltán már senki nem emlékszik, hogy miért, de mindenki csak úgy ismeri őt, hogy Berger.

Szintén a párkapcsolati játékosság része lehet a szerepjáték is, amikor eljátszom, hogy valaki más vagyok, utánozok valaki mást, úgy csinálok mintha. Hasonlóan a viccekhez, ez is levezetheti a feszültséget, átkeretezheti a problémákat, egy másik, kezelhető síkra terelheti a konfliktust. Ha agyamra megy a párom, és úgy látom, most pont olyan, mint az apja, akkor felvehetem az anyós hanghordozását, és az ő stílusában perelhetek vele. Fontos, hogy csak addig játsszuk a szerepet, amíg a másik kibillen a negatív hangulatból, majd a megteremtett vicces, kedves légkörben zárjuk le a konfliktust, levonva magunknak a tanulságot – például, hogy ne ismételjük szüleink problémáit!

A szerepjáték legizgalmasabb formái azonban egyértelműen a szexben jelennek meg. Térjünk is rá a témára!

A játékosság jelenléte a szexben

A játékpszichológia megközelítésmódját használva a szexben is jelen lehetnek a gyakorlójátékok, a fantázia- és szerepjátékok, valamint a társas- vagy szabályjátékok. Ugyanakkor erotikus játékok alatt érthetjük a szexjátékok, szexuális vágy- és izgalomfokozó segédeszközök használatát is. Kezdjük először ezek tárgyalásával.

A szexjátékok rendkívüli elterjedtségét a könnyű online hozzáférhetőség eredményezte, amely csakúgy, mint a pornóhasználatot, a játékvásárlást is diszkrétté és egyetlen kattintással elérhetővé tette. Jelen írásban nem térek ki a magányos használatra, mivel az többnyire nem a játékosság oldaláról megközelíthető, így azzal sem szeretnék most foglalkozni, hogy felválthatja-e a dildó vagy a guminő a valódi partnert. Ez a kérdés messzire visz, el a játékosság témaköréből. Egy másik posztban majd körbejárhatjuk a kérdést. Most csak a szexuális kapcsolatban (legalább 2 személy között létrejövő szexben) használt szexuális játékszerekről írok.

A szexuálisan legaktívabb 20-40 éves korosztály körében egyre inkább elfogadott a szexjátékok használata, és az idősebbek párkapcsolatában is egyre gyakrabban jelennek meg, mint unaloműző, az izgalmat fokozó, a kapcsolatot felfrissítő segédeszközök. Az ilyen néven megtalálható kütyük variációi végtelenek, és nem véletlenül használom a kütyü szót, mivel egyre inkább elektronikusan vezéreltek, sőt távvezéreltek, akár telefonnal is irányíthatók. A sarkosan sztereotip forgatókönyv szerint a vágyakozó feleség otthon, „a papa szolgálati útra ment”, felhívja anyu kütyüjét a mobilján, és örömhöz juttatja. A cyberszex ezen változata, ami a távollévő, de egyébként egymáshoz tartozó partnerek között zajlik valóban elsősorban a játékosságon, kíváncsiságon, nyitottságon alapul, és nem veszélyezteti a kapcsolatot, hanem akár erősítheti azt.

A szexjátékok legnagyobb tömege egyébként a nőket célozza (az egyik legnagyobb online piactéren több mint 44000 női szexkellékből válogathatunk, míg a férfiaknak „csak” 8000 jut), a pénisz alakú dildók és elektromos vibrátorok végtelen méret, forma és anyagválasztékban állnak rendelkezésre, csakúgy, mint a kifejezetten G pontra vagy a klitoriszra irányuló elektromos, akár távvezérelhető vibrátorok (csak az áthallás kedvéért: az okostelefonra kifejlesztett egyik népszerű alkalmazás Magic Motion nevet viseli). Egy 2008-as amerikai országosan reprezentatív kutatás szerint a leszbikus és biszexuális nők nagyobb arányban (65-70%) használnak/használtak valaha vibrátort a párkapcsolati szexben, mint a heteroszexuálisok (kb. 40%), és nem elektromos dildót is gyakrabban használnak a nem heteroszexuális nők, ami nem kíván bővebb magyarázatot. A kutatás rákérdezett a vibrátor/dildó használat okaira is, és magasan legnagyobb arányban (50-70%) arra hivatkoztak a nők, hogy kíváncsiság és öröm vezérelte őket a kipróbálásban, de sokan kifejezetten a párkapcsolati szexualitás feldobását, „megfűszerezését” célozták a vibrátorral. Azaz „Girls just wanna have fun”!

A férfi szexjátékok hasonlóképpen változatosak, a partnerkapcsolatban nyilván nem a guminő az elsődlegesen használt eszköz, azonban az anális segédeszközökből is hatalmas a választék. Hasonlóképpen a nőkhöz, a férfiak esetén is sokkal több meleg vagy biszexuális, mint heteroszexuális férfi használ szexjátékokat, és ahogyan korábban említettem, a heteroszexuális párkapcsolatokban a szexjátékok inkább a nők, mint a férfiak örömét célozzák. Ha ugyanakkor az eszközzel nem elsősorban az orgazmus elérése a cél, hanem tényleg a játékosság, az erotikus örömök (FUN) fokozása, akkor kiegyenlítettebb a két nem közötti egyensúly, mert itt jönnek képbe például a szerepjátékos eszközök, amelyek mindkét nem által használtak.

A szexjátékok népszerű csoportját alkotják a BDSM (lekötözős szado-mazo) eszközök, amelyek egyértelműen partnerrel folytatott szexre tervezettek. Egyedül nincs értelme ezeknek az eszközöknek, így azt javaslom, ne bilincseljük oda magunkat az ágyhoz, ha egyedül vagyunk, és nem vagyunk benne 100%-ban biztosak, hogy nem a gyerek, a bejárónő vagy az anyósunk érkezik először haza, és hogy egyáltalán hazajön valaki! Szóval ezeket partnerrel együtt használjuk. Lentebb részletesen írok a BDSM-ről.

A szexuális játékok használata sokaknál természetes és semmi gondot nem okoz beszélni róla, azonban a kutatások szerint a partnerek egy része szégyelli az erre irányuló vágyát és kíváncsiságát. A jeget megtörni azonban sokszor egyszerűbb, mint gondolnánk, csak egy linket kell küldeni a partnernek a kívánatos tárgyról, a megfelelő webshopból „A ma esti desszert?” szöveggel és kész. Ha a párunk benne van („Naná! Tejszínhabbal” a viszontválasz), akkor, ha nem is aznap estére, de pár napon belül megérkezik a kicsike és kipróbálható. Nyilván ne a legdrágább és legbonyolultabb kütyüvel kezdjük, ha eddig csak sötétben, misszionárius pózban csináltuk, válasszunk olyat, amit nem nehéz kezelni és még beleillik az eddigi szexuális gyakorlatunkba. A komfortzóna tágítása, az újdonságok bevezetése fokozatosan történjen, ne rohanjuk le egymást az anális ékszerekkel rögtön! Ha jobban belegondolunk egy puha és tiszta ecset, egy finom tollpihe, egy jégkocka csakúgy erotikus játékszer lehet, mint a drága kütyük. Kezdjük ezekkel a játékos erotika megteremtését, a korbácsot hagyjuk későbbre!

A szex mint játék

Magát a szexuális tevékenységet, főleg, ha a párkapcsolat folyamatában fejlődve tekintjük, egyértelműen besorolhatjuk a gyakorló játékok közé. Mint bármilyen tevékenységgel, amit még nem próbáltunk, a szexszel kapcsolatban is megélhetjük a kezdeti ügyetlenséget, majd a gyakorlással fejlődő ügyességünket, és jó esetben azt is, hogy életünk végéig nyújthat felfedezni való, kipróbálatlan területeket, kihívásokat. Ahogyan a biciklizés, mint gyakorló játék is rutinossá válik, úgy lesz a szex is gyakorlott egy idő után, és mint gyakorló játék akkor juttat bennünket megint flow élményhez, ha valamilyen újdonságot tudunk belecsempészni. Ez lehet új póz, amit még nem próbáltunk, vagy egy új helyszín, időpont, nota bene új partner!

A játékpszichológia következő fogalma a fantáziajáték, vagy szimbolikus játék, ami a „mintha” fogalmán alapul: úgy teszünk mintha. A szexuális fantáziák is ilyen „mintha” területen működnek, elképzelünk valamit, ami nincs jelen, vagy nem úgy van jelen a valóságban. A maszturbációs fantáziák a leggyakoribb megjelenési területei az erotikus „mintha” játékoknak, ezek azonban önmagukban is megérnek egy posztot, vagy akár könyveket is, ld. például Nancy Friday: Nők a csúcson c. könyve. 

A fantáziajátékok páros változatai a szerepjátékok, ahol egymást kiegészítő szerepek működnek együtt, sokszor a szerephez tartozó eszközök, tárgyak támogatásával.

A párkapcsolati szerepjáték nem csak a szexre irányulhat, de legtöbbször annak felpezsdítésére használatos. Az erotikus szerepjáték kifejezés azonban azt hangsúlyozza, hogy a játékos kedvű partnerek aktuálisan felvett szerepüket nem csak az előjátékban, vagy az aktus során játsszák, hanem akár ebédnél, vagy egymást a munkahelyről felhívva, esetleg egymásnak e-mailt küldve. James Bond és Ms Moneypenny , vagy Mr és Mrs Smith párosa között nem csak az ágyban villantak a szikrák, így a szerepjátszó szexpartnerek is kitágíthatják a játékteret és erotikát vihetnek a hétköznapi helyzetekbe, felpezsdítve a kapcsolatot és fokozva a vágyat.

Sötét vágyak

A pszichológusok által leginkább kutatott szexuális szerepjáték a szado-mazo szerepjáték, amely az uralkodás és alárendelődés kiegészítő motívumait hordozza. A leginkább elfogadott megközelítés szerint a szado-mazo kapcsolat (modern nevén a BDSM, amely a megkötözést is hangsúlyozza a dominancián, és szado-mazo irányultságon kívül) 5 fő jellemzővel bír, amelyeknek természetesen nem minden eleme van egy adott játékban jelen:

1. Az uralkodás és alárendelődés motívuma – valaki parancsol, a másik engedelmeskedik. Ez nem mindig hangsúlyos, de az esetek nagy részében megjelenik.
2. Szerepjátékba ágyazott – nem feleség parancsol a férjnek, hanem a Sötét Úrnő a szolgájának. Ez kritérium, anélkül ugye nem szerepjáték a szerepjáték.
3. Közös beleegyezésen alapul – minden résztvevő szereplő ezt akarja, örömét leli a szerepjátékban, nem csak a másik kedvéért teszi, és akármikor joga és lehetősége van kiszállni a játékból. Ez is kritérium, enélkül a BDSM szexuális bántalmazás!
4. Minden érintett fél tudja, érti, hogy ez egy szado-mazo játék, ennek értelmében beszélnek róla - pl. mint jelenet emlegetik az aznapi aktust.
5. Alapvetően szexuális természetű (bár ahogy említettem átszivároghat más tevékenységekbe is)

A szado-mazo szerepjátékok sokfélék lehetnek, ismertek a Gazda és rabszolga, a megerőszakolós (idegen megerőszakolja a mit sem sejtő áldozatot), az állatos (gazda és kutya, gazda és ló), a doktoros/doktornénis, a szófogadatlan kisfiú/kislány, akit meg kell büntetni, a kínzó és fogoly, az istennő, akinek áldozatot kell bemutatni, stb. szerepjátékok. A játékot sokszor ismétlődően játsszák a felek, és a szerepek változnak, a karakterek fejlődnek. A kutatások a karakter fejlődésében a személyiség változását is tetten érik, például ahogyan a kezdetben alárendelődő karakter idővel dominánssá alakul. Vannak ugyanakkor „főállású” szado-mazo partnerek, akik, mint a Szürke ötven árnyalatában, szerződést kötnek és életük minden területén alávetik magukat ennek a szerződésnek. Azt gondolom, hogy ez túlmegy a játék fogalmán, aminek egy fontos kritériuma a „mintha tudat”, hogy úgy teszünk, mintha ez egy torta volna, de igaziból tudjuk, hogy homok és, ha éhesek vagyunk, mégsem ezt esszük meg. Vagyis a főállású BDSM nem játék, és így nem is javaslom a szexuális életünk gazdagítására. Hasonlóképpen káros, ha az agresszió elhatalmasodik, és uralkodik a játékosság felett, vagy nem kölcsönös igényeken és beleegyezésen alapul, akkor egyértelműen károsítja az egyént és a kapcsolatot. A szürkének valóban sok árnyalata van, de nagyon figyelni kell, hogy ne lépjük át az egyértelműen sötét árnyalatokhoz vezető határt!

A szado-mazo játékok nagyon gyakran kifordított nemi szerep munkamegosztást hoznak létre, vagyis a nő dominál, a férfi alárendelődik. Különösen igaz ez a vezető beosztású, állandóan kontrolláló és irányító férfiak esetén, akik a BDSM-ben éppen azt akarják, hogy domináljanak fölöttük, uralkodjanak rajtuk, és az esetek nagy részében, okozzanak nekik fájdalmat. A fájdalom és élvezet összekapcsolódásának kérdése messzire vezet, nem szeretném most részletesen tárgyalni, annyi azonban biztos, hogy a BDSM gyakorlói számára a két dolog együttjár. Ebből fakadhatnak a veszélyek is, mert a jól megbeszélt jelszó ellenére is előfordulhat, hogy a hurok túl szoros, és a fojtogatás életveszélyes. Nagyon körültekintően kell tehát partnert választani a BDSM játékokhoz, és semmiképp nem javaslom első randin vagy egyéjszakás kalandban megpróbálni. Én magam egyébként is irtózom a fájdalomtól, így nem vagyok BDSM-párti, de el tudom fogadni a stabil párkapcsolatban megvalósuló megfontolt használatát.

Erotikus társasjátékok

A gyermekkorral foglalkozó játékpszichológia a legnagyobbak játékaként tárgyalja a szabályjátékokat, amelyek lehetnek akár mozgásosak (pl. sportjátékok), akár táblás játékok. Ahogyan korábban írtam, szex nem sport, ne is űzzük sportként, így az erotika területén a szabályjátékok az erotikus társasjátékokra korlátozódnak.

Nyilván az egész szexuális kapcsolat tekinthető egy hosszabb-rövidebb társasjátéknak, ahol együtt fektetjük le a szabályokat. Ezek a szabályok származhatnak közös megfontolásból (kipróbáltuk, és nekünk nem jön be a swinger, legyen szabály tehát, hogy nincs partnercsere), vagy a neveltetésünkből (anyukám mondta, hogy a fenekembe semmi nem mehet be, csak ki, és én ebből nem engedek, a szabály, hogy no anál). A lépéseinket ebben a játékban is díjazzák, vagy büntetik, néha egy egész körre kizárnak a játékból, stb. De a játékosság ebből a nézőpontból ritkán látszik, így jó azt ennél konkrétabb formában is becsempészni a szexuális kapcsolatba. Erre adnak lehetőséget az erotikus társasjátékok.

Az erotikus társasjátékok sokfélék lehetnek, pl. táblásak vagy kockajátékra épülők, de léteznek ügyességi játéknak álcázott szexjátékok is, pl. Love Jenga. Bármelyiket kipróbálhatjuk, de szerintem az igazán jók olyanok, amelyek az erotikára és nem a szexre helyezik a hangsúlyt. A jól felépített erotikus társasjátékban hangsúlyos a hangulatteremtés, intimitás, kölcsönös örömszerzés, és nem cél, vagy legalábbis nem kötelező elem az orgazmus. Az egyik ilyen népszerű társasjáték leírásában kifejezetten felhívják a figyelmet erre a hangulatteremtésre az alábbi kellékekkel: „hangulatvilágítás, halk, romantikus zene, egy üveg bor, vagy pezsgő, finom gyümölcs (szőlő, eper), masszázsolaj, vagy testápoló”.

Az ilyen felnőtt társasjátékok használata hasonlóan az eddigiekhez, igényel némi nyitottságot, kíváncsiságot, de ez is olyan, mint a többi erotikus játék, hogy csak elkezdeni nehéz, azután már egyre könnyebb az ellazulás.

Összességében azt mondhatjuk a párkapcsolatokban jelenlévő játékosság a kapcsolati intimitás fontos eleme, a kapcsolattal való elégedettséggel összefüggő tényező! Érdemes tehát kihasználni a bennünk lévő Homo Ludenst, hogy kapcsolatainkat megóvjuk az unalom és komolyság rémétől.

Felhasznált irodalom tudományos igényességű olvasóknak:

Baxter, L. A. (1992). Forms and functions of intimate play in personal relationships. Human Communication Research, 18(3), 336-363.

Harviainen, J. T. (2011). Sadomasochist role-playing as live-action role-playing: A trait-descriptive analysis. International Journal of Role-Playing, 2, 59-70.

McCarthy, B., & Farr, E. (2012). Strategies and techniques to maintain sexual desire. Journal of Contemporary Psychotherapy, 42(4), 227-233.

Proyer, R. T. (2014). To love and play: Testing the association of adult playfulness with the relationship personality and relationship satisfaction. Current Psychology, 33(4), 501-514.

Proyer, R. T., & Wagner, L. (2015). Playfulness in Adults Revisited: The Signal Theory in German Speakers. American Journal of Play, 7(2), 201-227.

Nem akartam, de egyszerűen nem térhettem ki a téma elől, mert ahol szex van, ott hatalom is van, és ahol hatalom van, ott könnyen lehet, hogy valaki visszaél a hatalmával. A hatalommal való visszaélés számos formája közül most a munkahelyi szexuális zaklatás lesz a téma (a családon belüli erőszakhoz még bátorságot és szakirodalmat gyűjtök). Előre is elnézést kérek, de a poszt sokkal inkább fog szólni a nők, mint a férfiak elleni szexuális zaklatásról, azonban sok tényező nem függ a résztvevők nemétől. Másik hiányosság, amit előre jelzek, hogy nem térek ki magára a zaklatás formáira, csak a résztvevők jellemzőire és a zaklatás hatására koncentrálok.

Mit jelent a szexuális zaklatás?

A szexuális zaklatás fogalma jogilag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben definiált, mint a zaklatás egy formája. Eszerint „zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott (védett) tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása”. Mielőtt hiányolnák a 8. §-t, röviden összefoglalom: védett tulajdonság például a személy neme, etnikai, vallási hovatartozása, szexuális orientációja, stb., gyakorlatilag bármilyen tulajdonság, adottság, ami diszkriminációra adhat okot. A szexuális zaklatás esetén egyértelműen a személy neme kerül a középpontba.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kiadványa szerint „A szexuális zaklatás tipikus példái a szexuális tartalmú, szöveges vagy képi üzenetek; zavarba hozó, fizikai kontaktusra irányuló próbálkozások; előléptetés, jutalmak, egyéb előnyök ígérete szexuális szolgáltatásért cserébe; zavarba ejtő, félreérthető jelzések, gesztusok; adott esetben rendszeres, az áldozat megjelenésére tett megjegyzések, célzások, stb.” A satöbbi nagyon lényeges, mert az itt felsoroltak nem merítik ki a szexuális zaklatás széles körét, és a felsoroltakon belül is nagyon nagy a választék. Például a fizikai kontaktusra irányuló próbálkozások sokfélék lehetnek, kezdve az egészen enyhe kézsimogatástól, amit akár értékelhetünk még elviselhetőnek is (és mivel sokan nem reagálnak rá, így nem csak elviselhető de elfogadható is lesz), de az erőszakkal a székbe nyomom, csókolgatom és fogdosom az kifejezett szexuális zaklatás! Ennyit most a jogról, de a végén még visszatérek hozzá.

A zaklatás minden formája a hatalommal és/vagy annak hiányával függ össze, akár a ragadozó (értsd: elkövető), akár az áldozat oldaláról szemléljük. A munkahelyi szexuális zaklatás esetén is ketté választhatjuk a hatalommal rendelkező és hatalmi pozícióval visszaélő ragadozókat (ezek lehetnek nők és férfiak egyaránt, de a hatalom természetéből fakadóan sokkal több a férfi, mint a nő), valamint a hatalomhiányos és éppen ezért frusztrált ragadozókat (akik szinte kizárólag férfiak). Az áldozatok általában a hatalom nélküli vagy a ragadozóhoz képest kevesebb hatalommal rendelkező munkavállalók közül kerülnek ki, részletesebben később jellemzem őket.

A munkahelyi szexuális ragadozók fejében összekapcsolódó hatalom és szex

A szexuális zaklatás okai összetettek és még nem teljesen tisztázottak. Számos elméleti modell létezik, amelyek általában több tényezőt vesznek figyelembe, és ezen tényezők mindegyikéhez más-más típusú szexuális zaklatót (agresszort) társítanak. Mivel jelenlegi témánk a munkahelyi szexuális zaklatás, ami ritkán jut el a tényleges megerőszakolásig (értsd ezalatt a közösülésre kényszerítést), ezért most azokat a tényezőket vesszük figyelembe, ami a szex, az agresszió és a munkahelyi körülmények metszéspontjában vannak.

A témával foglalkozó kutatók a hatalom és a szex összekapcsolódását emelik ki, ami egyes emberek fejében egy erős, azonnali és nem tudatosuló összefüggés. Ha ezeknek az embereknek hatalommal összefüggő szavakat mutatunk a másodperc törtrésze alatt úgy, hogy azok nem is tudatosulnak, majd vonzó férfiak/nők képeit tesszük eléjük (szexuális orientációjuknak megfelelően) és arra kérjük őket, hogy értékeljék, mennyire vonzó az adott személy, a hatalommal „előfeszített” személyek vonzóbbnak értékelik a képeket, mint azok, akiknek előzőleg nem mutattak hatalom vonatkozású szavakat. Egyes kutatások szerint az erős hatalom-szex asszociációval rendelkező férfiak nem csak vonzóbbnak ítélik munkatársnőiket a hatalomra való emlékeztetés után, de valószínűbben nyilatkoznak úgy, hogy szívesen kényszerítenék vagy akár ténylegesen kényszerítették őket régebben szexre! Nem meglepő módon a hatalom-szex összefüggéssel jellemezhető egyének izgatóbbnak találták az erőszakot megjelenítő szexuális tartalmakat (könyvek, filmek), jobban elhitték a megerőszakolással kapcsolatos mítoszokat (pl. hogy a lelke mélyén minden nő erre vágyik), elfogadhatóbbnak ítélték az erőszakot általában, és erősebben jellemezhetők az ellenséges szexizmussal (t.i. a nők alacsonyabb rendűek), mint azok, akiknek a fejében nincs meg ez a hatalom-szex összefüggés.

A kutatások szerint ez az automatikus hatalom-szex összefüggés azokkal a személyekkel szemben aktiválódik inkább, akik egyrészt szexuálisan vonzók (ez a dolog szexuális vonzalommal és izgalommal kapcsolatos oldala), másrészt kiszolgáltatottak, sérülékenyek, alárendeltek/alárendelődők (ez a dolog hatalommal kapcsolatos oldala). Vagyis van egy tipikus áldozat, aki vonzza a ragadozókat. Róluk később írok.

A hatalomhoz való alárendelti viszony félreértelmezése

A kutatások azt is feltárták, hogy a hatalmi pozícióval visszaélő szexuális ragadozók nem feltétlenül kezdik rögtön ragadozóként a beosztásukat. Hatalomba kerülésükkor megtapasztalják beosztottaik feléjük irányuló pozitív, alárendelődő viszonyulását, hogy mindenki egy kicsit a kedvükbe akar járni. Azokon a munkahelyeken, ahol sok a női beosztott és tipikusan férfiak a vezetők (pl. egy egyetem), a hatalmi helyzetbe kerülő férfi egy csomó nőt talál hirtelen maga körül, akik látszólag mind a kegyeiért rajonganak. Látszólag! És itt jön az újabb félreértés, mert a szexuális ragadozók a nem ragadozókkal szemben hajlamosabbak félreérteni a beosztottak feléjük irányuló figyelmességét és segítőkészségét, és szexuális érdeklődésként értelmezni, hogy a titkárnő beviszi a kávét, és még közben mosolyog is. Semmiképp nem szeretnék elfogult lenni, mert ugyanez előfordulhat a vezető beosztásba kerülő nőkkel is, ha férfiak a beosztottak, és a kutatások szerint meg is történik, de mégis ritkább, mint fordítva.

A ragadozó gyermekkora

Ejtsünk akkor néhány szót a hatalom-szex összefüggés kialakulásáról. Honnan származik? Az elméleti megközelítés sokféle lehet kezdve a pszichoanalitikustól, ami nyilván mindent az elfojtott tudatalatti késztetésekre és az anyára ken, a másik végponton elhelyezkedő behavioristáig, ami pedig egyszerű tanult válasznak fogja értelmezni a szex mint domináns válasz megjelenését a hatalmi helyzetben, de bárhonnan is közelítünk, az biztos, hogy a szexuális ragadozónak valami nagyon félrecsúszott gyermek- és serdülőkorában!

Kézenfekvőnek tűnik a pszichoanalitikus megközelítés, ami az anya mindenható hatalmát emeli ki, aki csecsemőkorban legtöbbször minden szükséglet egyszemélyi kielégítője, így nagyon sok gyermek életében a hatalom legelső és legfontosabb megtestesítője. Ráadásul a vele való kapcsolat nagyon is testi, örömteli érintéseken alapuló, mondhatjuk a legelső erotikus élményünk. Könnyen elképzelhetjük azt a nem is olyan ritka helyzetet, hogy az anya, aki egyébként párkapcsolatában és a társadalomban is hatalom nélküli, a csecsemővel majd növekvő és cseperedő gyermekével való kapcsolatában éli meg egyedül, hogy ő parancsol, az van, amit ő mond, ő a főnök. Ez természetesen frusztrációt, dühöt és ellenségességet, fokozott hatalmi vágyat alakít ki válaszként a gyermekben, ami ambivalens módon kapcsolódik az anya testének és érintésének eredendően pozitív érzésével. Elméletileg kész is a szexuális ragadozó, aki felcseperedve a nőkben potenciális veszélyt, legyőzendő, meghódítandó anyát lát, akit mellesleg jól meg kellene „büntetni”.

A másik jól használható elméleti megközelítés a látott, megfigyelt szülői, gondozói szerepminták szexhez és hatalomhoz való viszonyát hangsúlyozza. Eszerint a gyermek megfigyeli szülei hatalmi harcait és a közöttük lévő intimitásnak a hatalomhoz való viszonyát, majd a látott, de nem értett mintákat, képeket, forgatókönyveket lefordítja magának és létrehozza a hatalom-szex összefüggést, ami a későbbiekben előírásként, az intim kapcsolatok modelljeként fog működni.

Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a szexuális bűnelkövetők élettörténetében nagy valószínűséggel megtalálhatók a koragyermekkori kötődési problémák, családi strukturális és működési zavarok, elhanyagolás, bántalmazás, különös tekintettel a szexuális bántalmazásra, amelyekből már serdülőkorban kialakul az érzelmi és szociális intelligencia alacsonyabb szintje, az érzelmek felismerésének és szabályozásának zavara, ami pl. az empátia hiányában, a kegyetlenség iránti érzéketlenségben nyilvánulhat meg. Ha vezető beosztású ragadozókra gondolunk, akkor az értelmi intelligencia magas szintje mellett mindezek nem mindig vezetnek nyílt (szexuális) erőszakhoz, mert ebben az esetben a felnőtt képes kontrollálni a durva és nyílt szexuális agressziót, azonban a szexuális zaklatásnak sok formája létezik, és ezek nem értelmeződnek agresszióként a ragadozó fejében, sőt ő tulajdonképpen „csak udvarolgat, teszi a szépet a hölgyeknek”. Még egyszer hangsúlyozom szexuális ragadozó nő is lehet, akár hasonló háttérmintázatokkal és tudattalan motivációkkal, de nyilván másféle viselkedésformákkal. Mivel azonban a munkahelyi szexuális ragadozóvá válás sokkal több férfinak, mint nőnek lehetőség, ezért most nem térek ki a női verzióra. (Majd megírják a férfiak úgyis a kommentekben.)

Ennyi elég is lehet a ragadozóról, akinek fent leírt pszichoanalitikusan értelmezett probléma-eredete igaz lehet a hatalom nélküli ragadozóra is, sőt tulajdonképpen még érthetőbb az ő esetében a nők felé irányuló harag, amit jelenlegi alárendelt pozíciója csak még inkább felerősít. De már így is többet írtam a ragadozóról, mint kellene, de tettem ezt azért, hogy ráirányítsam a figyelmet a tudatos koragyermekkori nevelés fontosságára! Fiam van, én nagyon kell, hogy figyeljek erre!

Az áldozat

A tipikus áldozat elsősorban alárendelt, beosztott viszonyban van, kiszolgáltatott helyzetben, és ennek az érzete nagyon erős. Egy beosztottnak is lehet biztonságérzete munkájában, önbizalma képességeiben, és tudatossága jogait és kötelességeit illetően, de a tipikus áldozat úgy érzi vele mindent megtehetnek, és nagyon fél attól, hogy elbocsájtják. A tipikus áldozat kiszolgáltatottsága annál nagyobb, minél inkább sérülékeny élethelyzetben, mentális állapotban van. A tipikus áldozat (inkább nő, mint férfi) egyedülálló szülő, gyermekét egyedül neveli, így szociálisan kiszolgáltatott. A tipikus áldozat mentálisan sérülékeny, minimum önértékelési problémákkal küzd, de akár komolyabb lelki nehézségei is vannak, amitől bizonytalan, de legalábbis ambivalens saját magát és a környezetét illetően is. „Sem én nem vagyok elég jó, sem a világ nem elég biztonságos hely. Kicsi vagyok és kiszolgáltatott, valaki mentsen meg!” – ez a tipikus áldozati narratíva, ami félreértelmezve felhívás lehet az uralkodásra, kontrollra, visszaélésre. Ugyanakkor a tipikus áldozat sokszor szexuálisan nagyon is vonzó, akinek alárendelődő, behódoló viselkedését a ragadozó szexuális nyitottságként értelmezi. Sokszor sajnos a szexuális zaklatás felnőtt áldozata gyermekkori szexuális bántalmazás áldozata egyben, ilyenkor a trauma ismétlődése megerősíti a koragyermekkori sérülések lenyomatait a személyiségben, a szexualitásról alkotott sémákban, reakciókban. „Velem mindenki mindig így bánik!”

A munkahelyi szexuális zaklatás hatása az áldozatra és környezetére

A kutatások szerint a munkahelyi szexuális zaklatás megnöveli a munkahelyi stressz észlelt mértékét, a munkától való elfordulás és hiányzások arányát, a negatív stresszkezelési módszerek használatát, úgy mint alkoholfogyasztás, és egyéb droghasználat (akár alkohol és gyógyszerek együttes használata öngyilkossági céllal), az alkohol kifejezetten menekülési célú használata („nem akarok semmire gondolni!”), valamint túlzott mértékű dohányzás. Az áldozatok általában magukat hibáztatják, keresik az okot, hogy mit csinálnak rosszul, mivel hívják fel magukra a figyelmet. A zaklatás elkerülésére megváltoztatják öltözködési szokásaikat, zárkózottá válnak, még közlekedési útvonalaikat is lecserélik, hogy ne találkozzanak a ragadozóval. Magyarul mindent alárendelnek a zaklatásnak, az átveszi felettük az irányítást.

A zaklatás élménye kiszolgáltatottságot, bizonytalanságot, megalázottságot teremt, az áldozat emberi méltóságát sérti, úgy érzi egy darab hússá, szexuális tárggyá válik a helyzetben. A visszatérő zaklatás áldozatai egyre inkább elbizonytalanodnak magukban, egyre kisebb lesz az énhatékonyságuk, elveszítik azt az érzést, hogy felelősek magukért, képesek kontrollálni saját életüket. A rendszeres és súlyos szexuális zaklatás áldozatai ugyanolyan komoly szorongásos zavarokat, u.n. poszt-traumás stressz szindróma tüneteket produkálnak, mint a katasztrófák túlélői, így mindenképpen pszichológiai segítségre van szükségük!

A szexuális zaklatás hatása nem áll meg az áldozatnál, hanem hatással lehet annak családjára is. A párkapcsolattal rendelkező áldozatok partnerei maguk is bevonódnak a zaklatással összefüggő játszmába („Miért hagyod? Miért nem csapsz a kezére? Bemenjek, megverjem? stb”). A megnövekedett munkahelyi stressz a családba is begyűrűzik, az áldozat a partnerével szemben sem tud bizalomteli, intim viszonyban maradni, mintha megfertőződött volna és nem szeretné ezt átragasztani a családjára.

A munkahelyi szexuális zaklatásnak csakúgy, mint a zaklatás minden formájának vannak szótlan szemlélői, a problémát titkoló és szőnyeg alá söprő egyéb vezető beosztású kollégáktól, az áldozat mellé álló és őt folyamatosan ápolgató munkatársakig. A szemlélők itt nyilván nem ugyanolyanok, mint az iskolai bullying esetén, de a szexuális zaklatás sem marad titokban, sokan tudnak róla, csak nem akarják tudomásul venni. De az események rájuk is hatnak, a kutatások szerint ők is zaklatottabbak, elégedetlenebbek, stresszesebbek, mint akik nincsenek bevonódva az ügybe.

Mit tehetsz?

Személyes és pszichológusi tanácsom egyértelmű: akár férfi vagy akár nő, ha szexuális zaklatás ér, azonnal reagálj, tiltakozz, tedd szóvá. Nem elég elhúzni a kezed, mondd is meg, hogy mi nem tetszik, és mit szeretnél helyette. Ha elsőre nem érti, mondd el még egyszer. Ha akkor sem, akkor egyértelműen jelezd, ez zaklatás, amit jelenteni fogsz. Ne hagyd magad megfélemlíteni, kérj segítséget, tanácsot azonnal, ne viseld a terhet évekig! Te vagy a felelős saját magadért, ne add át a kontrollt!

Mivel ez egy szexuálpszichológiai blog, így nem áll módomban jogi tanácsot adni. Szerencsére nem is nekem kell, mert több szervezet is foglalkozik jogsegély szolgáltatással. Ha nőként éled át a zaklatást, akkor javaslom, hogy a témában keresd a Patent és a NANE jogsegély odalát a Nők jogát. Férfiként (és nőként is) megkeresheted az Egyenlő Bánásmód Hatóságot segítségért, vagy egyszerűen magánvádas feljelentést tehetsz. Persze ehhez kell a legnagyobb bátorság, ez nem vitás. De nem vagy egyedül, sokan vannak hasonló cipőben, megtalálhatod a segítő csoportokat, akik megerősítenek, tanácsot adnak! Ezek mellett a nagyobb szervezetekben mindig van az etikai vétségekre szakosodott csoport, bizottság, akik felé szintén jelentheted az ügyet. Vannak tehát utak, ezt ma már nem kell, nem szabad elhallgatni! Lépj magadért!

 Felhasznált irodalmak tudományos igényességű olvasóknak:

Bargh, J. A., & Raymond, P. (1995). The naive misuse of power: Nonconscious sources of sexual harassment. Journal of Social Issues, 51(1), 85-96.

Glomb, T. M., Richman, W. L., Hulin, C. L., Drasgow, F., Schneider, K. T., & Fitzgerald, L. F. (1997). Ambient sexual harassment: An integrated model of antecedents and consequences. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 71(3), 309-328.

Richman, J. A., Rospenda, K. M., Nawyn, S. J., Flaherty, J. A., Fendrich, M., Drum, M. L., & Johnson, T. P. (1999). Sexual harassment and generalized workplace abuse among university employees: prevalence and mental health correlates. American Journal of Public Health, 89(3), 358-363.

Schneider, K. T., Swan, S., & Fitzgerald, L. F. (1997). Job-related and psychological effects of sexual harassment in the workplace: empirical evidence from two organizations. Journal of Applied Psychology, 82(3), 401.

Xin, J., Chen, S., Kwan, H. K., Chiu, R. K., & Yim, F. H. K. (2015). Work–family spillover and crossover effects of sexual harassment: The moderating role of work–home segmentation preference. Journal of Business Ethics, 1-11.

Williams, M. J., Gruenfeld, D. H., & Guillory, L. E. (2017). Sexual aggression when power is new: Effects of acute high power on chronically low-power individuals. Journal of personality and social psychology, 112(2), 201.

Zurbriggen, E. L. (2000). Social motives and cognitive power–sex associations: Predictors of aggressive sexual behavior. Journal of personality and social psychology, 78(3), 559.

Ki ne szeretne jó lenni a szexben? Ahogy már sokszor leírtam, a szexuális életünkkel való elégedettség a testi-lelki jóllét fontos összetevője, így érthető, ha sokan arra törekszünk, hogy a legtöbbet hozzuk ki a szexből. Csakhogy a szexuális teljesítmény-orientáció nem az örömöt, hanem a teljesítményt helyezi előtérbe és ennek komoly ára van.

Nézzük meg először, mit jelent a teljesítmény-irányultság a szexben. A szexuális teljesítmény-orientáció (sexual perfomance-orientation) az a törekvésünk, hogy szexuálisan járatosak (ügyesek) és sikeresek legyünk. A szexuális teljesítmény tehát egyszerre jelenti azokat az ismereteket és képességeket, kunsztokat, amelyek birtokában „jó szexuális partnerek” leszünk, és ennek legfőbb fokmérőjét, a siker zálogát, az orgazmus elérésének/kiváltásának képességét. A szexuális teljesítmény-orientáció mértékét 4 kérdéssel szokták vizsgálni:

Mennyire fontosak önnek az alábbiak a szexualitásban? Értékelje egy 1-től 7-ig terjedő skálán az alábbi állításokat! Adjon 1 pontot ha egyáltalán nem fontos, 7-et ha nagyon fontos önnek az adott dolog!

A 4 kérdésre adott válaszokat összeadva, majd átlagolva megtudhatjuk, hogy milyen erősen motivál bennünket a jó szexuális teljesítmény. Közepesnél erősebb, 5 pont feletti átlag esetén mondhatjuk, hogy teljesítmény-orientáltak vagyunk a szexben. De mi ezzel a baj, és miért alakul ki?

Nincsenek szexuális teljesítmény-sztenderdek!

Először is a szexualitás minősége nem valami objektíven mérhető valami, mint az 1 méter, amit Párizsban őriznek egy iridiummal ötvözött platinarúd formájában (állítólag, én még nem láttam). A testi elégedettség kapcsán már írtam arról a teljesen irreális vágyról, hogy sokan minél nagyobb péniszt/mellet szeretnének, mert azt hiszik, annak bármi köze van a vonzerőhöz vagy pláne a szexuális örömökhöz. Nincsenek olyan kritériumok, amit el kellene érnünk, és ha nem tudunk 40 percet egyvégtében szeretkezni, vagy nem tudjuk partnerünket legalább háromszor kielégíteni egy este, akkor nem vagyunk elég jók. Nincsenek olyan, mindenki által elfogadott értékek, amit, ha nem üt meg a teljesítményünk, akkor silány szeretők vagyunk. Mégis elkezdtük a szexet is a versenysporthoz, az üzleti élethez vagy a tudományos teljesítményekhez hasonlóan értékelni, és azt érezzük, hogy el kell érnünk egy szintet, különben nem vagyunk elég jó szeretők. Honnan ez az elégedetlenség? Több okot is fel lehet deríteni a háttérben.

Neveltetésünk mindenre kihat

Sokak esetében az egyik legfontosabb ok, hogy az élet minden területén teljesítmény-orientáltak, és sajnos ez alól a szex sem kivétel. Az általános elégedetlenség és teljesítmény orientáció többnyire a családi nevelés eredménye, szüleink velünk szemben támasztott elvárásait tettük magunkévá, és ezek könyörtelen mércékként működnek bennünk. Legsúlyosabb esetben állandó elégedetlenséget, önostorozást, és maximalizmust okoz, azt az érzést, hogy nekünk mindig mindenben jónak, sőt a legjobbnak kell lenni. Az ilyen felnőttek nagy részének olyan szülei voltak, akik csak bizonyos feltételek mellett tudták őket elfogadni és szeretni, és ha ennek nem felelt meg a gyermek, akkor visszahúzódtak, elutasították vagy esetleg büntették is őt. Ez a viszonyulás beleég a gyermekbe, és azt gondolja: csak akkor fogadnak el, ha mindenben jó (sikeres, okos, erős, stb) vagyok. A könyörtelen mércék így rávetülhetnek a szexre is. De honnan tudjuk, hogy mi az a teljesítmény, amit el kellene érni?

A média által közvetített szex torz valósága

Kezdetben vala a könyv, vagy valamilyen arra emlékeztető nyomtatott anyag, ami akár szexuális tartalmú is lehetett. Leghíresebb ezek közül a Káma Szútra, ami számtalan okosságot tartalmaz a szexuális örömök elérésére és fokozására, de nem csak erre, hanem a házasságra, párkapcsolatra, stb. is. Nincsenek kutatások arra vonatkozóan, hogy a Káma Szútra olvasói milyen elvárásokat alakítottak ki saját magukkal és partnerükkel szemben, de vélhetően nem minden pozíció volt mindenki által kivitelezhető, és így akár frusztrációt is okozhatott volna. Ugyanakkor a távol-keleti kultúrák korántsem úgy tekintenek a szexre, mint mi, és így sokkal kevésbé elképzelhető, hogy kisebbrendűségi érzések keletkeztek az olvasókban, csak mert nem ment nekik minden, ami a könyvben volt.

Ma az első számú médium az internet, így a szexuális tudás is elsősorban onnan származik, mégpedig a pornóból. A kutatások szerint azok a fiatalok, akik sok nyíltan szexuális tartalmú médiaanyagot (pornót) néznek, hajlamosabbak a szexet teljesítmény-orientáltan szemlélni, mint azok a tizenévesek, akik nem vagy kevesebb pornót fogyasztanak. A kutatások szerint felnőtt korban igen kevesen nem fogyasztanak pornót (az internethasználó népesség döntő többsége belefutott már ilyen tartalomba), egyes felmérésekben a férfiak 95%-át pornófogyasztónak találták, vagyis igen kicsi a valószínűsége, hogy egy pár egyik tagja sem látott még nyíltan szexuális tartalmú videót. Az, hogy láttunk néhány ilyen filmet azonban még nem feltétlenül jelenti, hogy ez lesz a szexuális életünk legfontosabb modellje. Jó esetben erotikus könyvek, filmek, valamint saját fantáziánk mellé illeszkednek a pornófilmek, ha egyáltalán szükségünk van rájuk.

A pornófogyasztás azonban sokaknál nem áll meg egy-két filmnél, és így az abban látható modellek, jelenetek, ötletek sem csak egyike a soknak, hanem a szex ismeretanyaga egyedül a pornóból származik.

A serdülőkre vonatkozó kutatások mára már feltárták, hogy ma a pornó az első számú „felvilágosítás” forrás, vagyis a fiatalok nagy része (sokkal több fiú persze, mint lány) szexuális tudását, forgatókönyveit, elvárásait, fantáziáit a pornóból származtatja. Főleg innen tanulják meg, hogy mit jelent a szex, hogyan szerveződnek a szexuális tevékenységek, mi után minek kellene következni, hogyan kell kinézni szex közben, milyen hangokat kell kiadni, mit kell szeretni, élvezni, és mit kell tudni, hányszor, milyen pózban.

Amit sosem tudnál a pornófilmek nélkül

A kutatások alapján a pornófilmeknek jól körülírható jellemzőik vannak, melyek a legtöbben megfigyelhetők, hiszen ez adja sikerüket, erre épül eladhatóságuk. A témánk szempontjából ezek közül kiemelkedik:

Orgazmus-központúság: a pornóban az orgazmusnak vizuálisan nagy jelentősége van, egy órányi pornófilmben sokkal több orgazmust láthatunk, mint amennyit egy átlagos pár egy hónap alatt átél. Az orgazmus nem csak vizuálisan jól látható (a férfiak a legtöbbször nem a hüvelyben ejakulálnak), de a nők részéről hangos nyögések és sikítások is kísérik – mindig! Emellett a nőknek mindig sokszor jó, vagyis a többszörös orgazmus a pornófilmben szabály! A pornónézők egy része persze tudja, hogy ezek itt mind színészek, akiknek Oscar díj jár a szuper megjátszásért (lásd lentebb Meg Ryant a Harry és Sally-ben, aki egy étteremben megmutatja ezt), azonban a serdülők körében végzett kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy minél több pornót néz a fiatal, annál inkább azt gondolja, hogy az abban látottak reálisak, a való életben is ez történik. Vagyis a szexben az orgazmus a cél, a lényeg, amit mindig el kell érni! 

Maximálisan jól működő szexuális funkciók: a pornófilmekben szereplő karakterek 90%-a szexuálisan tapasztalt és teljesen kontrollálja szexuális reakcióit. Nem látunk merevedési zavaros, vagy idő előtt ejakuláló férfit, sem vaginizmusos nőt. Vagyis a szex csak tökéletesen funkcionáló testtel lehetséges!

A karakterek szexuális jártassága akár magában a film témájában is hangsúlyos lehet, amikor pl. valaki beavat, tanít valakit/valakiket a szexre. Persze a tanítványok nagyon gyorsan tanulnak, egy-két perc és profik ők is! A lényeg tehát a jó képességek!

Azonnali válaszkészség, minden helyzetben: a pornófilmekben mindenki azonnal kapható a szexre, főleg az idegenek! A férfiak szempontjából ez azonnali és erős merevedést jelent, ami akár egy óráig sem lankad le, a nők viszont rögtön befogadóak, azonnal nedvesek és puhák. És ehhez semmilyen külső körülmény nem kell, a szex minden helyzetben megvalósítható, a munkahelytől a repülőgép mosdójáig.

A szexről beszélni is nagyon könnyű, semmilyen gátlása nincs senkinek, mindenki érti a másikat, akár szavak nélkül is, és ehhez még csak összeszokott párnak sem kell lenni. Az idegenek között is ugyanolyan jól megy a szexuális kommunikáció, ez csak természetes!

Artista képességek: a pornószínészeket biztosan az artista képzőkből castingolják, mert mindenki edzett és hajlékony, és a Káma Szútra fent említett teljes pozitúra-repertoárját képes megvalósítani. A szexet tehát csak akkor érdemes elkezdeni, ha a lábunkat képesek vagyunk a nyakunkba tenni.

Mindenre nyitottság: A pornófilmekben mindenki vágyik mindenre, az anál éppoly természetes, mint a kanál, és a nők leginkább azt élvezik, ha a férfi az arcukra élvez, ez földöntúli jó érzés, amint az az arcukon tükröződik.

Ennyi elég is, hogy lássuk a pornófilmek milyen szexuális valóságot közvetítenek. Igaz ugyan, hogy a házipornó is terjedőben van, de azok is pont ilyen szempontok szerint épülnek fel, és lesznek sikeresek. Mondhatjuk, hogy a profi pornó is változóban van, de a „szomszéd fiú” típusú pornószínész is „pöccre indul” és órákig bírja, és a „szomszéd lány”-nak is minden vágya, hogy testét ondó borítsa. Ezzel egyrészt az a baj, hogy a fiatalok ilyen fals elvárásokkal vágnak neki a szexuális életnek és csodálkoznak, vagy szoronganak, ha a való életben nem így mennek a dolgok. Nőgyógyász ismerős mesélte, hogy a rendelőjében megjelenő 13 éves tinilány azért kereste fel, mert nem élvezi az anális szexet, és mi lehet vele a baj? Máskor a szexuálpszichológus rendelőjében bukkan fel egy férfi, hogy csináljanak valamit a csajával, mert nem élvezi úgy a szexet, mint kéne. Miért, hogy kéne? Hát mint a filmeken!

A látottak tehát sokaknál elvárássá válnak, teljesítménnyé tehetik a szexet, ami megöli az intimitást és a felszabadult örömöt.

A jó szex nem sportverseny

Ha a szexből sportot űzünk, az ugyan elvezethet a vágyott teljesítményekhez, de jobb párkapcsolathoz ritkán. A szexuális elégedettséggel és a szexuális funkciózavarokkal foglalkozó kutatások eredményei szerint az elvárásokra, maximalista forgatókönyvekre és teljesítménykritériumokra épülő (minél nagyobbat, többet, hosszabbat, változatosabbat, stb. akaró) szexuális aktivitások alacsonyabb szexuális elégedettséggel és gyakoribb funkciózavarokkal járnak, mint az a szex, ahol az intimitás és a kapcsolat megerősítése, vagy a spontán játékosság áll a középpontban. Egy nők körében végzett hosszú távú kutatás eredményei szerint a szexuális perfekcionizmus, különösen ha azt a partnertől jövőnek észleljük, negatívan függ össze a szexuális önértékeléssel és elégedettséggel, a szexuális izgalom átélésével, és pozitív korrelációt mutat a szexuális szorongással.

A férfiak szexuális zavarainak is az egyik fontos oka a szex teljesítményként való megélése. Ha nagyszerű szerető szeretnék lenni, könnyen ráfeszülhetek a teljesítményre, hogy hányszor és milyen pózokban kellene kielégítenem a partneremet, hogy én legyek számára a legjobb. Az erősen maszkulin és a férfiassággal kapcsolatban erős társadalmi nyomást megélő férfiakra inkább igaz, hogy férfiasságukat a nő kielégítéséből eredeztetik, vagyis ha ez nem sikerül, akkor hajlamosak férfiasságukat kétségbe vonni, önmagukat leértékelni, ami további teljesítményproblémákat okozhat. Abban a pillanatban, ahogy a férfit el tudjuk mozdítani a teljesítmény-orientált szextől az intimitás-orientált szex felé, rájöhet, hogy a szexben nem csak a megérkezés (orgazmus), hanem az oda vezető út (maga a szeretkezés) a lényeg! Az, hogy orgazmusunk van fantasztikus érzés, de folyamatosan erre koncentrálni, ezen aggódni és csak erre törekedni,  az bizony elveszi a szexualitás örömét.  

Azt is elhihetem, hogy az igazi férfi bármikor készen áll a szexre, és ha én netán nem, akkor impotens vagyok, vagy leszek. Ez a gondolat már önmagában is elindíthat egy merevedési zavart, mert ha félek tőle, hogy nem fog felállni, akkor lehet, hogy tényleg nem fog felállni. És hát itt a bizonyíték, hogy impotens vagyok. De ha sikerülne a testem érzéseire, a másik testének látványára, gyönyörűségére figyelni akkor máris érezhetném, hogy nincs semmi baj, csak nem vagyok tökéletes, nem indulok mindig pöccre. Néha (főleg az idő előrehaladtával) bizony kellhet a szívató is (fiatalabbak kérdezzék meg a szüleiket, mi volt a szívató funkciója az autóban). Az öregedésről egy másik posztban részletesen írtam.

Ugyanígy a pozíciók is! A szexben nem a technika a lényeg, bár a változatosság természetesen fontos, főleg az unalom ellen ható tényező. Azonban állandóan újabb és újabb pózokkal kísérletezni, függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk fáradtak, mennyi időt tudunk a szexre szánni, és mihez van igazából kedvünk, ez olyan, mint mindig újabb és újabb étterembe járni, pedig legszívesebben otthon főznék egy jó kis lecsót.

A jó szex inkább játék, de sosem játszma!

A játék önmagáért való örömteli tevékenység, és mint ilyen nagyon hasonlít a jó szexhez. A játékban minden minden lehet, és az átváltozásnak csak a fantázia szab határt. A jó szexben is mindent szabad, ami nem sérti, bántja a többi résztvevőt. A játékban csakúgy mint a jó szexben önmagunk szabad gyermeki részével veszünk részt, ami szabad, játékos, huncut, és jó esetben kizárjuk a szexből a kritikus szülőt, aki megmondja, hogy mit hogy kell, és mit miért nem illik. (Az énrészekről és működésükről rövid összefoglalót olvashatnak Birtalan Balázs, tragikusan fiatalon elhunyt kollégánk még mindig működő oldalán).

A jó szex annyi teret enged a felnőtt énünknek, hogy megtaláljuk a megfelelő partnert, helyet, időt, betartva persze a közösen lefektetett szabályokat, és máris helyet kaphat a szabad gyermeki részünk. A jó szexben a gondoskodó szülői rész is csak annyiban van jelen, amennyiben figyelünk és gondoskodunk a másik fél igényeiről, vigyázunk testi épségére és a sajátunkra is, de semmiképp ne hagyjuk a kritikus szülőt is beszállni a játékba, mert akkor abból játszma lesz! Erről egy másik posztban fogok majd írni.

A jó szexben használhatunk játékszereket, de ideális esetben azok nem uralkodnak rajtunk, nem nélkülözhetetlenek. Mert az igazi szabad gyermek játékszerek nélkül is játszik, mert kéznél vannak saját eszközei: a teste és a fantáziája!

Felhasznált irodalmak a tudományos igényességű olvasóknak:

Chadwick, S. B., & van Anders, S. M. (2017). Do Women’s Orgasms Function as a Masculinity Achievement for Men? The Journal of Sex Research, 1-12.

Csonka Balázs (2015): Pornográf tartalmak használata serdülők körében. Áttekintő tanulmány. Alkalmazott Pszichológia, 2015, 15(2):89–103.

Stoeber, J., & Harvey, L. N. (2016). Multidimensional sexual perfectionism and female sexual function: A longitudinal investigation. Archives of sexual behavior, 45(8), 2003-2014.

Štulhofer, A., Buško, V., & Landripet, I. (2010). Pornography, sexual socialization, and satisfaction among young men. Archives of Sexual Behavior, 39, 168-178.

Vandenbosch, L., van Oosten, J. M. F., & Peter, J. (in press). Sexually Explicit Internet Material and Adolescents’ Sexual Performance Orientation: The Mediating Roles of Enjoyment and Perceived Utility. Media Psychology.

Vandenbosch, L., & Peter, J. (2016). Antecedents of the initiation of watching sexually explicit internet material: A longitudinal study among adolescents. Mass Communication and Society, 19(4), 499-521.

Vannier, S. A., Currie, A. B., & O'Sullivan, L. F. (2014). Schoolgirls and soccer moms: A content analysis of free “teen” and “MILF” pornography. Journal of Sex Research, 51, 253-264.

Mielőtt belevágnánk a témába, fel kell tennem egy egyszerű kérdést, amire nagyon is bonyolult a válasz: mi a szex? Ha azt hiszik, hogy ezt az óvodás is tudja, hát nagyon tévednek, mert még a felnőttek sem értenek egyet abban, hogy milyen tevékenységeket sorolunk a szexuális tevékenységek közé és melyeket nem. És ugye ezen alapul annak tárgyalása is, hogy mit tekintünk a szüzesség elvesztésének és mi volt az első szexuális élmény.

A szex vajon mi?

A Clinton-Lewinsky ügy világított rá világszerte arra a nehézségre, amit a „szex” és a „szexelni” szavak definiálása jelent. Az ügyben Bill Clinton (az ifjabbak kedvéért: volt amerikai elnök) eleinte azzal védekezett, hogy ő nem szexelt Monicaval, mert Monica elégítette ki őt orálisan, és nem viszont. Van, akinek nem kérdés, hogy az orális szex is szex, én magam talán még intimebb dolognak is tartom, mint a hagyományos közösülést, ugyanakkor én a múlt században születtem (Clinton is, de ezt most ne keverjük ide). A mai tizenévesek közül sokan másként látják a kérdést, és a fiatal egyetemista felnőttek, akiket talán a leginkább felszabadultnak gondolhatunk szexuálisan, szintén nem egyöntetűek a szex meghatározásában.

Egy friss amerikai kutatásban egyetemista fiatalokat kérdeztek arról, hogy 14 különböző szexuális jellegű tevékenység közül melyiket tekintik úgy, hogy ha ezt teszem/teszik velem, akkor szexeltem, melyik tevékenység végzésével marad meg a szüzesség, és melyik nem szegi meg az önmegtartóztatás (absztinencia) szabályát (ez utóbbi főleg a vallásos fiatalok számára fontos). A genitáliákat érintő tevékenységeknél még az orgazmus elérését/el nem érését is figyelembe vették. A kutatás eredményei szerint még a nyelves csók megítélése sem egységes, ugyan a fiatalok kb. 85%-a úgy tekintett rá, mint ami nem szex, és 90%-uk szerint nem veszítik el vele a szüzességet, de az önmegtartóztatás kérdésében csak 76-77% fogadta el. Vagyis 15%-a a megkérdezetteknek, már a csókot is szexnek értelmezni. Hiszen, ha belegondolunk, a közösüléshez vezető úton, az előjátékban fontos szerepe van a csóknak, és a serdülők szexuális forgatókönyvei általában a csókkal kezdődnek.

A petting megítélése szintén nem egyöntetű és itt már képbe kerül az orgazmus kérdése is. Ha a nemi szervek vagy a mellek érintése, simogatása kézzel vagy szexuális játékokkal nem vezet orgazmushoz, akkor sokkal kevesebben értelmezik szexnek a tevékenységet, mintha orgazmushoz vezet. Ez a megkülönböztetés a kutatás szerint a maszturbációra is igaz, itt is többen értelmezik szexnek, ha az önkielégítés orgazmushoz vezet. Az orgazmusnak tehát fontos szerepe van a szex fejünkben lévő (laikus) definíciójában – kivéve a behatolással járó szexuális aktusokat, amiket a fiatalok az esetek döntő többségében (80-92%) szexnek minősítettek, többnyire függetlenül a kielégülés tényétől.

Az orál, mint a biztonságos (nem is igazán) szex?

Amíg az anális szexet több mint 80% értelmezte szexként, addig az orális szexet kevesebb mint a megkérdezett fiatalok fele. Vagyis jogos is lehetne Clinton védekezése, az orális szex sokak szemében nem is igazi szex. Éppen ezért olyan gyakori a serdülők és fiatalok körében az orális szex, mint a szex első lépcsője, mert ők azt előjátéknak, vagy pettingnek és nem szexnek értelmezik. Vonzó előnye a tinik fejében, hogy így nem lehet teherbe esni, azonban azt teljesen tévesen hiszik, hogy védettek a nemi betegségektől. A közhiedelemmel ellentétben az orális szex közvetítheti a herpesz, a szifilisz, chlamydia, a gonorrhea (közismert nevén kankó vagy tripper), a könnyen rákot okozó HPV és a nyálkahártya sebe esetén még a HIV vírus átadását is! Ne gondoljuk hát, hogy a védekezés csak a vaginális vagy anális közösülésnél fontos! A szexuális úton terjedő betegségekről itt olvashatnak bővebben.

Mi akkor a szüzesség?

Mindezek fényében joggal merül fel a kérdés, mi a szüzesség, amit sokan kincsként őriznek, és amiért (legalábbis a lányok esetében) némely kultúrában akár fizetni is hajlandók a férfiak? Ha valakit érdekel a szüzesség kultúrtörténete, akkor Blank 2007-ben megjelent „Virgin. The untouched history” c. könyvéből sokat megtudhat a témáról. Most nem mélyülnék el a részletekben, de az biztos, hogy már az ókori görögök (!) is többféle kifejezést használtak a szüzesség leírására, annak megfelelően, hogy az valami metaforikus, absztrakt vagy fizikai dolgot jelölt. A téma a későbbi korokban sem egyszerűsödött. A középkorban Szent Ágoston például úgy gondolta, hogy a megerőszakolással a nő nem veszíti el a szüzességét. A mai biológiai szóhasználat a XVI. században teret nyerő orvostudománnyal kezdődött, és akkor fedezték fel a szűzhártyát is. A mai kor definícióját keresve a serdülőknek szóló yelon.hu oldalon Kerpel Éva így határozza meg a szüzességet: „A szüzesség a lányok esetében fizikai értelemben véve a szűzhártya meglétére utal. Fiúk és lányok esetében azonban az első szexuális együttlét (szeretkezés) előtti állapotot, átvitt értelemben pedig az ártatlanságot, a szexuális tapasztalat előtti állapotot érthetjük alatta.” A definíció a szexuális együttlét és szeretkezés szót használja, amiről nem derül ki, hogy jár-e behatolással, avagy sem, azonban a szűzhártya említése azt sugallja, hogy legalábbis lányok esetében a szüzesség elvesztését a hüvelyi behatolással járó szexhez köti. Ennek felelnek meg azok a kutatási eredmények, amelyek szerint a megkérdezett fiataloknak akár 90%-a úgy gondolja, maradhatsz szűz, ha csak orálisan szexelsz, és valóban a magukat szűznek valló fiatalok 40%-ának már volt orális szexben része. Legalábbis érdekes!

A témát tovább árnyalja a meleg serdülők szüzességének kérdése. Sajnos nagyon kevés ilyen témájú kutatási eredmény áll rendelkezésre, és azok is viszonylag kis mintán készültek, azonban ezek alapján egy másfajta szüzesség kép rajzolódik ki, legalábbis a leszbikus lányok esetében. Azok a lányok, akik nem heteroszexuális közösülésben veszítik el a szüzességüket, hanem kezdettől lányokkal szexelnek, a kutatások szerint sokkal tágabban értelmezik a szüzesség elvesztését, mindent ide sorolnak, amit önmaguk számára úgy értelmeznek, hogy az első szexuális együttlét. Nem így a meleg fiúk, akik a szüzesség elvesztését majdnem kizárólag csak a behatolással járó szexhez kötik. A fiúk egyébként szexuális orientációtól függetlenül inkább gondolják azt, hogy a szüzesség elvesztése csak az, ha behatolás történik, míg a lányok – legyenek heterók vagy leszbik – változatosabban definiálják a szüzesség elvesztését. Mindent összevetve azonban mégis a többség a behatolást emeli ki, mint fő motívumot.

Szüzesség és szűzhártya

Így hát úgy tűnik a heteroszexuális fiataloknál a szüzesség elvesztése az első pénisz-vagina szexhez kötődik, és lányok esetében még a szűzhártya is belekeveredik a képbe. Csakhogy a szűzhártya ahány lány annyiféle. Van, akinél teljesen elzárja a hüvely bejáratát (ez a nemi érés kezdetén mindenképpen orvosi beavatkozást igényel) és van, akinél olyan kicsi és rugalmas, hogy szinte észre sem veszi a leányzó, amikor először behatolás történik. Olyan is törtéhet ugyanakkor, hogy a szűzhártya nem szex hatására, hanem megerőltető sport (pl. lovaglás, torna) vagy sérülés következtében szakad át. A szűzhártya megléte vagy hiánya tehát nem definiálja a szüzességet. Ennek ellenére néhány kultúrában ma is őrzik (és adott esetben árulják) a lány szüzességét, amit az aktus utáni véres lepedővel kell bizonyítani. Mondanom sem kell, hogy ezekben a kultúrákban terjedt el a szüzesség műtéti helyreállítása, mint jól jövedelmező orvosi beavatkozás. A képmutatás és patriarchális tulajdonlás undorító elegye ez, ugyanakkor azoknak a „megesett” lányoknak akár a jövője, élete is múlhat rajta. Szerencsére nálunk ez nem elterjedt beavatkozás, azonban a szüzesség árulása egyes családokban Magyarországon is megjelenik. A kérdés tárgyalása azonban messzire vezet, nem szeretnék belebonyolódni.

A szűzhártya kapcsán merül fel az első szex fájdalmassága. Ebben a kérdésben az életkor és a behatolást megelőző „tréning” nagyban befolyásolja a kérdést. Fiatalabb lányoknál, és azoknál, akiknek az első szex „derült égből” érkezik, vagyis nem előzi meg „kézimunka” (akár maszturbáció formájában, akár a partner oldaláról), ami segíthetne kitágítani a bejáratot, sokan élik meg fájdalmasnak az első behatolást. Amint említettem, van olyan szűzhártya, ami szinte alig takar vagy nagyon rugalmas, és így nincs „átszakadás” élmény, azonban nem csak a szűzhártya okozhat fájdalmat és rossz érzést az első szexnél.

Az első szex élménye

A kutatások szerint az első szexuális élmények nagyon változatosak. A túl korán, kortársi vagy a partnertől származó nyomásra megkezdett szexuális élet ritkán indul bombasztikus élménnyel, azonban az idősebb serdülők (16 éves kor fölött) nagy mértékben elégedettek lehetnek szexuális aktivitásukkal. Egy kutatásban azt találták, hogy a megkérdezett fiatalok nagy része pozitív lelki és testi élményeket köt az első szexuális együttléthez is, 62-67%-uk közepesen vagy nagyon elégedett volt vele, elsősorban a fiúk.

Az élmény megélése ugyanis a szexuális kettős mércének megfelelően is mutat némi nemi különbséget. A fiúk a szüzességet inkább stigmának érzik, amitől mihamarabb szabadulni kell, ezáltal az első szexet inkább pozitív élményként élik meg, főleg ha abban minden „jól sült el”. A lányok szemében a szüzesség még mindig inkább érték, amit - legalábbis egy életkorig – őrizni érdemes, ezért az első szexhez a fiúknál gyakrabban kötődik szégyen és veszteség élmény. Azonban a lányoknál is eljöhet az a pillanat, amikor kezdik úgy érezni, hogy kortársaikhoz képest nagyon későn kezdik a nemi életet, ilyenkor aztán jön a „mindegy kivel, csak essünk túl rajta” típusú szex. Ilyen vagy olyan okból, a lányoknak általában kevésbé kielégítő élmény az első szexuális együttlét, és hacsak nem nagyon tudatosak és asszertívek a saját vágyaikat és igényeiket illetően, a fiúknál ritkábban élnek át orgazmust. A női orgazmus sokkal inkább tanulni való, mint a férfié, így nem meglepő, hogy a lányoknak először nehezen megy, néha még felnőtt korban is lehet hová fejlődni. A kultúrák egyébként sem értékelik nagyra a női orgazmust, aminek legdurvább megnyilvánulása a csikló kimetszése, amely lánycsecsemők millióit érinti szerte a világon. Ehhez képest mi csak szimplán alulértékeljük a csikló jelentőségét, aminek fő oka inkább a tudatlanság és a férfias nézőpont elfogadása, ami még mindig a hüvelyi orgazmust erőlteti. Erre egy másik írásban bővebben is kitérek majd.

Azonban a fiúknál is lehetnek gubancok, főleg, ha a nagy szerelem hevében túlságosan nagy izgalommal vágnak neki a szexnek. Legyünk optimisták és tételezzük fel, hogy az első szex nem drogosan, alkohol befolyása alatt és/vagy csoportszex közben történik. Ha a fiú törődik a partnerével, érzelmileg is bevonódik a szexbe, akkor könnyen szoronghat, hogy elég jó-e, jól fog-e teljesíteni, ki tudja-e elégíteni a partnerét stb. Ennek a szorongásnak lehet eredménye a merevedési zavar („nem áll fel”), vagy az idő előtti ejakuláció („túl gyorsan mész el”). Ezek a kudarcos első élmények sokszor hosszú időre visszavetik a fiatal fiú szexuális életét, pedig nem kellene. Nagyon sokaknak vannak legalábbis ambivalens élményei az első szexuális együttlétekkel kapcsolatban, ami a partnerkapcsolat fejlődésével az esetek többségében megoldódik. A kevés számú elhúzódó probléma esetén a szexuálterápia nagy hatékonysággal tud segíteni.

Milyen lenne az ideális első szex?

Mondhatnám, hogy mindenkinek másmilyen, de ennél azért többet tudunk az első szex jellemzői és a későbbi szexuális élet és párkapcsolat összefüggéseiről.

Először is tudjuk, hogy a túl korán elkezdett szexuális aktivitás, legalábbis a lányoknál, megnöveli a szexuális és párkapcsolati kockázati tényezők valószínűségét: a nem kívánatos terhesség, a szexuális úton terjedő betegségek, a szexuális bántalmazás, a droghasználat és egyéb magatartási problémák előfordulását. Nem oka mindezeknek, hanem nagy mértékben együttjár velük! Azaz azok, akik kortársaik átlagánál évekkel korábban (lányoknál 13-14 évesen) kezdik a szexuális életet, valószínűbben válnak áldozatává mindezen felsorolt problémáknak, mint azok, akik átlagos korban kezdik a szexet. A fiúknál kevésbé találunk ilyen összefüggést, de ők szerencsére egy kicsit úgyis későbben érnek szexuálisan. Vagyis a jó első szex nincs túl korán!

A másik tényező a szex motivációja. Miért szexelünk egymással? Ha azért, mert vonzódunk egymáshoz, szeretjük és tiszteljük egymást, szeretnénk egymásnak és magunknak örömöt szerezni, akkor ez sokkal inkább vezet jó szexhez, akár már az első együttlétkor is, mint ha un. „elkerülő” okból szexelnénk, például, hogy megússzuk a többiek csúfolását és kiközösítését, vagy a kapcsolat felbomlását. A fenyegetés vagy erőszak megélése, még a legenyhébb formában is egyértelműen rontja a szexuális működést és így az örömérzetet! A jó első szex tehát önkéntes és kölcsönösen örömteli vágyakból kiinduló!

Ami tovább emelheti a szexuális elégedettséget, ha úgy érezzük biztonságban vagyunk. Ez jelentheti azt a fizikai biztonságérzetet, amit egy zárt és felnőttmentes lakás jelent, de persze ez nem mindenkinek adatik meg. Ha az első szex alatt azon kell aggódni, hogy mikor nyitnak ránk, vagy ki lát/hall meg, az nagyban ronthatja az ellazultságot, felszabadultságot. Nem árt ezért, ha úgy tervezzük az első szexuális együttlétet, hogy ilyen ne történhessen. A spontán első szex is jól elsülhet, de a tervezés sokat lendíthet a dolgon. „Illatos gyertyák, masszázsolaj és Barry White” – ahogy a Buliszervíz c. filmben ajánlott. Vagyis az első szex jobb, ha tervezett.

A biztonságérzet másik fele a védekezés. Sokak által osztott tévhit, hogy az első szexnél nem lehet teherbe esni, sem pedig semmit elkapni. Ez ugyebár tévedés, így nagyon fontos, hogy a partnerek tervezzék be a védekezés eszközeit az első szexbe is. Az óvszer a teherbeeséstől és a betegségektől is véd, így azok, akik a megfelelően használják, inkább biztonságban érezhetik magukat és élvezhetik a szexet, mint  azok, akik nem. Különösen veszélyeztetettek a meleg fiúk, akiket az esetek nagy részében egy idősebb férfi vezet be a szexbe, és a heteró társaiknál nagyobb arányban hanyagolják el a védekezést, és teszik ki magukat mindenféle fertőzésnek. De nem csak ők, mindenki jobban jár, ha a szex biztonságos!

Egy következő befolyásoló tényező a valóságosság. Ma már a szexualitás egy része is az online térben zajlik, ennek számos negatív következményével. Most csak a serdülőkori első szexuális élményekre térek ki, ami, ha az online térben szerveződik, sokkal valószínűbben vezet későbbi személytelen és kritikátlan szexuális aktivitásokhoz, és kevésbé kielégítő szexualitáshoz, mint a valóságos térben kezdődő szex. A jó első szex tehát valós és nem online!

És utolsó tényezőként említeném a partnerek sokaságának kérdését. Az eddig leírtakat összerakva látható, hogy valós, tervezett és biztonságos, kölcsönös örömökre fókuszáló és önkéntes szexet egyszerre több személlyel nem tudunk folytatni. A beavatásként gyakorolt csoportszex nem a mi kultúránk része, így bizton mondhatom, hogy itt Európában, nem vezet semmi jóra. A jó első szex tehát két személy között zajló intim esemény!

Mit tehet, akivel nem ez történt?

Az első élmények ugyan nagyon fontosak, de korántsem biztos, hogy tartósan befolyásolják a szexuális életünket. Vannak traumák, amelyekkel lehetetlen egyedül megbirkózni, ilyenkor fontos a megfelelő szakember segítsége, azonban a legtöbb serdülőkori csetlés-botlást a későbbi párkapcsolatok pozitív tapasztalatai könnyen helyreteszik. Szexuális problémák esetén azonban jobb minél előbb szakembert keresni, hogy korai élményeink ne kísértsék kapcsolatainkat még évtizedek múlva is.

Felhasznált irodalmak tudományos igényességű olvasóknak:

Averett, P., Moore, A., & Price, L. (2014). Virginity definitions and meaning among the LGBT community. Journal of Gay & Lesbian Social Services, 26(3), 259-278.

Barnett, M. D., Fleck, L. K., Marsden, A. D., & Martin, K. J. (2017). Sexual semantics: The meanings of sex, virginity, and abstinence for university students. Personality and Individual Differences, 106, 203-208.

Blank, H. (2008). Virgin: The untouched history. Bloomsbury Publishing USA.

Blunt-Vinti, H. D., Wheldon, C., McFarlane, M., Brogan, N., & Walsh-Buhi, E. R. (2016). Assessing relationship and sexual satisfaction in adolescent relationships formed online and offline. Journal of Adolescent Health, 58(1), 11-16.

Heywood, W., Patrick, K., Smith, A. M., & Pitts, M. K. (2015). Associations between early first sexual intercourse and later sexual and reproductive outcomes: a systematic review of population-based data. Archives of sexual behavior, 44(3), 531-569.

Sprecher, S. (2014). Evidence of change in men's versus women's emotional reactions to first sexual intercourse: A 23-year study in a human sexuality course at a Midwestern university. The Journal of Sex Research, 51(4), 466-472.

Vasilenko, S. A., Maas, M. K., & Lefkowitz, E. S. (2015). “It Felt Good but Weird at the Same Time” Emerging Adults’ First Experiences of Six Different Sexual Behaviors. Journal of adolescent research, 30(5), 586-606.

A párkapcsolatok sajátos életcikluson mennek keresztül, amely ugyan kicsit minden kapcsolat esetén más és más, mégis megragadhatók benne bizonyos fázisok. Ha nem eleve elváltan és gyerekkel kezdjük a kapcsolatot, akkor van egy olyan fázis, amikor csak mi ketten vagyunk. Ennek a fázisnak is vannak kihívásai (egymás megismerése, összeszokás, egymás családjának elfogadása - erről majd másutt írok), de az igazi megmérettetés egyértelműen a gyerek(ek) születésével kezdődik a párkapcsolatokban. A családi életciklus elméletek egy fázisban tárgyalják a "pár kisgyerekkel" szakaszt, azonban a szexualitás vonatkozásában, már csak a testi kihívások miatt is érdemes külön tárgyalni a várandósságot és közvetlenül a szülés utáni időszakot, valamint a csecsemőt/kisgyermeket/óvodást nevelő párok szexuális kihívásait. Jelen írásban a várandósság és a gyermekágy időszakára fókuszálok, amely bár egy tartós párkapcsolat "életében" rövid időszaknak tűnik, de az akár 1 éves időtartam igenis hosszú, ha arra gondolunk, hogy akár szexmentesen is megélhetjük!

Hirtelen és drasztikusan lecsökkenő szexuális aktivitás

A szex intim társas tevékenység. Ebből fakadóan a várandósság és a szülés utáni szex nem csak a várandós/szülő nőket, hanem partnerüket is érinti. Így a szexuális kihívások, legalább 3 nézőpontból tárgyalhatók: a szülő nő, a partner, és a kapcsolat dimenziójából.

A várandós/szülő nő a szülés által leginkább érintett fél, akinek a teste hatalmas átalakuláson megy keresztül a várandósság-szülés-gyermekágy időszakaiban. Az, hogy melyik fázis okozza a legnagyobb változást a szexualitásban, egyénileg változó lehet. A kutatások szerint a nőben a várandósság nagy mértékben csökkenti a szexuális aktivitást, a vágyat, izgalmat és az orgazmusok számát. Ez teljesen érthető, azonban a szexuális funkciók csökkenése egyrészt egyéni mértékű, másrészt nem egy egyenes vonalban emelkedő görbét mutat. A legtöbb várandós nő gyors szexuális vágycsökkenést, és ennek következtében aktivitáscsökkenést mutat az első trimeszterben, majd egyéni mértékű "konszolidáció" következhet be a második trimeszterben, és újra drasztikus aktivitáscsökkenés a harmadik trimeszterben. A második trimesztert minden szempontból a várandósság legnyugalmasabb és élvezetesebb részének szokták megélni a nők, így a szexuális funkciók időleges rendeződése érthető módon része lehet ennek a viszonylagos jóllétnek. Egyes kutatások szerint a várandósság alatti vágy és aktivitáscsökkenés összefügg a várandósság előtti szexuális funkcionálással. Azok, akik korábban erős nemi vággyal és aktív szexualitással rendelkeztek, sokkal valószínűbben maradtak szexuálisan aktívak a várandósság alatt is, legalábbis azokhoz a nőkhöz képest, akik már a várandósság előtt sem voltak szexuálisan nagy étvágyúak. De a csökkenés teljesen egyértelmű, és az, hogy a harmadik trimeszterben a nők nagy része (90-95%) a szexualitás minden területén csökkenést tapasztal (vágy, izgalom, aktivitás, orgazmus) azt jelzi, hogy ennek fontos evolúciós előnye van - mégpedig a magzat védelme érdekében. A szex és különösen az orgazmus intenzív méhösszehúzódást okoz, ami ugyan rövid ideig tart és hamar csillapul, azoknak akiknek egyébként is gyakran keményedik a pocak, ez ijesztő lehet.  Viszont az is igaz, hogy a végén, ha a baba nem akar megindulni, akár adhat is neki egy "löketet" a szex, ahogyan a nőgyógyászom  mondta a 37. héten: "a lépcsőzést nem ajánlom, de ami betette, az ki is hozza onnan" - majd megvizsgált és még aznap megszületett a fiunk. Hát nem egészen így értettem, amit mondott :-)

A nőgyógyászok ma már egyértelműen azt mondják, hogy normál, komplikációmentes  várandósság esetén a szexnek nincsenek veszélyei a babára nézve. A méh és a magzatburok védi, a méhnyakot a záróizmon túl egy nyákdugó is lezárja, így a baba teljes biztonságban van. Ennek ellenére a párok nagy része, főleg az első gyermek várásakor, a várandósság tényének kiderülésétől azonnal csökkenti a szexuális aktivitását, aminek elsősorban tabuk és kulturálisan továbbított téves hiedelmek az okai. Szerencsére a tapasztalat segít oldani ezeket a tabukat, és a nem első gyermekkel várandós párok (ha nincs rá egészségügyi okuk) már kevésbé fogják magukat vissza szexuálisan. A kreatívan megtalált új pózok (pl a kanál, kutya, vagy a nő felül pozíciók) segíthetnek, hogy a nő a lehető leginkább élvezhesse a szexet, és partnerének is ne csak az orális vagy manuális szex maradjon - bár ezért a partnerek ritkán szoktak panaszkodni.

Kevesebb szex - alacsonyabb elégedettség?

A heteroszexuális párkapcsolatokban a szex csökkentésének kezdeményezői a nők, de van, hogy a férfiak is jogosnak gondolják az aggodalmakat. Egyes kutatások szerint a szexuális aktivitás csökkenésének a partner vonakodása és a várandós nőnek a megváltozott teste miatt érzett rossz érzése (nem vagyok elég vonzó, ki akar egy bálnával szeretkezni?) épp annyira része, mint a testi diszkomfort érzetek, esetleges fájdalmak és feszülések, vagy a magzat egyre inkább érezhető mozgásai. A megváltozott test szépségét ma már elég sokan elismerik, de fontos lenne erre még jobban odafigyelni. Nem csak Serena Williams volt gyönyörű ősanya várandósan, mi, hétköznapi nők is épp olyan szépek vagyunk/voltunk!

Mindezek azonban főként a szubjektív érzet miatt vetik vissza a szexet, és még egyszer hangsúlyozom, az esetek nagy részében fölösleges aggodalmak, melyeket a kulturális hiedelmek terjesztenek. Szerencsére, a várandós nők szerint legalábbis, mindezek a változások nem járnak a párkapcsolati elégedettség csökkenésével. De azért nézzük, mit mondanak erről a partnerek!

Heteroszexuális párkapcsolatban a férfi partnerek véleményét kevés kutatás vizsgálta, inkább azt kérdezték a nőktől, ők hogyan élik meg partnerük feléjük irányuló viselkedését. Ezek szerint a férfi partnerek nagy része (kb. 75%-a) felől nem érkezik panasz a várandós nő testének megváltozása miatt, a férfiak ugyanolyan szépnek látják partnerüket, mint a várandósság előtt, és így nem csökken irányukban a szexuális vágy sem. Emiatt nem meglepő, hogy a drasztikusan lecsökkent partnerhez kötődő szex hiányérzetet okoz a férfiakban. Kevés kutatás irányul a férfiak szexuális elégedettségére a várandóssággal és kispapasággal kapcsolatban (magyar mintán egyet sem találtam), de ami van, az egyértelműen azt mutatta, hogy a férfiak várakozásaikhoz képest kevésnek érzik a szexuális aktivitást a várandósság és főleg a szülés utáni időszakban, és ez az elégedetlenség az élettel való általános elégedetlenséggel is összefüggést mutat. Főleg a szülés után érzik úgy, hogy várakozásaikkal ellentétben kedvesük sokkal lassabban vonódik be újra szexuálisan. Vicces módon egyes kutatásokban azt találták, hogy a férfiaknál a szülés utáni szexuális elégedetlenséggel arányosan nőtt a munkával kapcsolatos elégedettség - valahol le kell vezetni az alkotó potenciát! A szexuális elégedetlenséget azonban nem csak a szex hiánya okozhatja.

Szex (hiánya) a szülés után

A közhiedelemmel ellentétben a férfiak szexuálisan legalább olyan bonyolultak, mint a nők, hiszen az ő szexuális folyamataikra is ugyanúgy hatnak a lelki tényezők, mint a nőkre. Párjuk megváltozott állapota a férfiban aggodalmat, szorongást válthat ki. A férfi társadalmi szerepe hagyományosan a gondoskodás, védelem, ami túlzott aggodalmakhoz, szorongáshoz vezethet a szexualitásban. Az oxitocin az ő testükben is megnövekedett mennyiségben van jelen a szülés, gyermekágy időszakában (természetesen nem ugyanolyan mértékben, mint a nőkben), ami a gondoskodó, törődő viselkedést támogatja. A férfi félhet, hogy nehogy fájdalmat okozzon partnerének, túl korán, túl sokat, vagy épp túl keveset kezdeményezzen. A szorongás pedig könnyen vezet szervi funkciózavarokhoz, merevedései vagy késleltetési problémákhoz.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor egy másik érzés is felmerülhet a férfiban, az elhanyagoltság, a visszautasítottságérzése. Önzésnek tűnhet, és sokszor valóban az egocentrizmus, a másikra való odafigyelés hiánya áll az ilyen sértett érzések mögött. Ugyanakkor számos esetben tényleges elhanyagoltság, vagy lecsökkent odafigyelés okozza, azaz jogosnak mondható az érzés. 

Sokkal kevesebbet tudunk a nem heteroszexuális párok gyermekvállalás utáni szexuális életéről. A kutatások inkább a kapcsolat egészére, a munkamegosztásra és a homofóbiával összefüggő hátrányos megkülönböztetésre fókuszálnak. Az eredmények alapján nagyon úgy tűnik, hogy a meleg párok sem ússzák meg az újszülött érkezésével összefüggő kapcsolati átrendeződést, és elégedettség csökkenést. A leszbikus pároknál gyakori, hogy valamelyikük bevállalja a várandósságot, vagyis az egyikük a biológiai anyja lesz a gyermeknek, ezért rájuk ugyanazok a szexuális funkcióban bekövetkező változások jellemzőek, mint a heteroszexuális nőkre. Partnerük szintén megélheti az elutasítottságot, a vágy hiányát a másik félben, ugyanakkor a kutatások szerint a nő-nő párkapcsolatokban gyerek nélkül is a legalacsonyabb a szexuális aktivitás gyakorisága a többi formációhoz képest, így az aktivitás csökkenés nem olyan nagy mértékű. A dolgot tovább árnyalja, hogy a legtöbb meleg pár örökbefogadás vagy béranyaság útján vállal gyermeket (nem Magyarországon, mert itt ez nem legális), és ebben az esetben a várandósság nem terheli a kapcsolatot. És ez nagy különbség!

A szülés hatása a szülő nő szexuális életére

Vannak, akiknél a szülés könnyen és természetesen zajlik, alig okozva fizikai sérülést a hüvelyben és a szeméremajkakon, így a regenerálódás hamar végbemegy. Természetesen egy kisebb hámsérülés is okozhat hetekig tartó kellemetlenséget, így a klasszikus közösülés a legkönnyebb szülés után is fájdalmas lehet. A kutatások régóta vizsgálják a szülés módjának kihatását a szexuális életre, és a legtöbb eredmény arra utal, hogy nincs különbség a hüvelyi úton és a császármetszéssel szült nők szexuális visszarendeződésében, azaz a császárnak a közhiedelemmel ellentétben nincs védőfunkciója a szexre nézve. (Ugyanakkor számos káros következménye van pl. késlelteti az oxitocin hatását így a tejelválasztást, kötődést, stb. Hölgyeim, nagy hibát követnek el, amikor indokolatlanul választják a császármetszést!).

Vannak azonban nehezebb szülések, ahol nagyobb a fizikai sérülés, ami akár elhúzódó hüvelyi és szeméremtesti fájdalmat is okozhat. A nő felelőssége, hogy saját testére figyelve tudassa párjával, mire vágyik, mit szeretne, hogyan lenne kellemes. Minél nagyobb a fizikai sérülés a hüvelyben, annál lassabb ez a visszarendeződés, s így annál több türelmet és kreativitást igényel, hogy örömteli testi kapcsolatot alakítson ki a pár. Szerencsére a szexualitás nem csak közösülést jelenthet, és a szexuális viselkedési repertoár szélesebb a hagyományos pozitúrákban lefolytatott aktusnál. Ha a partnerek kölcsönösen tisztelik, szeretik egymást, akkor csak a fantázia szab határt, hogy egymás örömére tegyenek. Mindez persze a megtartott szexuális vágy esetén működik. A nők egy részének azonban nem a fizikai fájdalom valósága vagy félelme a visszatartó a szülés utáni fokozatos szexuális „rehabilitációtól”, hanem a vágy hiánya.

Amennyiben elfogadjuk azt a nézőpontot, hogy az életenergia (libidó) egy véges mennyiségben áll adott időben rendelkezésünkre, akkor nem meglepő, hogy a szexuális vágy csökkenése a szülés és gyermekágy fárasztó időszakában a libidó azaz az általános életenergia időleges deficitjével függ össze. Ezért a hagyományos gyermekágyi időszak (az első 6-10 hét) a kismama támogatása nélkül csak nehezen képzelhető el virágzó szexuális vágyakkal teliként. Az éjszakázás és szoptatás okozta fáradság, a még nem hatékony időbeosztás (az első gyermeknél), vagy a többi gyermek nevelési feladataival párhuzamos csecsemőgondozás a legstrapabíróbb anyukákat is próbára teszi. Nő legyen a talpán, aki két-három gyermek ellátása, nevelése és a szokásos házimunkák mellett este még pajzán kedvében letámadja párját. A vágyat azonban nem csak a fáradság csökkenti. A szülés közben megnövekedett hormonok hirtelen lecsökkenése és az oxitocin hormon szintjének növekedése a szexualitásra is hatnak. Az oxitocin, mely serkenti a méhösszehúzódást, a tejelválasztást, fontos szerepet játszik a kötődés kialakulásában, a gondoskodó viselkedés biológiai háttereként működik. Ennek a hormonnak a magas szintje mindkét nemnél megnöveli a gyöngéd, törődő viselkedést – azonban ez a nők esetében a szülés után elsősorban a gyermek felé irányul, akit védeni, gondozni kell. A libidó tehát azonos szintű, csak másfelé vezetődik el, átmenetileg elsősorban a kiszolgáltatott gyermek irányába. Szóval mindkét félnek teljesen jogos igényei vannak, amik úgy tűnik, másfelé viszik őket. És itt jön képbe a kapcsolat minősége. 

Help! I need somebody! azaz kellenek a segítők a gyermekágy idejére

A szülés nem derült égből villámcsapásként, előre nem várt katasztrófaként éri a partnereket, hanem egy működő kapcsolat életciklusainak egy lehetséges állomása. A kapcsolatnak ezáltal van előtörténete, egy jól körülírható minősége, amely ha módosul is az új gyermek érkezésével, azonban mindig ennek a korábbi minőségnek a fényében értelmezhető a változás. Az ideális párkapcsolat a felek kölcsönös megelégedésére törekvéssel, egymásra figyeléssel, egymás tiszteletével, kielégítő kommunikációval, kölcsönös támogatással – azaz tevékeny szeretettel jellemezhető. Ha a felek továbbra is erre törekednek, amikor alkalmazkodnak a megváltozott helyzethez, akkor a kibillent egyensúly előbb-utóbb helyreáll.

Sok múlik a támogató környezeten, akik bizonyos praktikus feladatokat átvállalásával segítik a párt, hogy továbbra is egymás szerető partnerei lehessenek. A nagyszülők mellett vagy helyett a barátok is sokat tehetnek azért, hogy a kisgyermekes pár időt és teret találhasson az intimitásra. A nyíltan kommunikált vágyak, a felvállalt igények találhatnak csak kielégülésre, akár a szexualitást, akár a mosogatást tekintjük megoldandó problémának. A kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatban a felek egymást meghallgatva, türelmesen reagálnak a fellépő nehézségekre. Azok a kutatási eredmények, amelyek egymásnak ellentmondóan egyrészt azt mutatják, hogy 1. a nők nagy része fájdalmat és diszkomfortérzést él át a szülés után, 2. ugyanakkor alig van, aki ezzel a problémával szakorvoshoz fordul, és 3. a férfiak elégedetlenek a szex hiánya miatt, de 4. a partnerük erről mit sem tud, egyértelműen a tudatos szexuális élet és a kommunikáció hiányáról, a problémák fel nem vállalásáról szólnak. Mert majdcsak megoldódik előbb-utóbb! A legtöbb nehézség tényleg átmeneti, a gyermek nő, átalussza az éjszakát, így az anya és apa is egyre kipihentebbek, nyugodtabbak lehetnek. Azonban a kezeletlen, elhanyagolt testi és lelki tünetek, ki nem mondott sértett érzések az idővel nemhogy megoldódnak, hanem egyre erősebbek lesznek. A test a lélek temploma, vagyis felelősségünk a testünk egészségét fenntartani, s épp így lelkünkét, amelynek gondjai testi tüneteket is okozhatnak. Érzelmi és társas jóllétünk, kapcsolatunk egészsége a nyitja a szexuális jóllétünket, és viszont: szexuális életünk a párkapcsolat fontos összetevője, a szülés után is, ezért fontos törődni vele. Ne nyugodjunk bele a gyerekek érkezésével eltűnő szexualitásba!

Felhasznált irodalmak tudományos igényességű olvasóknak:

Condon, J. T., Boyce, P., & Corkindale, C. J. (2004). The first‐time fathers study: A prospective study of the mental health and wellbeing of men during the transition to parenthood. Australian and New Zealand Journal of Psychiatry, 38(1‐2), 56-64.

Eid, M. A., Sayed, A., Abdel-Rehim, R., & Mostafa, T. (2015). Impact of the mode of delivery on female sexual function after childbirth. International journal of impotence research, 27(3), 118.

Farr, R. H., & Tornello, S. L. (2016). The transition to parenthood and early child development in families with same-sex parents. International Journal of Birth and Parent Education, 3(3), 17-22.

Kazyak, E., Park, N., McQuillan, J., & Greil, A. L. (2016). Attitudes toward motherhood among sexual minority women in the United States. Journal of Family Issues, 37(13), 1771-1796.

Mintz, L. B., Sanchez, J., & Heatherly, R. P. (2017). Treating Lack of Sexual Passion in Relationships. The Wiley Handbook of Sex Therapy, 143-161.

von Sydow, K. (1999). Sexuality during pregnancy and after childbirth: a metacontent analysis of 59 studies. Journal of Psychosomatic research, 47(1), 27-49.

Yıldız, H. (2015). The relation between prepregnancy sexuality and sexual function during pregnancy and the postpartum period: a prospective study. Journal of sex & marital therapy, 41(1), 49-59.

Yeniel, A. O., & Petri, E. (2014). Pregnancy, childbirth, and sexual function: perceptions and facts. International urogynecology journal, 25(1), 5-14.

Ha nőként szeretne többet tudni arról, hogyan szerezheti vissza a medencetájék izmainak feszességét a szülés után, látogasson el az http://intimtornablog.hu/ oldalra. 

A szexualitás felnőtt életünk egyik legfontosabb örömforrása, a legtöbbünknek nagyban hozzájárul a testi és lelki jóllét állapotához. A szexuális elégedettség szorosan összefügg a párkapcsolati elégedettséggel, önértékelésünk testi és pszichológiai dimenzióival, énhatékonyságunkkal, jóllétünkkel. A szexuálisan aktív, abban rendszeresen örömöket találó személyek egészségesebbek, immunrendszerük hatékonyabban működik, és mentálisan is egészségesebbek. Éppen ezért az élethosszig tartó szexuális aktivitást gyógyszer helyett receptre kellene felírni az orvosoknak! Sajnos azonban Magyarországon (szemben például Dániával - videó lentebb) ezzel ellentétes megközelítés az elterjedt.

Az idős magyarok fele egyáltalán nem él szexuális életet

Az életkor és a kapcsolatok előrehaladásával a párok gyakran egyre kevesebbet szexelnek. Egy reprezentatív szexkutatásban, amit a Medián végzett 2007-ben, a magyar 60 év felettiek 50%-ának egyáltalán nem volt szexuális élete! A szexualitás ugyanakkor nem megvetett az idősek körében, sőt a kutatás szerint az érettebb korosztály sem utasítja el a megszokottól eltérő szexuális aktivitásokat. 45%-uk elfogadhatónak tartja az orális szexet, 25%-uk pedig akár az anális szexbe vagy a szerepjátékba is bele mer gondolni. De nem műveli, fele a megkérdezetteknek még a hagyományos formákat sem! Ugyanakkor a kutatások szerint a szexuálisan aktív időseknek a szex éppannyi örömöt okoz, mint a fiataloknak. Miért hagynak fel az idősek az örömnek ezzel a nagyszerű formájával?

Az özvegyek a legsérülékenyebbek

Az egyik legegyszerűbb magyarázat a partner hiánya, ami főleg az idősebb nőket sújtja, mivel a férfiak átlagban 7 évvel hamarabb halnak meg, mint a nők (Magyarországon a várható élettartam 2016-ban 79,2 és 72,4 év volt a nők és férfiak számára). A megözvegyült idősek sokszor teljesen bezárkóznak, nem képesek vagy nem akarnak új kapcsolatot kialakítani. Akik új párra lelnek, és visszatérnek a szexuális aktivitáshoz, sokkal védettebbek az időseket gyakran érintő depresszió ellen, és a fent leírt hormonális folyamatok miatt a testi betegségek ellen is. Egy svéd kutatás szerint az öt éven belül új párkapcsolatot kialakító özvegy férfiak közül sokkal kevesebben szenvedtek alvászavarokban, hangulati zavarokban, szorongásban, mint a továbbra is egyedül maradt kortársaik. Kutatásokból tudjuk, hogy a tartós párkapcsolatok jobban védik a férfiakat, mint a nőket, a heteroszexuális kapcsolatokban a férfiak ugyanis gyakran teljes mértékben a partnerükre hagyatkoznak, csak benne bíznak, csak rá számítanak, ami nem jellemző a nőkre, ők női rokonaikra és barátnőikre jobban támaszkodnak érzelmileg, mint férfi partnerükre. Ezért a megözvegyülő férfiak sokszor elárvultnak, támasz nélkülinek érzik magukat. Ez az egyik oka (a szexuális igények és a kulturális tradíciók mellett), hogy a legtöbb országban a megözvegyült férfiak nagy része viszonylag gyorsan új partnert keres, ami nagyon ésszerű és az egészség szempontjából is üdvözítő megoldás. Emlékszem özvegy nagyapámra, aki a maga paraszti egyszerűségével magyarázta el nekem tizenéves kislánynak, hogy milyen rossz egyedül lenni, és ezért hirdetés útján keresett új társat magának. Még hosszú évekig élt boldogan és egészségesen Erzsi nénivel, akinek azóta is hálás vagyok, hogy megkönnyítette imádott nagyapám utolsó éveit. Az ellenpélda tehát itt-ott fellelhető, ahogy ez a Szerelempatakban is látható!

Az időseknek már nem fontos?

De a szex nem csak az özvegyek életéből tűnik el. A párkapcsolatban élő idősek nagy része szintén felhagy vele, és ennek egyik lehetséges oka a neveltetésünk, a kultúránk, ami az időseket (csakúgy, mint a fogyatékosakat) aszexuálisnak gondolja. Sokan azt gondolják, hogy a szex már nem fontos az idősek életében, főleg az idős nőket gondolják szexuálisan motiválatlannak. Éppen ezért üdvözlendő az Emberi Jogok Európai Bírósága minapi döntése, amely elmarasztalta azokat a portugál bírákat, akik nem ítéltek meg kártérítést egy 50 fölötti nőnek, aki orvosi műhiba miatt nem tud szexuális életet élni, arra hivatkozva, hogy a szex már nem fontos egy 50 fölötti kétgyermekes nőnek. Az ügy diszkriminatív jellege a felháborító, mert ugyanilyen esetben a férfiak szexuális igényeit nem kérdőjelezik meg, nekik megítélik a kártérítést.

Ugyanakkor sokan maguk az idősek is osztják ezt a nézetet és önként hagynak fel az egyébként örömöt adó szexualitással. Messzire vezetne ennek tárgyalása, így most csak egy aspektust említek ennek okaként, ami nagyban hozzájárul maguknak az idősödő személyeknek a szextől való visszavonulásától, ez az idősödő test elutasítása.

Az idősödő test is lehet szép

A fejlett nyugati kultúrák csak a fiatal testet látják és mutatják szépnek, az illem úgy tartja, hogy az időseknek el kell takarniuk ráncosodó testüket. Ezzel a legtöbb idős személy azonosul, testüket csúnyának, így szégyellnivalónak gondolják, ezért minden olyan helyzetben, ahol testük láthatóvá válik rosszul érzik magukat. Azon kevesek, akik ellen tudnak állni ennek a torz kulturális nyomásnak, boldogabban és felszabadultabban élik meg testüket, és így sokkal szívesebben vonódnak be a szexuális aktivitásba is. Nehéz árral szemben úszni és nem törődni a társas nyomással, de minden idős férfit és nőt arra biztatok, hogy ne higgye el, hogy teste már nem szép csak mert nem fiatal és rugalmas. Testünk szeretete, a tudatosan felvállalt pozitív értékelő hozzáállás változó, olykor bizony reakcióiban kiszámíthatatlan lelki burkunkhoz pozitív összefüggésben áll a szexuális aktivitás megőrzésével, és így az egészség védelmével. Akik elfogadják öregedő testüket, és annak kihívásaival megbirkózva, partnerükkel összedolgozva, továbbra is aktívak maradnak szexuálisan, tovább és egészségesebben élnek, mint akik felhagynak vele.

Kutatások szerint a test kinézete idős korban is jobban aggasztja a nőket, mint a férfiakat, akik viszont jobban szoronganak a test működése miatt (ld. merevedési zavar lentebb). Az öregedő testük miatt aggódó nők kerülik a szexuális aktivitást, vagy kontrollálják, monitorozzák önmagukat, amely tevékenységek mind a szexuális elégedettség csökkenéséhez vezethetnek (ld. a testi elégedettségről szóló bejegyzést). Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy ez a nemi különbség csak a heteroszexuális kapcsolatban élő idősödő személyekre jellemző, a meleg és leszbikus párok esetén éppen ellentétes eltérést találtak a kutatók. A meleg férfiak az életkor előrehaladtával növekvő mértékben aggódnak a saját test megjelenése miatt, amíg a leszbikus nőkre nem jellemző ez a tendencia.

A szexuális funkciók hanyatlása idős korban

Az aktív szexuális élet fontos feltétele a szexuális funkciók működése. Az idősödés testünk minden részét érinti, és teljesen egyedi, hogy melyik testrészünk vagy szervünk bizonyul sérülékenynek, és kezd először hanyatlani. Jelen írásban nem térek ki mindenre, csak a legfontosabb férfi és női problémákat emelem ki.

Sok férfinak a pénisz merevedési zavarai az első jelek az öregedésre, és sokszor az első jelek az érrendszeri problémákra. A pénisz vérerei vészjelzőként működnek, és sokszor évekkel az első szívinfarktus előtt már jelzik, hogy baj van. Éppen ezért nagyon komolyan kell venni a merevedési zavarokat és azonnal kardiológiai kivizsgálást kérni, mert a kezeletlen szívbetegség nem csak a szexnek vet véget, hanem az életnek is. Ugyanilyen komoly probléma a cukorbetegség, ami szintén okozhat merevedési zavart, mint ahogy az idős korban kialakuló betegségekre szedett gyógyszerek egy része is. Éppen ezért uraim, ha egy új gyógyszer kipróbálása után merevedési zavart tapasztalnak, akkor mindenképpen érdemes konzultálni a szakorvossal, és esetleg másik gyógyszerrel próbálkozni, hogy a gyógyszer okozta bajokat ne kelljen egy másik gyógyszerrel kezelni. Ugyan a háziorvosok nem sok képzést kapnak a szexuális témákban, de egyre inkább elvárható részükről a nyitottság és felkészültség, így azt javaslom, keressen olyan háziorvost, vagy szakorvost, aki legalábbis érzékeny és nyitott a téma iránt, és nem söpri szőnyeg alá az öv alatti problémákat.

Kizárva az egyéb testi betegségeket, a merevedési zavar önmagában az öregedéssel összefüggésben is megjelenik, de minél fittebb és egészségesebb egy férfi, valószínűleg annál később. Egyes kutatások szerint a merevedési zavar a 40-es férfiak 40%-át érinti s minden évtizeddel 10%-ot emelkedik a zavar gyakorisága a férfi populációban. Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy az urológiai gyógyszerkutatások eredményeinek hála a biológiai folyamat lassítható, szerencsés esetben megállítható. A párkapcsolat oldaláról a problémához ugyanakkor hozzáállhatunk kooperatív megoldások keresésével, hosszabb kézi és orális kényeztetéssel előkészítésképpen (ld. az összedolgozásról írt bejegyzést), de sokan a gyors és hatékony gyógyszeres megoldásra esküsznek – a kék tabletta csodákra képes. Nem fogom hosszan reklámozni, de hatékonysága vitathatatlan. A merevedést támogató gyógyszerek azonban szigorúan csak szakorvosi felügyelettel szedhetők, semmiképp ne kezdjék ellenőrzés nélkül, az internetről beszerezve használni, akár az életüket is veszélyeztetheti! Keressenek fel inkább egy megbízható, a szexuális medicinában is járatos urológust (szerencsére egyre többen vannak, és nem csak Budapesten), aki orvosilag tud segíteni a zavar megoldásában.

A vágy csökkenéséről vagy hiányáról más helyen már írtam. Egyrészt jelezheti a tartós kapcsolatokban gyakran fellépő unalmat, vagy szintén jelezheti az öregedést, a nemi hormonok szintjének csökkenését, vagy úgyszintén kialakulhat valamely gyógyszer mellékhatásaként. A vágycsökkenés sokkal inkább érinti a nőket, mint a férfiakat és gyakori velejárója az ösztrogénszint lecsökkenésének. A szexuális medicina kérdéseiben járatos nőgyógyászok tudnak segíteni olyan hormonpótló gyógyszer kiválasztásában, ami nincs negatív hatással a nemi vágyra. A legújabb gyógyszerek már sokkal kevesebb veszéllyel járnak, és összességében több pozitívumuk van, mint amekkora a kockázat bennük. Ugyanakkor a nemi vágy a nők esetében ritkán van jelen spontán, sokkal inkább a szexhez kapcsolódik, így az aktív szexuális élet a vágyat is ébren tartja.

Ha nem használod, nem működik

Nők esetében, csakúgy, mint férfiaknál, nem csak a vágy csökken a szex hiányában, de a szexuális funkciók is változnak. Az ösztrogénszint csökkenésével párhuzamosan romlik a hüvely rugalmassága, és sorvad a hüvely és a körülvevő szövetek állománya, csökken a hüvely nedvesedése. A nők 10-40%-a szenved a szeméremtest és hüvely falának sorvadásától (atrófia), de nekik is csak 25%-a kér segítséget, holott 40%-uknak fájdalmas a közösülés! A probléma ma már legelfogadottabb megoldása a hormonpótlás, ami lehet lokális (hüvelykrém, hüvelytabletta, vagy kúp) vagy szájon át szedhető. Mindezekről mindenképpen érdemes egy jó nőgyógyász tanácsát kikérni!

Az ösztrogénpótláson túl is sokat tehetünk azonban a hüvely rugalmasságának és reakcióképességének megőrzéséért rendszeres szexuális aktivitással. A rendszeres izomtorna karban tartja az izmokat, és a hüvely legmegfelelőbb izomtornája a szex. A behatolás nélküli szexuális izgalom és orgazmus is összehúzódást okoz a hüvelyben, de a behatolással járó szexuális tevékenységek, legyen az csak egy megfelelő méretű dildó használata, még hatékonyabb edzést biztosít. A szex nélküli kiegészítő testmozgás pedig az intimtorna, ami nem csak a hüvely, hanem a gát teljes területét, és a végbélzáró izmokat is tornáztatja.

A szex ugyanakkor nem csak az izomzat, hanem a testi reakciók frissen tartásával is biztosítja a szexuális funkciók megtartottságát idős korban. A rendszeres szexuális aktivitás bőségesebb és gyorsabb hüvelyi nedvesedést hoz létre, mint a ritka szex, a rendszeres orgazmusok pedig nem csak a szexuális, hanem a párkapcsolati elégedettséggel is összefüggenek. A heteroszexuális szexben van még egy plusz hozadék, ami éppen a menopauza után élvezhető a legteljesebben, amikor már nem kell a teherbeeséstől félni. A védekezés nélkül a hüvelybe jutó ondó olyan fontos anyagokat tartalmaz (endorfinok, szerotonin, oxitocin, stb), amelyek a hüvelyből felszívódva akár antidepresszánsként is hathatnak. Ez utóbbira azonban nincs tudományos bizonyíték. Az biztos, hogy nem árt, sőt!

Mentális frissesség – mentális egészség

Az idős korban is rendszeres szexuális életet élő személyeknek nem csak a fizikai egészségük jobb, de az agyuk egyes funkciói is jobban működnek. Brit tudósok (de tényleg!) azt találtak, hogy a legalább hetente szeretkező időseknek jobbak a nyelvi és téri-vizuális képességeik, mint azoknak, akik nem vagy ritkábban szexelnek. Nem tudhatjuk, hogy mi okoz, mit, vagy nincs-e esetleg egy harmadik tényező, ami hat, de annyi bizonyos, hogy a szexnek csak pozitív hatásai vannak, idős korban is.

Ilyen pozitív hatás a védelem a lelki betegségek ellen. A rendszeres és örömteli szexuális aktivitás, a párkapcsolati elégedettségen keresztül csökkenti a mentális betegségek kockázatát. A felszabaduló hormonok egyrészt csökkentik a szorongást, a vérnyomást, a stresszt, másrészt növelik a partnerek közötti kötődés érzését, ez által biztonságérzetet, nyugalmat teremtenek. Ezek a folyamatok védőfaktorként működnek a mindennapi stresszhelyzetekben, amelyek az öregedéssel is együttjárhatnak. Természetesen a mentális betegségeket nem gyógyítja a szex, de a kiegyensúlyozott párkapcsolatból származó társas támogatottság érzés a legtöbb mentális zavar tünetét enyhíti. Sajnos az alkalmi szexnek nincs ilyen védőhatása, azonban átmeneti jóérzéssel, pillanatnyi feltöltődéssel és feszültséglevezetéssel az is járhat, ugyanakkor az alkalmi szex szinte teljesen eltűnik idős korban.

Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy az időskori szex az egészségmegőrzés fontos tényezője, az ebben megélt örömök férfiként és nőként is nagyban hozzájárulnak a testi és lelki jólléthez, a hosszú és örömteli élethez. Éppen ezért azt javaslom, soha ne hagyják abba a szexet, ne mondjanak le róla! A változatos, a kornak és testi adottságoknak megfelelő szexuális élet életünk végéig örömöt okozhat.

Részletesebb olvasmányként ajánlom Saul Rosenthal: Szex a negyvenen túl c. könyvét. Kicsit túltolja benne a Viagra reklámot, és vannak mára már tudományosan meghaladott részek, de a könyv nagy része teljesen helytálló, és nagyon jó hozzáállású.

Tudományos igényességű olvasók számára pedig itt sorakoznak a felhasznált irodalmak:

Aktar, R., & DeLamater, J. (2016). Sexuality and Aging. In S. K. Whitbourne (Ed.): The Encyclopedia of Adulthood and Aging. First Edition. 1–5. John Wiley & Sons, Inc.

Bell, S., Reissing, E. D., Henry, L. A., & VanZuylen, H. (2017). Sexual activity after 60: A systematic review of associated factors. Sexual Medicine Reviews, 5(1), 52-80.

Bouchard, C., Labrie, F., Derogatis, L., Girard, G., Ayotte, N., Gallagher, J., ... & Beauregard, A. (2016). Effect of intravaginal dehydroepiandrosterone (DHEA) on the female sexual function in postmenopausal women: ERC-230 open-label study. Hormone molecular biology and clinical investigation, 25(3), 181-190.

Dennerstein, L., Dudley, E., & Burger, H. (2001). Are changes in sexual functioning during midlife due to aging or menopause? Fertility and Sterility, 76:456–60.

Ferrini, M. G., Gonzalez-Cadavid, N. F., & Rajfer, J. (2017). Aging related erectile dysfunction—potential mechanism to halt or delay its onset. Translational Andrology and Urology, 6(1), 20.

Goldstein, I., Mulhall, J. P., Bushmakin, A. G, Cappelleri, J. C, Hvidsten, K., & Symonds T. (2008). The Erection Hardness Score and its relationship to successful sexual intercourse. Journal of Sexual Medicine, 5: 2374-2380.

Lee, D. M., Nazroo, J., O’Connor, D. B., Blake, M., & Pendleton, N. (2015). Sexual health and well-being among older men and women in England: findings from the English Longitudinal Study of Ageing. Archives of sexual behavior, 45(1), 133-144.

Matthias, R. E., Lubben, J. E., Atchison, K. A., & Schweitzer, S. O. (1997). Sexual activity and satisfaction among very old adults: results from a community-dwelling Medicare population survey. The Gerontologist, 37(1), 6-14.

Nicolosi, A., Moreira, E. D., Villa, M., & Glasser, D. B. (2004). A population study of the association between sexual function, sexual satisfaction and depressive symptoms in men. Journal of affective disorders, 82(2), 235-243.

Akár azonos, akár nem azonos neműek között zajlik a szex, mindenképpen olyanok vesznek részt benne, akiket a társadalom a két nem valamelyikébe sorol: férfiak vagy nők. Ezekhez a nemekhez a társadalmak mindegyike bizonyos elfogadható vagy egyenesen követendő magatartásokat, szerepeket, foglalkozásokat és szexuális viselkedésformákat rendel. Mindezeket együtt társadalmi nemi szerepeknek hívjuk.

A nemi szereppel való azonosulás annak mértéke, hogy az egyén, mennyire érzi magáénak, önmagára jellemzőnek a társadalom által a neméhez rendelt tulajdonságokat és szerepeket. A társadalmak ugyan eltérhetnek annak mértékében, hogy mennyire rendelnek merev és egymással ellentétes elvárásokat az egyes nemekhez, azonban általánosan igaz, hogy a férfiakhoz inkább az erő, dominancia, határozottság, döntésképesség vonásait, míg a nőkhöz inkább a gyöngédség, gondoskodás, kedvesség, érzelmesség vonásait társítjuk. A párkapcsolatok és a szexualitás kérdésének vizsgálatában különösen hasznosnak mutatkozik tehát a nemi szerep azonosulás vizsgálata, mivel általa közelebb juthatunk a társadalmi nemi szerepekben és a szexualitásban tetten érhető hatalmi viszonyokhoz, nemi szerep elvárásokhoz és ezek szexuális elégedettséggel való összefüggéseihez.

Hatalmi egyensúly - a férfi fölül

A társadalmi nemi szereppel való erős azonosulás a nemek közötti hatalmi egyensúly és a tradicionális nemi munkamegosztás fenntartását eredményezi. A szexualitás területén ez azt jelenti, hogy az erősen feminin nők, akik a női nemi szereppel erősen azonosulnak, a szexualitást mint a párkapcsolat legfontosabb elemét tekintik, amelyben a nő szerepe a férfi vágyának kielégítése, és amelyben a férfi a kezdeményező, a nő pedig erősen tárgyiasított – legalábbis a heteroszexuális kapcsolatokban (a nem hetero kapcsolatokra egy másik írásban térek ki).

A szigorúan hagyományos nemi szerepleosztást preferáló hetero pároknál már a párválasztásban megfigyelhetjük a nemileg elkülönülő munkamegosztást: a férfinak erősnek, határozottnak és jól keresőnek kell lenni ahhoz, hogy vonzó partner legyen, míg a nő elsősorban legyen szép, kedves, gondoskodó. Ez a nemi különbség azonban ma már kevesebb párkapcsolatra jellemző, a legújabb nyugati kutatások szerint férfiak és nők egyaránt  leginkább a vonzó és jól kereső partnert választanák, ha jutna mindenkinek ilyen. A szexben is változnak a nemekkel szemben támasztott elvárások, egyre lazul a hagyományos forgatókönyv.

A hagyományos heteroszexuális forgatókönyvek általában a férfi kezdeményezésével indulnak, amire a nő készségesen reagál, ugyanakkor a férfi „teljesítményét” mégis a nő kielégülése jelenti, amit sokan (ehhez jól illeszkedő módon) a leggyakoribb „férfi felül” misszionárius pózban, elsősorban hüvelyi úton szeretnének mindketten elérni. A leírt forgatókönyv követése azonban a kutatások szerint sokkal kevésbé jár együtt a párkapcsolati és szexuális elégedettséggel, mint a kevésbé rigid, szabadabb szexualitással jellemezhető kapcsolatok. A szexualitással kapcsolatos káros hiedelmek, melyek ezekben a forgatókönyvekben is megnyilvánulnak, összefüggést mutatnak a szexuális működés zavarainak kialakulásával, de csak a nőknél. Azok a nők, akik azt gondolják (a hagyományos női szerepnek megfelelően), hogy a szexuális vágy és öröm számukra nem szükséges, sőt bűnös dolog, sokkal inkább rendelkeznek szexuális zavarokkal, mint az ezt elutasító szex-pozitív társaik. A férfiak szexuális funkcionálásával ugyanakkor nem találtak ilyen összefüggést.

A női orgazmus- és vágyzavarok fontos összetevője tehát a merev nemi szereppel összefüggő hiedelemrendszer, és a házassággal majd gyermekvállalással „háziasított” női szerep kettőse. A tartós házasság a kutatások szerint a vágy legfőbb gyilkosa, amennyiben a partnerek nem tesznek ellene. A házastársi és szülői szerepek összeegyeztetése, idő és energia (esetleg pénz) felszabadítása a szexualitásra a párkapcsolat egyik legfontosabb feladata, ha azt akarjuk, hogy szeretett párunk a szerelmet és a zokniját is a közös lakásban keresse! Ennek fontosságáról és praktikus trükkökről olvashatnak például Kevin Leman: Szexre hangolva c. könyvében.

A szexizmus többféle arca

A tradicionális nemi szerep azonosulás és a nőkkel szembeni elnyomó ideológia (a hagyományos vagy ellenséges szexizmus) összefüggése régóta ismert jelenség. Az ellenséges szexizmus a nőket alacsonyabb rendűnek, a férfivel nem azonos szintű emberi lénynek tételezi, amire sok magyar nyelvi kifejezés, szólás vagy közmondás is utal (asszonyállat, "asszony verve jó", stb.). Az ellenséges szexizmus szexuális megnyilvánulásai a nemi erőszak különböző formái - a családon belüli "szelíd" kényszerítéstől (amikor a férfi elveszi, ami "neki jár"), egészen az idegenek nyilvános megerőszakolásáig, ami egyes kultúrákban ma is bevett büntetési gyakorlat (és néha nem a nő, hanem valamely családtagja által elkövetett bűnért kirótt büntetés). Az ellenséges szexizmussal a nők is azonosulhatnak, mint ahogyan azt sokszor tapasztaljuk a családon belüli szexuális bűncselekmények áldozatainál , akik önmagukat hibáztatják, nem tesznek feljelentést, azt gondolják partnerüknek valóban joguk van arra, amit tesz. Az ellenséges szexizmus egyértelmű negatív összefüggésben áll a párkapcsolati és szexuális elégedettséggel, vagyis a szexizmus magas szintje esetén az elégedettség alacsonyabb, főleg a nőkben. Ugyanakkor a szexista férfiak szintén nem járnak jól, mert ugyan az asszony kielégíti az ő igényeiket, de azt ők is érzik, hogy a nő nem elégedett, nem boldog ebben a kapcsolatban, márpedig a férfi szexuális elégedettségének egy fontos összetevője, hogy képes kielégíteni a nőt.

A társadalmi fejlődés a legtöbb országban „civilizálta” a nőkkel szembeni elnyomást, létrehozva a „jóindulatú szexizmust”, amely a nőket már nem kezeli nyílt elnyomással, hanem alárendelt szerepüket a férfiak által védendő jóság, gyengédség, ártatlanság jellemzőivel magyarázza, így igazolva a társadalmi egyenlőtlenségeket. A látszólag pozitív, kivételező attitűd azonban hangsúlyozza a női passzivitást, és romantizálja a férfiaknak való kiszolgáltatottságot, a szexualitás területén is, amolyan „én Tarzan, te Jane” típusú megközelítésben. Azok a nők és férfiak, akik azonosulnak a jóindulatú szexista ideológiával a férfiakat önzőnek és szexuálisan „állatiasnak”, míg a nőket tisztának és önzetlennek látják. A kutatások szerint ugyanakkor azok a nők, akik partnerüket önzőnek tartják, kevésbé kommunikálják felé szexuális igényeiket, ezáltal kevésbé lesznek elégedettek a kapcsolat szexuális vonatkozásaival (is). Sajnos a férfiak általános negatív megítélése a párkapcsolatokról szóló barátnői csevej gyakori eleme, amely nem segíti, hanem éppen rontja a párkapcsolatok kimenetelét. Hölgyeim az elégedetlenségüket a partnerükkel beszéljék meg, a hatékony kommunikáció a szexről vagy a párkapcsolatról az elégedettség legfőbb összetevője!

Visszatérve a jóindulatú szexizmushoz, egyes kutatások szerint magasabb szintje a nőkben gyakoribb szexuális aktivitással, és ezzel összefüggésben gyakoribb orgazmussal jár, amit a szerzők egyrészt a kötelességszerű szexualitás gyakorlatával, és azzal a korábban feltárt összefüggéssel magyaráztak, hogy a jóindulatú szexizmus a nőkben maszkulinabb partner választásával jár együtt, és a maszkulinabb partnerrel valószínűbb az orgazmus, mint a kevésbé maszkulinnal. A jóindulatú szexizmus tehát korántsem egyoldalúan megítélhető jelenség. Azokban az országokban, ahol a tradicionális nemi szerepek akár a nők fizikai bántalmazását, szexuális abúzusát is megengedik, a jóindulatú szexizmus a nők védelmezője az ágyban és azon túl egyaránt.

A szexizmus nem velünk született hiedelemrendszer, hanem a társadalom, és főleg a családi nevelés terméke. Magyarországon sajnos ma még mindig (és néha úgy érzem, növekvő mértékben) elfogadott a szexista hozzáállás, a nőket gyalázó vagy csak finomabban lenéző, testüket elfogadottan tárgyiasító közbeszéd és reklámok egymást érik. Ezzel párhuzamosan létező jelenség a férfiakkal szembeni ellenségesség is, sokszor a kettő egymást erősítve vezet egy nemek közötti harchoz. Férfiak: a nők mind buták, nyafkák, a férfiak vérét szívják, csak a pénz kell nekik! Mire a nők: a férfiak mind állatok (férgek, patkányok, disznók, stb), erőszakosak, elnyomják a nőket és csak a szex kell nekik. És ez hány családra jellemző beszédmód! Nehéz ezért a szexizmus mentes gyereknevelés vagy a felnőttek hozzáállásának megváltoztatása. Elérhető és mozgósítható pozitív forgatókönyvek és megoldásmódok nélkül, melyeket ugyanúgy a szüleinktől tanulhatnánk (mint ahogyan a szexizmust is), nehéz megváltoztatni a hozzáállást, kipróbálni új szerepleosztásokat. A párterápiák erre is segítséget nyújthatnak.

Kettős mércék avagy amit lehet Jupiternek...

A szexuális kettős mércék a férfiakkal és nőkkel szembeni elvárások és mércék különbségeit jelentik. Az ’50-es években végzett kutatások még erős és egyértelműen a nőket sújtó kettős mércéket tártak fel a házasság előtti szexualitás, házasságtörés és maszturbáció témakörében, azonban a megítélés a ’60-as és ’70-es évek szexuális forradalmával és a nyugati társadalmak modernizációjával párhuzamosan változott, mozdult el az egyenlő értékelés irányába, azonban egyetlen vizsgálatban sem mutatkozott valóban egyenlőnek. A kettős mérce erőssége, a nők negatívabb megítélése a szexualitással kapcsolatos aktivitás, kezdeményezés, szabadság, örömök stb. tekintetében természetesen nem független az adott kultúra nemiséggel, nemi szerepekkel kapcsolatos megítélésétől, mint ahogyan a konkrét szereplők párkapcsolati státuszától, életkorától sem. A nyugati kultúrák tagjai és a fiatalok sokkal egyenlőségelvűbbek, mint a keletiek,  vagy az idősek.

Az ezredforduló után a kettős mércék ugyan észlelhetően jelen vannak a társadalomban, de az azokkal való személyes egyetértés az iskolázott fiatalok (és főleg a nők) körében már sokkal alacsonyabb. Mindazonáltal a szexuális kettős mércékkel való egyetértés a szexuális tevékenységgel, funkcionálással és elégedettséggel összefüggő tényező, amely elsősorban a szexuális kommunikáción, asszertivitáson, énhatékonyságon és egyéb tényezőkön keresztül fejti ki hatását.

A kutatások szerint a nők (de nem a férfiak) hagyományos szexuális attitűdje (a szexuális kettős mérce elfogadása) összefüggést mutat a csökkent szexuális autonómia érzettel, negatívabb szexuális testképpel, a szexszel összefüggő negatívabb érzésekkel és magasabb szintű elkerülő szexuális motivációval – melyek mind a szexuális elégedettséget csökkentő tényezők.

A nők minden kutatásban egyenlőségelvűbbek voltak, mint a férfiak, kivéve a női szexuális kezdeményezés megítélését, amit a férfiak a nőknél nagyobb mértékben találták elfogadhatónak. Azok a nők, akik elfogadhatónak találták, hogy a nő kezdeményezzen, maguk is gyakrabban kezdeményezték a legutóbbi szexuális együttlétet. Nem meglepő módon a szexuális kettős mércével való azonosulás és a hűtlenség aktuális ténye is összefüggést mutatott, a saját nem irányában történő elfogultságot mutatva. Azok a férfiak, akik úgy gondolják, a férfiaknak több szexuális szabadság megengedett, vagyis számukra elfogadottabb a férfi hűtlenség, mint a női, nagyobb arányban vallották be, hogy már maguk is félreléptek, mint az egyenlőségelvű vagy a nők irányában megengedő társaik. Ugyanez igaz a nőkre is. Függetlenül kortól, nemtől és egyéb változóktól, minél egyenlőségelvűbb az egyén a szexuális hűtlenség megítélésében, annál elégedettebb jelenlegi szexuális kapcsolatával.

A modern kapcsolatok előnyei

 A szex tehát a társadalomban értelmeződik, a társadalom által ránk kényszerített nemi szerepek, ha azonosulunk velük, hatnak párkapcsolatainkra és szexuális életünkre. Ne vegyünk azonban mindent készpénznek, amit az előző generációk ránk hagyományoztak. A szexista hozzáállás a párkapcsolatoknak is árt, így érdemes átértékelni a nemi szerepeket és a hozzájuk tartozó ideológiákat.

A merev nemi szerepleosztás eltűnésével megnő az egyén szabadsága a szexben is. A nő kezdeményezőkészségének és aktív szerepének elfogadása és igénylése a férfi részéről mindkettejük szexuális és párkapcsolati elégedettségét növeli. Az aktívan kezdeményező, a szexuális igényeit jelző és tudatosan kezelő, röviden szexuálisan asszertív nők minden tekintetben elégedettebbek a szexszel, több orgazmus élnek át, ezáltal partnerük számára is vonzóbbak és kívánatosabbak, így mindkét fél elégedettebb a párkapcsolattal, mint a szexuálisan visszahúzódó, passzív (hagyományosan nőies) nők esetében. 

Ugyanez igaz a hagyományos férfi szerep átértékelésére is! A kutatások eredményei szerint boldogabbak és szexuálisan is elégedettebbek azok a párkapcsolatok, ahol a férfi nem macsó, hanem érzékeny, kedves, előzékeny és jól fogadja partnere ötleteit, kezdeményezéseit. Igazság szerint a legtöbb férfi kifejezetten örül a nő irányító szerepének, kezdeményezésének és kreativitásának - az ágyban! De itt meg is áll a nemi jogegyenlőség. Csakhogy ez nem megy másként, minthogy az élet minden területén lazítunk a nemi szerepek merev rendszerén.

Uraim, nem várhatják el női partnerüktől, hogy szexi és forró vadmacska, kreatív lepedőakrobata legyen, aktív és kezdeményező az ágyban, de amúgy meg nincs egy rossz szava, nincsenek igényei és ötletei, csak csendben és mosolyogva végzi a dolgát: megértő, kedves, gondoskodó, a házimunkákat mind elvégzi, a gyerekek gondját egyedül viszi (fogadóórák, házifeladat, különórákra hozom-viszem, stb.). Ez nem egy ember, ez egy robot, mint a nők Ira Levin könyvében a Stepfordi feleségekben, amiből két remek film is készült.

És Hölgyeim, önök sem gondolhatják komolyan, hogy a "Marlboro man" leszáll a lóról, hazajön elmosogat, ellenőrzi a gyerekek leckéjét, meghallgatja figyelmesen neje minden szavát, teát főz neki, megmasszírozza a hátát, kikergeti a pókot a sarokból, majd keményen, de figyelmesen "megcsinálja" Önt. Ez az ideális férfi nem létezik. Ha elvárjuk a férfitól a figyelmességet, kedvességet, gyengédséget, ez azzal jár, hogy bizonyos hagyományosan "férfias" tulajdonságai háttérbe szorulhatnak. Nem lesz mindig erős és határozott, megmutathatja gyönge és érzékeny oldalát is, és hát nem ezt akartuk? Vagy Shrek vagy a Szőke Herceg, nem igazán létezik a kettő kombinációja, vagy akkor nagyon szerencsések vagyunk.

A modern, szexizmus mentes párkapcsolatban azonban ez nem lehet gond. Ha nem az alapján kezdeményezünk szexet, javítjuk meg a csöpögő csapot, visszük el a gyereket iskolába, és tessékeljük ki a betévedt denevért, hogy ki a férfi és ki a nő, hanem, hogy kinek van hozzá kedve, ideje, képessége, stb, akkor már tettünk egy lépést az egyenlőségelvűbb, kiegyensúlyozottabb és kielégítőbb párkapcsolatok felé. Kezdhetjük a szexszel ezt a munkát, mert az örömteli, a pók eltávolítását és a mosogatást hagyhatjuk későbbre. De ha az élet egyéb területén elhanyagoljuk a merev nemi munkamegosztás lebontását, az előbb-utóbb visszaüt. Ahogy Kevin Leman írja: a szex a konyhában kezdődik.

Tudományos igényességű olvasók részére összeválogattam a vonatkozó legfontosabb irodalmakat:

Emmerink, P. M., van den Eijnden, R. J., Vanwesenbeeck, I., & ter Bogt, T. F. (2016). The Relationship Between Endorsement of the Sexual Double Standard and Sexual Cognitions and Emotions. Sex Roles, 75(7-8), 363-376.

Greene, K., & Faulkner, S. L. (2005). Gender, belief in the sexual double standard, and sexual talk in heterosexual dating relationships. Sex Roles, 53(3-4), 239-251.

Harris, E. A., Hornsey, M. J., & Barlow, F. K. (2016). On the link between benevolent sexism and orgasm frequency in heterosexual women. Archives of sexual behavior, 45(8), 1923-1931.

Haavio-Mannila, E., & Kontula, O. (2003). Single and double sexual standards in Finland, Estonia, and St. Petersburg. Journal of Sex Research, 40(1), 36-49.

Herrero, J., Rodríguez, F. J., & Torres, A. (2017). Acceptability of partner violence in 51 societies: The role of sexism and attitudes toward violence in social relationships. Violence against women, 23(3), 351-367.

Hurlbert, D. F. (1991). The role of assertiveness in female sexuality: A comparative study between sexually assertive and sexually nonassertive women. Journal of Sex & Marital Therapy, 17(3), 183-190.

Nobre, P. J., & Pinto‐Gouveia, J. (2006). Dysfunctional sexual beliefs as vulnerability factors for sexual dysfunction. Journal of sex research, 43(1), 68-75.

Rudman, L. A., & Glick, P. (2012). The social psychology of gender: How power and intimacy shape gender relations. NY: The Guilford Press.

Thomae, M., & Houston, D. M. (2016). The impact of gender ideologies on men's and women's desire for a traditional or non-traditional partner. Personality and Individual Differences, 95, 152-158.